Az ORTT új elnökjelöltje az erőszak elleni kampány élharcosa<br/>

Vágólapra másolva!

Az [origo] által megkérdezett források egybehangzóan állítják: az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) új elnöke a fideszes Körmendy-Ékes Judit lesz, aki jelenleg is az ORTT tagja. A testület tagjait 1996-ban négy évre választották, tehát mandátumuk most februárban jár le, s részben újak jönnek. Minthogy ez a szerv osztotta és osztja a televíziós, illetve rádiós frekvenciákat, valamint ez a szólásszabadság eszméjének legfontosabb védelmezője, egyáltalán nem mindegy, kik ülnek a testületben. Az [origo] annak járt utána, kik lehetnek az új összetételű szerv tagjai.

Vágólapra másolva!

Az ORTT-be minden parlamenti párt egy tagot delegál, akit négy évig semmilyen okból nem lehet visszahívni, s felmenteni, illetve kizárni is csak akkor, ha három hónapig nem látja el a feladatát, vagy ha jogerősen szabadságvesztésre ítélik. A testület elnökét a köztársasági elnök és a miniszterelnök közösen jelöli ki, ami a gyakorlatban a legnagyobb kormánypárt jelöltjének elnökké választását jelenti. Ennek megfelelően a jelenlegi vezetőt, Révész T. Mihályt az MSZP választotta, s a következő elnököt a Fidesz adja majd. A vezető személye azért fontos, mert - az ORTT egyik munkatársa szerint - "az elnöknek nagy formális és informális hatalma van. Ez nem is annyira a döntéseknél fontos, hanem inkább azért, mert mindenhol ő képviseli a testületet, tehát ő mondja el, hogy mit tartanak fontosnak." Mások ugyanakkor azt emelik ki, hogy az irodai dolgozókat az elnök veszi fel. Bánlaki József, a MIÉP által delegált ORTT-tag úgy véli: az ő munkáját nem segítette az apparátus. "Számtalanszor előfordult, hogy hiába kértem információkat, nekem kellett mindennek utánajárnom. Ez pedig az elnökön is múlik, hiszen neki egyedüli munkáltatói jogköre van. Lehet tehát, hogy az új Fideszes elnök nem mindenki munkájával lesz elégedett, s - szigorúan szakmai alapon persze - lecserél néhány embert." Az ORTT egy munkatársa szerint viszont szó sincs arról, hogy szándékosan, politikai okból nehezítették volna a MIÉP-es tag munkáját. "Bánlaki gyakran egyszerűen lehetetlenséget kért, például hogy ötszáz oldalnyi anyagot azonnal adjunk oda. Nem politikai kérdés, hogy ezt nem tudjuk teljesíteni." Ez a munkatárs egyébként nem tartja lényegesnek, hogy az elnök veszi fel az iroda dolgozóit. "Persze, Révész T. hozott néhány embert, akik lojálisak hozzá, de ez inkább csak kölcsönös bizalmat jelent. De hiába is nyomná tele az elnök az emberivel az apparátust, végső soron minden döntést a testület hoz. Ennél sokkal fontosabb az, hogy ha az elnöknek van egy határozott koncepciója, azt keresztül tudja vinni." Révész T. Mihály az [origo]-nak elmondta: számára az alkotói függetlenség volt fontos. "Én liberális alkatú, mediterrán mentalitású ember vagyok, empátiával próbáltam nézni az alkotói autonómiát. Megpróbáltam azt elérni, hogy a büntetés soha ne spártai, hanem athéni legyen. A másik fontos dolog az volt, hogy forrásokat különítsünk el műsorok készítésére." Így például a testület 2000. januárban 371 millió forintot osztott szét dokumentum-, illetve tudományos film készítésére, 434 millió forintot pedig közszolgálati műsorokra.

Az [origo] által megkérdezett források egybehangzóan állítják: a Fidesz Körmendy-Ékes Juditot jelöli az elnöki poszra. Ezt támasztja alá, hogy az Országgyűlés kulturális bizottsága jövő heti ülésén meghallgatja a fideszes ORTT-tagot. A várható elnök, Körmendy-Ékes Judit elképzeléseit többen ismerni vélik. Balogh László, a parlament kulturális és sajtó bizottságának MDF-es tagja az [origo]-nak elmondta: Körmendy-Ékes a gyerekekre ártalmas erőszakhullámot szeretné kiszorítani a képernyőről. "Nagyon nem szereti például, hogy éjszakai filmek előzeteseit be lehet vágni nappal vetített műsorokba." Ha valóban ez a jövendő elnök egyik vesszőparipája, akkor eddig nem dolgozott nagyon hatékonyan: a testület monitoring osztályának felmérése szerint tavaly augusztusban az összes műsorelőzetes 58%-a tartalmazott erőszakos elemeket. A fideszes elnökjelölt erőszakellenességéről az ORTT már idézett munkatársa is beszámolt, a leköszönő elnök pedig úgy fogalmazott: "Körmendy-Ékes az erőszak elleni kampány élharcosa. Amikor az egyik csatorna horrorfilmet adott főműsoridőben, ő követelte a leghangosabban a szankciókat." A jövendő elnököt is meg szerettük volna kérdezni, ám ő megválasztásáig nem kívánt az [origo]-nak nyilatkozni.

Az elnökön kívül hat tagot számláló testületben a tagok személye is nagyon fontos, annál is inkább, hiszen a most megválasztandó embereket négy évig nem lehet visszahívni. A testület tagjának lenni anyagilag sem előnytelen: az ORTT elnökének fizetése a miniszteri, a tagok illetménye pedig a közigazgatási államtitkári fizetéssel azonos. "Lehet hallani, hogy nagy a nyomulás, főleg a Fideszben" - mondta az [origo]-nak az ORTT munkatársa.

Sasvári Szilárd, a parlament kulturális bizottságának Fideszes elnöke azt mondta: a héten döntenek a kérdésben. Az [origo] információi szerint azonban a döntés már megszületett: Erdős Zsuzsa, a közszolgálati műsorok támogatásával foglalkozó Műsorszolgáltatási Alap munkatársa kerül be a Fidesz részéről a testületbe.

Az MSZP elnöksége kedden azt javasolta, hogy Ladvánszky Györgyöt, a Magyar Televízió felügyelőbizottságának (fb) júliusban menesztett elnökét jelöljék az ORTT-be. Révész T. Mihály az [origo]-nak elmondta: ő semmiképpen nem vállalta volna a jelölést.

"Az ORTT előtt 25 évig tanár voltam, s remélem, még 25 évig az is leszek. S van még néhány könyv, amit meg kell írnom"- közölte Révész T.

Korábban szó volt arról, hogy az ORTT jelenlegi szocialista tagját jelöljék. Kardos Lajos az [origo]-nak azt mondta: szívesen vállalná a jelölést.
"Ez akkora megtiszteltetés, hogy nincs ember, aki visszautasítaná." - mondta Kardos, mielőtt kiderült, hogy pártja nem őt, hanem Ladvánszkyt jelöli.

Az ORTT SZDSZ által delegált tagja, Tímár János úgy nyilatkozott, hogy továbbra is ő marad a liberális párt képviselője a testületben.

Az is biztosnak tűnik, hogy a MIÉP-es Bánlaki József is folytatja a munkát. Erkel Tibor, a kulturális bizottság MIÉP-es tagja az [origo]-nak úgy nyilatkozott: ugyan formai döntés még nincs, de Bánlaki teljesen magától értetődő számukra. "Teljesen elégedettek vagyunk a munkájával, jó lenne, ha lenne még belőle öt" - mondta Erkel.

Az MDF parlamenti képviselőcsoportja az Országos Rádió és Televízió Testületbe Wéber Jánost, a testület jelenlegi tagját jelöli.

A kisgazdapártnál az országos elnökség választja ki a jelöltet. Horváth Béla frakcióvezető-helyettes azt mondta: várhatóan a jelenlegi tagot jelölik újra. Az FKgP jelenlegi delegáltja Nahlik Gábor, aki korábban a Magyar Televízió elnöke volt.

"Nyilván naivság lenne azt hinni, hogy az ORTT nem politikai kérdés, mert miért pont ez ne lenne az. De én nem érzem, hogy belefolyt volna a politika. A pártok persze olyan embert küldenek, aki a nekik megfelelő irányt képviseli, tehát az SZDSZ nyilván egy liberálisabbat, a MIÉP egy olyat, aki nem szereti a kereskedelmi tévéket, stb. De olyat én még nem tapasztaltam, hogy ha X ott van, akkor máshogy döntenek, mint nélküle. Ez nem ilyen egyértelműen politikai kérdés" - mondta az [origo]-nak az ORTT munkatársa.

Révész T. Mihály távozó elnök úgy fogalmazott: "Természetes, hogy egy politikus megpróbál befolyásolni. Én azonban igyekeztem kizárni a politikát". Lendvai Ildikó, az MSZP alelnöke, a parlament kulturális bizottságának tagja úgy véli: az, hogy az elnök ezentúl fideszes lesz, nem jelent fordulatot, hiszen a jobboldalnak eddig is megvolt a többsége. "Az érdemi változást inkább attól várom, hogy az ORTT egy fontos feladatának végére ért, tehát a frekvenciapályáztatás nagyrészt lezárult. Most át lehet csoportosítani az erőket a többi feladatra, többek között jobban oda lehet figyelni a helyi médiumokra, ütőképesebb lehet a műsorfigyelés, a műsorok támogatása" - nyilatkozta Lendvai Ildikó. Balogh László (MDF) is hasonlóan vélekedik: "A testület, ha követett is el hibákat, nagyon sok és fontos munkát végzett a pályáztatásoknál, nekik köszönhető, hogy ma nem egysíkú a tájékoztatás. Most pedig át lehet térni a többi feladatra, például a monitoring (műsorfigyelés) erősítésére. Ez azonban nem politikai kérdés, hiszen minden politikai párt azt mondja, hogy meg kell tisztítani a képernyőt a szennytől." Az [origo]-nak tehát mind az MSZP, mind az MDF kiemelte a műsorfigyelés (monitoring) fontosságát. Az ORTT monitoring osztálya lényegében egyfajta őrszem szerepet tölt be: figyeli a csatornák adását, s ha valami törvénybe ütközőt talál, az ORTT jogi osztályán lépéseket kezdeményez. Ez történt például akkor, amikor az egykori Szív Tv , illetve az Msat reklámmegjelölés nélkül reklámokat adott le, vagy amikor a TV3 este nyolc órától vetítette a Született gyilkosok című filmet. A probléma azonban az - ahogy az ORTT egy munkatársa fogalmazott -, hogy "nagyon szúrópróbaszerű az egész, sorsolás alapján döntik el, melyik adót mikor figyelik, aztán vagy beleesik a horrorfilm főműsoridőben, vagy nem". E téren tehát változás várható.

Kardos Lajos MSZP-és ORTT-tag elmondta: véleménye szerint a testület legfontosabb feladata az elkövetkezőkben az lesz, hogy megakadályozza az ország több részre szakadását az informáltság tekintetében. "Nem szabad hagyni, hogy az ország nagy részéhez ne jussanak el fontos információk. A kérdés megoldható lenne egy országos am-mikro rendszer kiépítésével, amely lehetővé tenné az adatforgalmat, a távoktatást, a gazdaság élénkítését, mindent. Fontos lenne a közszolgálati média helyzetének rendezése is."

Ez utóbbi kérdésről a MIÉP-nek is megvan a véleménye: szerintük a közszolgálati csatornák helyzetének javulnia kell, mert ezeket a médiatörvény hátrányba hozta. "S azt a mostani elnök is megtehette volna, hogy noszogassa a saját pártját a törvény javításának érdekében" - mondta az [origo]-nak Erkel Tibor, a kulturális bizottság MIÉP-es tagja. Erkel ugyanakkor hozzátette: ők nem pozícióktól vagy politikai hovatartozástól várnak változást, hanem a konkrét személyektől.

Az ORTT megalakulása óta jó néhány döntésével az érdeklődés középpontjába került. A legnagyobb vihart a kereskedelmi televíziók pályázata kavarta, az RTL- Klub és az Írisz Tv közötti döntéssel. Az ezzel kapcsolatos per még nem zárult le. További látványos döntésük volt a TV 3 műsorszolgáltatási jogának többszöri felfüggesztése, egyszer 24 órára, valamint a Szív Tv és az MSat televízió hasonló letiltása, illetve az, hogy az X Akták és a Dragon Ball című sorozatok vetítését csak este 11 óra után engedélyezték. Az ORTT fontos szerve a Panaszbizottság, ahová akkor fordulhatunk, ha egy műsor véleményünk szerint megsértette a kiegyensúlyozott tájékoztatás elvét, vagy például személyiségi jogainkat. Noha ez a szerv a most újraválasztandó testülettől független, ha nem értünk egyet a döntéssel, a testülethez kell fellebbezni.