A Városliget a világ egyik első közparkja, küldetése a kezdetektől különleges, történelme Európa-szerte egyedülálló. A Liget értékét az adja, hogy miközben pihenésre termett városi közpark, zöld oázis, emellett kulturális, szórakoztató, rekreációs intézmények otthona. Az előttünk járók ide álmodták a Szépművészeti Múzeumot, a Műszaki és Közlekedési Múzeumot, a Mezőgazdasági Múzeumot, a Műcsarnokot. De a Városligetbe települtek a főváros legvonzóbb, leglátogatottabb intézményei is, így az Állatkert, a Műjégpálya és a Széchenyi Fürdő. Évente milliók keresik fel miattuk a Városligetet, legalább annyian, mint ahányan sportolásra, kikapcsolódásra, pihenésre használják a csaknem 100 hektáros parkot. Ez a kettősség, a természet és a kultúra teremtette élmény egyensúlya adja a liget páratlan értékét, vonzerejét.
A Városliget az elmúlt évtizedekben hagyományaihoz és feladataihoz méltatlan állapotba került, intézményeinek többsége felújításra szorul. A park nem tudja betölteni igazi hivatását, mert a növényzete halódik, eszközei lepusztultak, levegőjét naponta gépjárművek tízezrei szennyezik. A Városliget átfogó megújítása éppen ezért sürgetővé vált. Erre a 21. századi elvárásoknak megfelelően, magas színvonalon, de a park másfél évszázados örökségét szem előtt tartva kerülhet csak sor. A Liget Budapest Projekt feladata az ország történetének legnagyobb léptékű park- és tájépítészeti munkájának ötvözése egy, a millenniumi idők óta nem látott intézményfejlesztési programmal. Egy ilyen volumenű fejlesztés gondos előkészítést és alapos tervezést igényel, amely 2013 és 2017 között folyamatosan zajlott, és 2017-ben a park megújítása, valamint az intézmények fejlesztése is a megvalósítás szakaszába érkezett.
Régi-új pavilonok az Állatkerti körúton
2017 tavaszán megnyitották kapuikat a park aranykorát idéző pavilonok az egykori vásári portékát áruló, városképromboló bódésor helyén, az Állatkerti körúton, a park legnépszerűbb játszótere mellett. A Liget Projekt keretében alapjaiban újult meg ez a terület: elbontották az elavult bódésort, és új, a Liget hagyományaihoz illeszkedő pavilonok kaptak itt helyet. Az épületek jól illeszkednek Budapest történelmi miliőjébe, hiszen terveiket nem más, mint a pesti Vigadót jegyző Feszl Frigyes álmodta meg 1860-ban. A két Feszl Frigyes-akvarellre a Budapesti Levéltár egyik munkatársa bukkant rá kalandos módon, egy félhomályos raktárban, mikor épp egy 1860-as évekbeli pavilonokról szóló összefoglalóhoz gyűjtött háttéranyagot. A régi, elavult bódék elbontása és a helyükre korhű építészeti megoldású, s magas színvonalú árukínálattal rendelkező pavilonok építése a Városliget átfogó megújításának egyik szimbolikus lépése. Az elhanyagolt, méltatlan állapotba került parkot a Liget Projekt a hagyományok szem előtt tartásával, de a mai igények alapján, a legmagasabb színvonalon újítja meg, kiemelt figyelemmel a Liget zöldfelületeire, pihenési és kikapcsolódási funkcióira és park történeti intézményhálózatára.
Parkmegújítás társadalmi egyeztetéssel
Szloszjár György, a Városligetet megújító kert- és tájépítészeti koncepcióját jegyző Garten Studió vezetője a nyáron mutatta be a park rehabilitációjának vázlatterveit. Ezekbe már beépítették azokat az észrevételeket és javaslatokat, amelyeket a megelőző széleskörű társadalmi egyeztetés során tettek a résztvevők. A park meglévő ökológiai értékeit megőrzik és gondozzák, új ültetésekkel pedig a Liget teljes növényzetét mennyiségében és minőségében is megújítják a 100 hektáros területen. A Városligeti-tó megújítását követően az év 12 hónapjában folyamatos vízfelületként díszíti majd a Ligetet. Így, hogy időszakosan nem kell leereszteni vizet, lehetőség nyílik jelentős vízi - vízparti élővilág kialakulására és vízminőség javításra.
Mindezek alapján 2017 októberében megkezdődött a liget megújításának első üteme, amelynek keretében a Szépművészeti Múzeum környezete és Magyarország első, speciálisan a vakok és gyengén látók pihenését és kikapcsolódását szolgáló a Vakok Kertje születik újjá, valamint a környékbeli iskolák igényei alapján új sportpályákat alakítanak ki, és létrejön egy félhektáros kutyás élménypark is. Ezekkel párhuzamosan pedig szintén elindult a közműhálózat cseréje, a közvilágítás bővítése és felújítása, továbbá új illemhelyek, kerékpártárolók létesülnek, több hulladékgyűjtő kerül kihelyezésre. A fogyatékkal élők szervezeteivel közösen kialakított terv alapján megkezdődik a Városliget akadálymentesítése is.
A park harmonikus egysége igazán csak úgy őrizhető meg, ha azt nem töri meg a jelenlegi óriási autóforgalom, így a tervek szerint a Kós Károly sétány valóban gyalogos sétánnyá változik az évtized végére, mentesítve ezzel a ligetet az átmenő autók sokkja alól. Így a szó szoros értelmében fellélegezhetnek a parkhasználók, hiszen nagyságrendekkel csökken a zaj- és légszennyezés. A felszíni parkolás is eltűnik a ligetből, helyette három új mélygarázs gyomra nyeli el a várakozó autókat, a közelben épülő P+R parkoló pedig tovább csillapítja majd a liget körüli forgalmat. Az 56-osok terén – a leendő Néprajzi Múzeum mellett –, a ma ott parkoló több ezer autó helyén egy hangulatos promenádot alakítanak ki, amely vízjátékaival, növényzetével a családok egyik kedvelt találkozóhelye lehet.
Műemléki épületek rekonstrukciója
Előrehaladott állapotban van, és a jövő év elejére befejeződik a Szépművészeti Múzeum rekonstrukciója, amelynek köszönhetően az épület jelentős része megújul, bővülnek kiállítóterei, és közel 75 év után ismét látogatható lesz az impozáns Román Csarnok. A Szépművészeti Múzeum évtizedek óta nem látható gipszgyűjteménye több száz kiemelkedő darabjának új otthont adó Komáromi Csillagerőd rekonstrukciója és bővítése is jó ütemben halad, az épület 2018-ban átadásra kerül.
Ez év októberében kezdődött meg az Olof Palme Ház átfogó műemléki rekonstrukciója. A Városliget egyik legrégebbi és legszebb, az egykor a millenniumi kiállításnak is otthont adó építményét a Liget Budapest Projektnek köszönhetően felújítva veheti birtokba a közönség 2019-ben. A különleges Zsolnay díszítésű, szecessziós épület a hagyományokra fókuszálva, de XXI. századi színvonalon újul meg: Millennium Háza néven várja majd a látogatókat. Hazánk és Budapest történetének legvirágzóbb, legsikeresebb időszakát, a századfordulós aranykort eleveníti majd meg interaktív, állandó kiállítása, és egy kulturális rendezvényeknek otthont adó kávéházat is létesítenek itt.
Modern épületek a korábbi romok és betondzsungel helyén
Szintén ebben az évben kezdődött meg a Néprajzi Múzeum kivitelezése, az intézmény ugyanis hazaköltözik a Városligetbe. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően a 145 éves Néprajzi Múzeum történetében először kap olyan épületet, melyet a gyűjtemény igényei szerint terveztek meg. Egy minden szempontból világszínvonalú, a szakmai követelmények, valamint gyűjteményi és látogatói igények szerint kialakított 34.000 négyzetméteres épületben kap új és végleges otthont a Városligetben, ahol 1896-ban - a millenniumi kiállításon - először mutatkozott be a nagyközönségnek. A nemzetközi építészeti tervpályázaton győztes magyar Napur Architect építésziroda által a jelenleg parkolónak használt Ötvenhatosok terére tervezett új múzeumépület lendületes, ám mégis egyszerű vonalvezetésű. Az egyik leglátványosabb attrakciója a tetejét mint két domboldalt teljesen beborító kert lesz, mely szabadon bejárható, hangulatos közösségi térként várja majd a park látogatóit. Legmagasabb pontjára felsétálva pedig a megújult Városliget lenyűgöző panorámája tárul majd elénk.
Európa egyik legkorszerűbb múzeumi és tudományos háttérintézménye, az Országos Múzeumi Restaurálási és Raktározási Központ Szabolcs utcai kivitelezése már a magasépítési fázisban tart. A Városliget közelében - a Szabolcs utcai egykori kórház területén, barnamezős beruházásként épülő intézmény a Néprajzi Múzeum, a Szépművészeti Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria műtárgyainak megőrzéséhez és restaurálásához biztosít majd kiemelkedő szakmai feltételeket és technikai hátteret. A közel 37.000 négyzetméteres, világszínvonalú, minden szakmai igényt kielégítő épületegyüttesben raktárak, műhelyek, kutatószobák és műtermek kapnak helyet. Az európai viszonylatban is különleges intézmény körül egy, a nyitvatartási időben szabadon használható, 13.000 négyzetméteres parkot is kialakítanak.
A Fővárosi Állat- és Növénykertet jelentősen bővítő Pannon Parkkal új kertrész nyílik, mely a Kárpát-medence egykori élővilágát fogja bemutatni. A mintegy 5 hektáros Pannon Park központi létesítménye egy úgynevezett biodóm lesz, amely 1,7 hektáros, hatalmas csarnokban, buja növényzettel és gazdag állatvilággal várja majd a látogatókat.
A Magyar Zene Háza, az Új Nemzeti Galéria és a Magyar Innováció Háza építési munkálatai jövőre indulhatnak meg, a tervezett új intézmények helyén lévő régi épületek bontási munkálatai már befejeződtek.