Hogyan találkozhatnak az állampolgárok a népszámlálással?
Népszámlálást általában tízévente tartanak Magyarországon, az idei összeírás október elejétől november végéig tart. A népszámlálás egy online, önkitöltő szakasszal indul:
október 1. és 16. között minden háztartás kitöltheti önállóan a kérdőívet az interneten,
a nepszamlalas2022.hu oldalon keresztül. A számlálóbiztosok azokat a háztartásokat keresik fel október 17. és november 20. között, ahol nem éltek az online kitöltés lehetőségével. November 21. és 28. között pedig a település jegyzőjénél tehetnek eleget adatszolgáltatási kötelezettségüknek azok, akik november 20-ig ezt nem tették meg.
Kire nézve kötelező a népszámlálásban való részvétel és mi történik, ha valaki nem vesz részt benne?
A válaszadás a népszámlálásról szóló törvény értelmében kötelező minden magyar állampolgárnak, aki október elsején Magyarországon él, illetve azoknak, akik átmenetileg, 12 hónapnál rövidebb ideig külföldön tartózkodnak, valamint azon külföldi állampolgároknak, akik legalább három hónapja Magyarországon tartózkodnak.
Aki nem tesz eleget a kötelezettségének, akár 200 ezer forintig terjedő közigazgatási bírsággal is sújtható.
Ugyanakkor fontos belátni, hogy az adatszolgáltatás közös társadalmi érdekünk, közös ügyünk, hiszen a népszámlálás eredményei mindannyiunk mindennapjait, jövőjét befolyásoló szociális és gazdasági döntések, helyi fejlesztések alapjául szolgálnak majd.
Milyen adatainkról kell számot adni és ezeket a válaszokat a személyünkhöz kötve később kik láthatják majd, kik tekinthetnek bele ezekbe?
Az adatszolgáltatás egy lakáskérdőív kitöltésével indul, majd annyi személyi kérdőív következik, ahányan a lakásban élünk. A lakásra vonatkozó kérdéseknél például az építés évét, az alapterületet, a közműellátottságot és a helyiségek számát, míg a személyi kérdőíven egyebek mellett a születési időt, az állampolgárságot, a nyelvtudást, a családi állapotot, a foglalkozást kell megadni. A korábbi népszámlálások során is érintett témakörök mellett idén olyan, napjainkban különösen aktuális kérdések is bekerültek, amik a népesség digitális jártasságával, illetve a lakások energetikai jellemzőivel kapcsolatosak. A kötelező kérdések mellett olyanok is vannak, melyek megválaszolása önkéntes.
Az egészségi állapotra, a fogyatékosságra, a nemzetiségi hovatartozásra, az anyanyelvre és a családi, illetve baráti körben használt nyelvre, továbbá a vallásra vonatkozó kérdések nem kötelezőek,
mindenki maga döntheti el, kíván-e felelni ezekre.
A kitöltött kérdőívek a beküldést követően a KSH szerverére kerülnek. A kérdőíveken rögzített adatokat a beküldést követően titkosítják, és fokozottan védett környezetben tárolják. A KSH minden adatot bizalmasan kezel, a válaszadók személyes adatait a hazai és az európai uniós adatvédelmi és statisztikai jogszabályok rendelkezéseinek betartásával védi. Az adatokat más szervezetnek nem lehet átadni, kizárólag statisztikai célból, összesített formában lehet nyilvánosságra hozni. Az egyes adatszolgáltatók személyes- és lakcímadatainak azonosítása nem lehetséges, vagyis az általunk adott válaszokat nem lehet a személyünkhöz kötni.
Idén van először lehetőség interneten kitölteni a kérdőívet?
Már az előző, 2011-es népszámláláson is meg lehetett válaszolni online a kérdőívet, ám az idei az első olyan cenzus, amelynek végrehajtása teljesen elektronikusan történik. Az online kitöltési szakaszt követően már a számlálóbiztosok sem papír kérdőíven, hanem tableten rögzítik a kapott válaszokat. A 2011-es népszámláláson a kérdőívek mintegy 20 százalékát töltötték ki interneten keresztül. Akkor a lakosság 71 százaléka használta az internetet, míg mostanra ez az arány meghaladja a 90 százalékot. Ezért, és mert a kérdőíveket online lehet a legegyszerűbben és a legkényelmesebben megválaszolni, bízunk benne, hogy sokan választják a kitöltésnek ezt a módját.
A lakás kapcsán miről kell nyilatkozni? Mit tegyen, aki több helyen megosztva lakik?
A lakás alapvető adatait kell megadni, de ezek is fontosak, hiszen a válaszok segítségével kaphatunk pontos képet a háztartások lakáskörülményeiről. A kérdőív első felét, a lakáskérdőívet mindig arról az ingatlanról kell kitölteni, aminek a címére a felkérőlevél érkezett. A másik felét jelentő személyi kérdőívből pedig annyit, ahányan az adott ingatlanban ténylegesen élnek. A népszámlálás szempontjából nem számít, ha van állandó- és ideiglenes lakcímünk is, de közben egy harmadik helyen élünk. A népszámlálás során a KSH a valós élet- és lakáshelyzetet méri fel kizárólag statisztikai és nem hatósági céllal és felhasználásra.
Vagyis mindenki csak arról a címről töltse ki a személyi kérdőívét, ahol október elsején ténylegesen, életvitelszerűen él.
Ha valaki nem kap felkérőlevelet a népszámlálásban való részvételre, az részt vehet-e az internetes szakaszban?
Amennyiben valaki nem találja a felkérőlevelet, és nem rendelkezik az abban megküldött egyedi belépési kóddal, amely a kérdőív online kitöltéséhez kell, az a népszámlálás honlapján (nepszamlalas2022.hu) keresztül tud újat igényelni, ügyfélkapus azonosítást követően. Az igénylés során az elektronikus űrlapon meg kell adnia azt a lakcímet, amire vonatkozóan a kérdőívet ki kívánja tölteni és egy e-mail címet, amire a kód meg fog érkezni.