Elhunyt Gosztonyi Péter történész

Életének 68. évében kedden Bernben elhunyt Gosztonyi Péter magyar történész - közölte a hírt szerdán a svájci magyar nagykövetség.

Gosztonyi Péter 1931. december 2-án született Budapesten. Tanulmányait Budapesten, majd 1953-tól a Zürichi Egyetemen folytatta. Részt vett az 1956-os forradalomban, alhadnagyként szolgált Maléter Pál közelében a Kilián laktanyában. A forradalom leverése után Svájcba emigrált. A 1960-as évektől az egyetemi rangú Kelet-európai Könyvtár munkatársa, majd 1964-től 1996-ig vezetője volt az intézménynek. 1997-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem díszdoktorává avatták. Az emigrációban igyekezett ébren tartani a határon kívül élő magyarság tudatában Magyarország felszabadításának reményét, történelmi munkáiban arra törekedett, hogy tárgyilagosan mutassa be az ország második világháborús szerepét, az 1956-os forradalom előzményeit és összefüggéseit. A Rákosi-Kádár rendszer "történészeinek" utolsó csatlós koncepciójával szemben kimutatta, hogy Magyarország második világháborús szerepjátszásában milyen mértékben volt meghatározó az a diplomáciai kényszerpálya, amelybe a Nyugat korabeli dilettáns politikusai a trianoni békediktátummal még a jószándékú magyar államférfiakat is belesodorták. Történészi hitvallása: úgy kell munkálkodni, hogy gyűlölet nélkül ismerjük meg szomszédainkat, s tartsuk be az együttélés szabályait, mert e nélkül sem a Nyugat, sem a Kelet nem segít bennünket. Gosztonyi Péter állandó munkatársa volt több német, osztrák, svájci hadtörténeti, politikai folyóiratnak, illetve újságnak, 1990-től az Élet és Irodalom, a Magyar Nemzet, a Heti Magyarország, a Kritika című lapoknak. Tagja volt a Svájci Hadtörténeti Társaságnak, a Német kelet-európai Társaságnak és a Svájci Szakújságírók Szövetségének. Főbb művei: az 1973-ban kiadott, magyarul 1990-ben megjelent A kormányzó, Horthy Miklós című könyv, A Vörös Hadsereg (magyar kiadás 1993), A magyar forradalom története (1981), Magyarország a második világháborúban I-III. (1984), Vihar Kelet-Európa felett (1990), A magyar Golgota, A politikai megtorlások vázlatos története Magyarországon 1849-1966 (1993), Vlaszov tábornok (1997). A tavaly februárban, a Budapest lángokban 1944-1945 című könyve bemutatóján az író elmondta: hadtörténeti munkáiban nemcsak stratégiai és technikai szempontból, de a történéseket átélő ember szemével is igyekszik láttatni az eseményeket. A "svájci páholy" pedig lehetőséget teremt számára, hogy a Kárpát-medence történetét szűk magyarországi nézőponton túllépve vizsgálja.

(Forrás: MTI-SAB, Magyar és Nemzetközi ki kicsoda 1998)