Csurka ügynökmúlttal vádolja Demszkyt<br/>

A Magyar Fórum (MF) ma megjelenő száma ügynöki múlttal vádolja Demszky Gábort. A cikk szerzője, Csurka István, dokumentumokat is mellékelve bizonyítottnak látja, hogy Demszky önként "súgott" a titkosszolgálatnak bizonyos személyekről. A főpolgármester hazugságnak minősítette a MIÉP elnökének vádjait, s személye tudatos, a költségvetési vita idejére időzített lejáratására tett kísérletről beszél. Demszky emlékeztetett arra, hogy az átvilágító bírák határozata kimondták, sohasem volt ügynök, tiszta a múltja.

Demszky Gábor az első szótól az utolsóig hazugságnak minősítette az MF-ben megjelenteket. Közölte, annak részleteivel, a közölt dokumentum hitelességével nem kíván foglalkozni, irányadónak azt a határozatot tartja, amelyben az átvilágító bírák 1998-ban igazolják, hogy múltja tiszta, ügynöki tevékenységet soha nem végzett.

A főpolgármester szerint nem véletlen a közlés időzítése. Most, amikor az önkormányzatok pénzügyi pozícióinak javításáért indul harcba a költségvetési tárgyalások idején, bizonyos erőknek kapóra jönne, ha sikerülne hiteltelenné tenni őt. Emlékeztetett arra is, hogy immár egy évtizede küzd azért, hogy a kommunista múlt valamenynyi irata váljon szabadon kutathatóvá.

Demszky közölte, hogy a politikusok közül egyedüliként már évekkel ezelőtt egy közkönyvtárban helyezte el életének erre a korszakára vonatkozó dokumentumait is, és lehetővé tette azok kutatását.
A sajtótájékoztatón jelen lévő Rajk László nem leplezte felháborodását és annak előrebocsátásával, hogy nem lévén aktív politikus, így többet engedhet meg magának, közölte: "Csurka egy szarházi", aki hiányzó írói tehetségét exhibicionizmussal pótolja.

Demszky közölte, hogy csak később dönt arról, beperli-e a hetilap szerkesztőségét.
Csurka István Demszky cáfolata ellenére is fenntartja állításait, s a közzétett iratokat hitelesnek és bizonyító erejűnek tekinti.

Magyar Bálint szabad demokrata pártelnök szerint azt már mindenki tudja, hogy ha a "Fidesz-titkosszolgálat" érdeke úgy kívánja, akkor dokumentumok vásárlásától sem riad vissza, de az emberek egyre inkább úgy érzik, mintha dokumentumokat is szivárogtatna ma már a jobboldali sajtónak.
A "tisztes" besúgói életpálya útlevéllel és állással járt. Demszky Gáborról viszont ismeretes, hogy sem végzettségének megfelelő munkalehetőséget, sem külföldi utazási lehetőséget nem kapott az előző rendszerben, hanem csak folyamatos rendőri zaklatást és koncepciós pert - tette hozzá.
A Csurka által közzétett dokumentumban egy Pór György nevű férfi szerepelt, akiről állítólag Demszky Gábor szándékozott vallani a titkosszolgálati tiszteknek.

Haraszti Miklós SZDSZ-es politikus elmondta, hogy Pór egy 1968-as összeesküvés fővádlottja volt. Az 1956-os megtorlási perek után ez volt az első s az egyik legnagyobb politikai per Magyarországon. Pór két és fél évet kapott, ebből másfelet ült le, majd nem sokkal ezután emigrációs útlevelet kért és kapott. Jelenleg Kaliforniában él.

Haraszti szerint a Magyar Fórumban leírtak nem felelnek meg a valóságnak. A hetvenes években ugyancsak megfigyelt Haraszti szerint a Végső alezredes által végzett kihallgatás hitelessége is gyanús, ugyanis rendszeresen előfordult, hogy a tisztek akkor is eredményességet sugalló jelentést adtak tovább feletteseiknek, ha ennek éppen az ellenkezője volt igaz. Ezt saját hivatali előmenetelük érdekében tették.

Kenedi Jánosnak első olvasásra azt tűnt fel, hogy Csurka állítása szerint Demszky önként jelentkezett "besúgónak". Az MF-ben közzétett dokumentumban azonban egyetlen bizonyító szó sincs beszervezésről, mi több, a beszervezési iratok, az úgynevezett "tipp-kutatások" alakilag is különböznek egy olyan alosztályvezető százados "javaslatától", amelynek tárgya célszemély, jelen esetben Demszky Gábor meghallgatása.

A történész felettébb különösnek tartja, hogyan kerülhetett a kompromittálónak szánt irat Csurka kezébe 1994-ben. Ugyanis a 21/1991. számú BM-utasítással Boross Péter belügyminiszter maga alá vonta állam- és szolgálati titokkörbe a volt III/III-as csoportfőnökség hálózati személyeire vonatkozó adattárat, még 1991. júniusában. Ez szinte csak napokkal azután történt, hogy Antall József miniszterelnök megrendelésére kompromittáló iratokat emelt ki a nyilvántartásból. 1991. június 1-jén az Antall számára mind kényelmetlenebb Torgyán József is így vált hamis ügynökvád áldozatává. Boross Péter titkosítási eljárásának jóvoltából - s ezt Kenedi egyáltalán nem zárja ki - Orbán Viktor beszervezésére szánt, de érvénytelen ügynöki kartonja is akkor került ki a hálózati adattárból, amikor Boross - Csikós József segítségével - áttekintette a "zsarolási adatbankot".

A történész úgy látja, Csurka a mai cikkével elsősorban a parlament által törvényesen megválasztott ügynökbírákat denunciálja, akik Demszky átvilágításakor negatív leletet tettek közzé.

(Magyar Hirlap)