Mit kell tudni a kötelező részvételről a népszámlálásban?

A Központi Statisztikai Hivatal főépülete

2022. októberében - 10 év után - újra összeírják a magyar társadalom adatait. Az idei népszámlálásban első körben mindenki önállóan, az interneten adhatja meg az adatokat a lakóhelyén élőkről. Amelyik háztartásból nem töltötték ki online a kérdőívet, azokat számlálóbiztosok keresik fel. A népszámlálásban való részvétel törvényi kötelezettség és akár közigazgatási bírság is járhat a kimaradásért, érdemes tehát tudni a legfontosabb tennivalókat. Az Origo Kovács Marcellt, a 2022. évi népszámlálás projektvezetőjét kérdezte a részletekről. Az interjúból kiderülnek az idei népszámlálás újdonságai, tovább az is, hogy lehet még jelentkezni számlálóbiztosnak, díjazás ellenében.

A népszámlálás hazánk legnagyobb, egyben legjelentősebb, tízévente ismétlődő, statisztikai célú adatgyűjtése, melyet az egész országban egy időben, azonos tartalommal, egységes, a nemzetközi és az uniós gyakorlattal harmonizáló módszertani alapon hajtják végre. A népszámlálás nemcsak népesség-, hanem lakásösszeírást is jelent és kiterjed minden személyre és lakásra. A népszámlálásban való részvétel mindenkire nézve kötelező, aki magyar állampolgárként Magyarországon él, bizonyos esetekben pedig azoknak is, akik nem Magyarországon élnek vagy itt élnek, de külföldiek.

Az Origo kérdéseire Kovács Marcell, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népszámlálási és népesedési statisztikai főosztályának vezetője válaszolt, aki egyben a 2022. évi népszámlálás projektvezetője is.

- Miért fontos a népszámlálás, mit mutat meg az elmúlt évtizedek távlatából?

- A népszámlálás hazánk legnagyobb, egyben legjelentősebb, tízévente ismétlődő, statisztikai célú adatgyűjtése. Az egész országban egy időben, azonos tartalommal, egységes, a nemzetközi és az uniós gyakorlattal harmonizáló módszertani alapon hajtják végre. Kiterjed minden lakásra és személyre, mert a lakáskörülmények felmérését is jelenti. A népszámlálás közös ügyünk, a sok-sok kitöltött kérdőívből kirajzolódik a magyar társadalom részletes képe 2022-ben. Az adatok az elkövetkező években mindannyiunk életét érintő fejlesztések alapját képezik majd, ezért fontos, hogy az eredmények pontosak legyenek, senki se hiányozzon. Erre a közös felelősségre utal a népszámlálás mottója: „Feleljünk, egymásért!" A népszámlálás révén pontos és részletes képet kaphatunk hazánk népességének nagyságáról, demográfiai jellemzőiről, egészségi állapotáról, iskolázottságáról, foglalkoztatottságáról, nemzetiségi és vallási összetételéről, élet- és lakáskörülményeiről. Az első hazai népszámlálásra 1869-ben került sor. A hazai népszámlálások valamivel több mint 150 éve alatt a gyűjtött adatok témakörei csak kismértékben változtak. Fontos, hogy a népszámlálás adatai hosszú távon is összehasonlíthatók legyenek, mivel ez teszi lehetővé a társadalmi változások, trendek megfigyelését, lehetőség szerinti előrejelzését. Az egyes kérdések megfogalmazása azonban mindig alkalmazkodik a korhoz, és az aktuális adatigényeknek megfelelően megjelennek új kérdések is.

- Hogyan vehetnek részt az állampolgárok a népszámlálásban és kikre nézve nem vonatkozik ez?

- A népszámlálás akkor eredményes, ha pontos képet ad hazánk lakosságáról. Ezért fontos, hogy a népszámlálásban mindannyian részt vegyünk, ami a népszámlálásról szóló 2018. évi CI. törvény szerint kötelességünk is. A legfontosabb tudnivalókról szeptember végén levélben fogjuk tájékoztatni a lakosságot. A KSH tízévente fél órát kér mindenkitől: ennyi ideig tart nagyjából egy 2–3 fős háztartásnak kitölteni egy lakás- és annyi személyi kérdőívet, ahányan a lakásban életvitelszerűen élnek.

Kérdőívet kell kitölteni minden magyar állampolgárról, aki a népszámlálás kezdő időpontjában, 2022. október 1-jén Magyarországon él; azokról a magyar állampolgárokról is, akik átmenetileg, 12 hónapnál rövidebb ideig külföldön tartózkodnak; és a külföldi állampolgárokról, ha több, mint 3 hónapja érkeztek Magyarországra.

A népszámlálás során a lakáskörülményekről is nyilatkozunk. A lakásadatok segítségével pontos képet kaphatunk a háztartások lakáskörülményeiről. Ezek az adatok hasznos alapot nyújtanak a lakáskörülményekkel, energiahatékonysággal kapcsolatos döntésekhez. Fontos, hogy az üresen álló lakásokról is ki kell tölteni a kérdőívet.

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) főépülete Forrás: Boros Bence

- Mit tegyen az, aki nem kap levelet a KSH-tól szeptember végéig?

- A kérdőív önálló internetes kitöltéséhez szükség van a felkérő levélre, mert ez tartalmazza azt az egyedi belépési kódot, amellyel a háztartás ki tudja tölteni a kérdőívet a lakásról és a benne élő személyekről. Akihez esetleg nem érkezik meg a felkérő levél, a népszámlálás honlapján keresztül tud belépési kódot igényelni, ügyfélkapus azonosítást követően. Az igénylés során az elektronikus űrlapon meg kell adnia a nevét, az e-mail címét, amire a kód meg fog érkezni, és azt a lakcímet, amire vonatkozóan a kérdőívkitöltés történik.

- Milyen határidők vonatkoznak a népszámlálásra az állampolgárok részéről?

- A népszámlálás eszmei időpontja 2022. október 1-je 0 óra, az ekkor fennálló állapotot alapul véve kell a kérdőív kérdéseit megválaszolnunk. Az adatszolgáltatás folyamata a lakáskérdőív kitöltésével kezdődik, majd annyi személyi kérdőívet kell kitölteni, ahányan az adott lakásban élnek. Október 1. és 16. között önállóan, online lehet kitölteni a kérdőíveket.

Ez a legkényelmesebb és legegyszerűbb módja a népszámlálásban való részvételnek.

Október 17. és november 20. között számlálóbiztosok keresik fel azokat a háztartásokat, amelyek október 16-ig nem töltötték ki online a kérdőívet. Ebben az időszakban már csak a számlálóbiztos segítségével válaszolhatjuk meg a népszámlálási kérdéseket, amelyeket a számlálóbiztosok személyes interjú keretében tesznek fel, a válaszokat pedig tableten rögzítik. November 21. és 28. között a település jegyzőjénél tehetnek eleget adatszolgáltatási kötelezettségüknek azok, akik november 20-ig ezt nem tették meg.

- Milyen új kérdésekkel találkoznak az állampolgárok?

A 2022. évi népszámlálás kérdőíve a legutóbbi, 2011. évihez képest újdonságként tartalmazza

a digitális jártasságra, internethasználatra vonatkozó kérdéseket.

A világban való eligazodáshoz, a munkaerőpiaci érvényesüléshez az iskolai végzettség mellett napjainkban elengedhetetlen a digitális eszközök, az internet kínálta lehetőségek használatának képessége. Az új kérdés a válaszadók digitális jártasságáról gyűjt információt. A hazai népszámlálások több mint 150 éves múltra tekintenek vissza. Régen volt kérdés az írni, olvasni tudással kapcsolatban. Ennek a mai megfelelője a digitális jártasságra vonatkozó kérdés, hiszen az életünk ma már szinte elképzelhetetlen online jelenlét nélkül. Az új kérdés arra vonatkozik, hogy mire használják az emberek az internetet, végeznek-e bizonyos tevékenységeket az online térben, például vásárolnak-e, intéznek-e ügyeket online.

Kovács Marcell, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Népszámlálási és népesedési statisztikai főosztályának vezetője és a 2022. évi népszámlálás projektvezetője Forrás: Boros Bence

Új kérdésként szerepel

az energiahatékonyságra vonatkozó kérdés is.

Az energiahatékonyság, a környezettudatosság és a fenntarthatóság a jövő legfontosabb kérdéseinek számítanak manapság. A jövőnk záloga az energia tudatos felhasználásában rejlik, a kulcs a mi kezünkben van. A népszámlálási adatokból képet alkothatunk hazánk népességének lakáskörülményeiről is, így megtudhatjuk többek között azt, hogy a különböző típusú háztartások körében milyen gyakran fordulnak elő ezek az eszközök, berendezések, milyen a lakások falazata, milyen más fűtési lehetőségek vannak, és ezek a berendezések milyen fűtőanyagot használnak. Az adatokból láthatóvá válik majd, hogy milyen lakáskörülmények között élnek például a kisgyermeket nevelő háztartások, vagy az egyedül élő, idős emberek. A népszámlálás során gyűjtött adatok segítik a döntéshozók munkáját, a lakásfejlesztési támogatások terén, az energetikai és a lakáskorszerűsítési pályázatok kiírásához nyújtanak megbízható támpontot. A szakpolitika számára ezek az adatok nélkülözhetetlenek, ugyanis a népszámláláson kívül nincs még egy adatgyűjtés, ami a teljes népességre és lakásállományra kiterjedne.

- A számlálóbiztosok mivel igazolják magukat a válaszadók előtt, gondolva itt az esetleges visszaélésekre, illegális adatgyűjtésekre?

- A számlálóbiztos azonosítására szolgál a számlálóbiztosi igazolvány, amely személyi azonosságot igazoló fényképes okmánnyal (személyi igazolvány, útlevél vagy jogosítvány) együtt érvényes. Minden számlálóbiztosi igazolvány egyedi azonosítószámmal rendelkezik. A számlálóbiztosnak fel kell mutatnia az igazolványát, amikor felkeresi az adatszolgáltatót. Az adatszolgáltató kérheti, hogy az őt felkereső számlálóbiztos igazolja magát személyét azonosító igazolvánnyal is. Az számlálóbiztos nevét a népszámlálás teljes időszakában működő információs telefonvonalon (ingyenesen hívható zöld számon) is ellenőrizni lehet.

- Mi történik akkor, ha valaki bizonyos kérdésekre, vagy akár az összes kérdésre nem kíván válaszolni?

A népszámlálásról szóló 2018. évi CI. törvény szerint

a népszámlálásban kötelező a részvétel.

A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény pedig kimondja, hogy 200 000 forintig terjedő közigazgatási bírság sújthatja azt, aki a kötelező statisztikai adatszolgáltatást nem teljesíti. A KSH célja azonban nem a bírságolás, hanem az, hogy a lakossággal együttműködve sikeres népszámlálást hajtson végre.

- Lehet-e még számlálóbiztosnak jelentkezni, s ha igen, milyen feltételeknek kell megfelelni?

- A népszámlálás sikerességéhez mindenki közreműködésére szükség van. Csak akkor lehet sikeres az adatgyűjtés, ha mindenki részt vesz benne és kitölti a kérdőívet. Várhatóan csaknem 28 ezer számlálóbiztos dolgozik majd az adatgyűjtés számlálóbiztosi szakaszában. A települések jegyzői és a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) munkatársai gondoskodnak az adatgyűjtés végrehajtásáról. Számlálóbiztosnak a települési, a fővárosban pedig a kerületi önkormányzatokban a jegyzőknél lehet jelentkezni. Az, hogy egy-egy településen hány számlálóbiztos jelentkezésére számítanak a jegyzők, a település nagyságától függ. Ott, ahol többen élnek, több számlálóbiztosra is szükség lehet. Budapest, Pest, Borsod-Abaúj-Zemplén megye után várhatóan Bács-Kiskun és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében dolgozik majd a legtöbb számlálóbiztos október 17-e és november 20-a között. A számlálóbiztosok az általuk elvégzett munkáért díjazásban részesülnek, tehát nem egy önkéntes tevékenységről van szó.