A The Sunday Times vezető brit vasárnapi lap szerint a megbuktatott iraki rezsim hírszerzése három ügynököt tartott az "arab CNN"-nek is nevezett befolyásos tévé szerkesztőségében. A dokumentumok "a bagdadi rendszer eszközének" nevezték a katari székhelyű tévéállomást, amelyet becslések 35-50 millióan néznek az arab világban.
Az iratok egyike arról tanúskodik, hogy közvetlen kapcsolat volt az iraki hírszerzés és Mohamed Dzsaszim el-Ali, az al-Dzsazíra vezérigazgatója között is. Az iraki befolyásolás egyik példájaként említi a The Sunday Times hogy a bagdadi vezetés még 1999-ben megakadályozta egy műsor levetítését a Halabdzsa kurd falu ellen 1988-ban elkövetett iraki vegyi támadásról, amelynek több ezer áldozata volt. Egy másik titkosszolgálati irat szerint a tévéállomás egyik iraki alkalmazottja két levelet is továbbított Bagdadba Oszama bin Ladentől, a 2001. szeptember 11-ei merényletekért felelősnek tartott al-Kaida terrorhálózat vezetőjétől. Irak katari nagykövetségének egyik tisztviselője külön jelentésben emlékezik meg e munkatárs szolgálatairól; a jelentés szerint Bagdad arany ékszerekkel fizette ki az al-Dzsazíránál dolgozó ügynöke tevékenységét.
Az al-Dzsazíra főleg azután tett szert nemzetközi ismertségre, hogy több videoüzenetet is sugárzott Oszama bin Ladentől. Nyugati hírszerzési körökben sokan vitatják, hogy volt-e intézményes kapcsolat Szaddám Huszein volt iraki elnök és az al-Kaida között, de a brit sajtó a háború óta több olyan dokumentumot ismertetett, amelyek szerint létezett ilyen kapcsolat.
Az al-Dzsazíránál a The Sunday Timesnak hivatalosan azt mondták, hogy az iraki munkatársnak már korábban felmondtak, de egy kollégája szerint csak szabadságon van. A brit lap által fellelt bagdadi iratok szerint azonban a katari tévénél még két iraki titkosszolgálati ember dolgozik, mindketten operatőrként.
Az al-Dzsazíra az iraki háború idején is felzúdulást keltett Londonban és Washingtonban azzal, hogy fogságba esett és halott szövetséges katonákról mutatott be képsorokat.