Szaddám földijeitől rettegnek az amerikaiak

A Köztársasági Gárda az iraki hadsereg elitcsapata. Harci erejük felülmúlja a szövetséges katonákét, csak olyan elitcsapatokkal lehet őket összemérni, mint az amerikai tengerészgyalogosok. A gárda tagjait Szaddám Huszein szülővárosa környékéről toborozzák, mivel a vidéken az iraki diktátorhoz hű családok élnek. A szövetségesek tartanak a gárda egységeivel való összecsapástól. Nem csak komoly harci erejük miatt, de azért is, mert az ENSZ fegyverzetellenőrei szerint a gárda raktáraiban lehetnek Irak vegyi fegyverei, amelyeket akár be is vethetnek Bagdad védelme érdekében.

A Köztársasági Gárda az iraki hadsereg elitcsapata. Egységei Bagdad környékén ásták be magukat, hogy megvédjék az iraki fővárost az előrenyomuló szövetségesektől. A gárda legfontosabb feladata Szaddám Huszein és Bagdad védelme.

Az amerikai-brit csapatoknak várhatóan kemény harcokat kell vívniuk a Köztársasági Gárdával, ha meg akarják szállni az iraki fővárost vagy el akarják fogni Szaddámot. A gárda emberei ugyanis a legjobban képzett, legfegyelmezettebb, legjobban felszerelt és legjobban fizetett tagjai az iraki haderőnek.

Forrás: MTI

Harci erejük és képzettségük felülmúlja az egyszerű szövetséges gyalogosokét. Olyan elitcsapatokkal lehet csak összevetni erejüket, mint az amerikai tengerészgyalogosok.

Várhatóan feltétlen hűséget tanúsítanak majd Szaddám Huszeinhez. A gárdát ugyanis az iraki elnökhöz leginkább hűséges katonák közül válogatták ki. Tagjai szinte kivétel nélkül önkéntesek. A Köztársasági Gárda egységei nagyban hozzájárultak Szaddám Huszein diktátori hatalmának megőrzéséhez. Felügyeletük az iraki elnök fiatalabb fia, Kuszáj feladata. Kiképzésük részletei nem ismertek.

A gárda - melynek 30 000 tagja van - nem a Védelmi Minisztérium, hanem a Különleges Államvédelmi Osztály irányítása alá tartozik. Bevetésükről így nem a védelmi miniszter, hanem Szaddám Huszein és bizalmasai, a legszűkebb iraki vezetés dönt.

A Köztársasági Gárda az irak-iráni háború idején, az 1980-as években jött létre. A gárdát a Palota Őrságből szervezték, melynek tagjai Szaddám Huszein leghűségesebb és legfelkészültebb személyes testőrei voltak.

A Köztársasági Gárda katonáinak nagy részét Szaddám Huszein szülővárosa, Tirkit környékéről toborozzák. A környéken élő családok ugyanis általában Szaddámot támogatják. A gárda tagjai jelentős anyagi támogatást kapnak az iraki államtól, amikor belépnek az elit egységbe. Saját házat is kapnak az államtól.

Amerikai és brit katonai szakértők szerint a szövetséges csapatoknak kemény harcokat kell majd vívniuk a Köztársasági Gárdával, ha el akarják foglalni Bagdadot. Utcáról utcára kell majd megküzdeniük az iraki főváros birtoklásáért, vélekednek a szakértők.

A szövetségesek komolyan tartanak a gárda egységeivel való összecsapásoktól. Tony Blair korábban kijelentette, "kritikus pillanat" lesz, amikor a szövetségesek megütköznek az iraki elit csapatokkal.

Amerikai katonai vezetők korábban figyelmeztettek, hogy a Köztársasági Gárda katonái akár vegyi fegyvereket is bevethetnek a szövetségesek ellen, ha azok átlépik a Bagdad védelmét szolgáló úgynevezett vörös vonalat. Azt nem lehet tudni, hogy valóban vannak-e a gárda birtokában vegyi fegyverek. Annyi azonban biztos, hogy 1998-ban, az ENSZ fegyverzetellenőreit nem engedte be a Köztársasági Gárda épületeibe az iraki kormányzat, pedig a feltételezések szerint az iraki elit csapat fegyverraktáraiban halmozta fel Bagdad tömegpusztító és vegyifegyver-készleteinek nagy részét.

Az iraki elit csapatok 48 kilométerre Bagdadtól ásták be magukat. Egy kisebb csapatuk pedig szerdán délelőtt harckocsikkal indult dél felé. A jelentések szerint az egység igyekszik elkerülni a Bagdad felé tartó szövetséges egységeket, és a Násziríjánál harcoló amerikai-brit csapatokat támadja majd meg.