Blair: Nem a fegyverek keresése az első Irakban

A szövetségeseknek jelenleg mintegy 150 olyan iraki helyszínről van tudomásuk, ahol lehetséges tömegpusztító fegyverek jelenléte, de ezer további helyszínről is érkeztek lakossági bejelentések - mondta hétfőn a brit kormányfő.

Tony Blair hétfőn tartott szokásos havi londoni sajtótájékoztatóján azt mondta: van idő e fegyverek fellelésére. Hozzátette: az első feladat most az ország stabilizálása, a második a humanitárius szükségletek kielégítése, és csak a harmadik legfontosabb cél az illegális fegyverek megtalálása.

Hozzátette - amit már a hétfői Financial Timesnak is elmondott -, hogy Szaddám Huszein rezsimje a háború előtt hat hónapig foglalkozott e fegyverek módszeres elrejtésével. Blair szerint továbbra sem kétséges, hogy Iraknak voltak ilyen fegyverei.

A Tárik Aziz volt iraki miniszterelnök-helyettesnek nyújtandó esetleges brit menedékjogról - amelyről a hétvégi brit sajtó cikkezett - azt mondta: teljes rejtély számára, hogy a hír honnan származik. Blair kizárta, hogy emberijog-sértésekkel vádolt személyeknek London valaha is menedékjogot nyújtson.

A The Sun című brit tömeglap szombati számában jelent meg, hogy Aziz, aki nemrég adta fel magát a szövetségeseknek, a birtokában lévő információk kiadása fejében letelepedési jogot kér Nagy-Britanniában.

Blair egyébként, aki a háború befejezése óta először állt a sajtó elé, a tájékoztató bevezetőjében látványosan szakított az iraki háború témájával, mondván: itt az ideje "hazai dolgainkkal is foglalkozni". Tony Blair a Downing Street-i sajtóértekezletet a brit közegészségügy reformterveinek taglalásával kezdte, igyekezve elébe menni a tervek megvalósítását fenyegető állítólagos kormánypárti lázadásnak. A munkáspárti kabinet magántőkét akar bevonni a közkórházak finanszírozásába alapítványi formában, ami hírek szerint nem tetszik a kormányzó Munkáspárt balszárnyának.

Blair a háború előtt már megtapasztalta saját pártja balszárnyának erejét; a párton belüli háborúellenes frakció 139 tagja - a teljes alsóházi Labour-képviselőcsoport csaknem egyharmada - annak idején nem szavazta meg a brit katonai fellépésre felhatalmazást kérő kormányindítványt. Éppen a hétvégén derült ki vezető kormánytagok nyilatkozataiból, hogy Blair és kabinetjének zöme kész lett volna a lemondásra, ha a Labour-frakció többsége nem szavazza meg az Irak elleni katonai fellépést.