Legalább 15 millió legyen a zsebében annak, aki McDonald'sot akar nyitni<br/>

Míg Nyugaton leginkább a gyorséttermekben és a turizmusban, addig hazánkban alapvetően a kereskedelemben dominál a franchise. Az [*****] annak járt utána, hogyan lehet valakiből Magyarországon boldog Don Pepe-, Pizza Hut- vagy McDonald's-étterem-tulajdonos.

Ha az ember egy szép napon arra ébred, hogy nem tud franchise-étterem nélkül élni, akkor álmai megvalósításához korántsem csak pénzre lesz szüksége. Természetesen pénz is kell: noha az összeget üzleti titokként kezelik, az [*****]-nak sikerült megtudnia, hogy a McDonald'snál frekventáltságtól, várható forgalomtól függően körülbelül 40-100 millió forint kell az induláshoz. "Ez a konyhacsomag, ilyenkor a teljes berendezés a franchise-partner tulajdona" - mondta az [*****]-nak egy vidéki McDonald's vezetője. "A másik lehetőség egyfajta kezdőcsomag: ilyenkor csak a dolgozók tréningjét, az első árukészletet, az induláshoz szükséges dolgokat veszi meg az ember. Ez átlagosan 12-14 millió forint, s három-öt év alatt kell kivásárolni a céget, azaz ennyi idő alatt meg kell venni a teljes csomagot." De ahhoz, hogy az összeg befizetéséig eljusson az ember, számos próbatételt kell kiállnia.


A McDonald'snál az álom megvalósítását újságok böngészésével kell kezdeni, a hamburgeróriás ugyanis a helyi lapokban keres partnert, ha valahol üzletet akar nyitni. "Nálunk több mint háromszázan jelentkeztek" - mondta az [*****]-nak egy kelet-magyarországi McDonald's egyik pályázója. "Először egy négyoldalas kérdőívet kellett fényképpel együtt leadni. Ebben mindenféle kérdések voltak az iskoláimról, a korábbi munkáimról. A szóbeli beszélgetésre már csak kábé harminc embert hívtak be. Mindenféle téma felmerült, például a család is." Az [*****]-nak nyilatkozó hölgy nem tartotta sértőnek vagy furcsának, hogy megkérdezték, ki fog vigyázni két gyerekére. "Komolyan csak így lehet csinálni, hiszen rengeteget kell dolgozni, s ezeket a dolgokat végig kell gondolni, mielőtt belevág a munkába az ember." A következő fordulóra már csak nyolcan maradtak: itt a jelöltek tőkeerősségéről bizonyosodtak meg a cég vezetői. Ha ezen átmegy a jelentkező, egy ötnapos tréning következik. "Be kellett állnunk egy már működő McDonald'sba. A végén a vezető jellemzést írt rólunk" - mesélte az [*****]-nak több McDonald's-vezető. Ha a jelölt még ezek után is lelkes, már "csak" fél-egy év választja el a szerződés aláírásától. "Ez egy hosszabb tanulási folyamat, ahol egy étteremben dolgozva végig kell menni a ranglétrán, a felmosástól kezdve. Öt elméleti tanfolyam is van, a legmagasabb szintű Chicagóban, a Hamburger Egyetemen - aminek tényleg ez a neve" - számolt be a tréningről egy nyugat-magyarországi gyorsétterem tulajdonosa. "Ez persze nagyon nagy megterhelés a családnak, minden szempontból. Anyagilag is, hiszen mindent nekem kellett fizetnem: a tanfolyamok díját, Chicagóba a repülőjegyet, a szállást, a szinkrontolmácsot, s ez alatt az idő alatt persze fizetést sem kaptam" - folytatta az előző McDonald's-tulajdonos. "De ez jó, mert így, hogy mindent végigcsináltam, nemigen tudnak nekem újat mondani" - fejtette ki egy alföldi étterem vezetője. "Csak így lehet megismerni a standardeket" - vélekedik egy dunántúli franchise-partner. "Az erre elköltött pénzt pedig a befektetés részének kell tekinteni" - jelentette ki a nyugat-magyarországi McDonald's-tulajdonos. Az idő- és pénzbefektetés ugyan tetemes, ám még egyáltalán nem biztos, hogy az üzlet létre is jön. A Hamburger Egyetem csak arról ad papírt, hogy az illető franchise-partner lehet, arról nem, hogy az is lesz. "Ez az én kockázatom. De hát minden vállalkozás kockázattal jár. S ha azt nézzük, hogy a 'sima' vállalkozásoknak csak 25%-a éli túl az első öt évet, a franchise-oknak pedig 75%-a, akkor ez nem is olyan vészes" - vélte a nyugat-magyarországi étterem vezetője. S ha a jelölt mindezeken keresztülment, s minden úgy sikerült, ahogy kellett, beteljesülhet az álom, megnyithatja saját McDonald's éttermét.

Ha valaki Pizza Hut étteremről álmodozik, ki kell ábrándítanunk: Magyarországon sehogy nem lehet belőle Pizza Hut-tulajdonos. "A Pizza Hut és a Kentucky Fried Chicken amerikai tulajdonosa, a Tricon cég a magyarországi jogokat a mi cégünknek adta el, mi pedig nem adjuk tovább" - mondta az [*****]-nak Szeidl Tamás, a Kentucky System Kft. vezetője. Az eladás körülményeit természetesen üzleti titokként kezelik, ahogy azt is, hogy mennyi időre és mekkora összegért kapta a magyar cég a jogot. A Burger Kingnél is hasonló a helyzet. Ettől függetlenül a Pizza Hut ugyanolyan franchise-étterem, csak éppen országon belül nem ágazik tovább. "De ugyanúgy meg kell felelnünk a franchise-gazda követelményeinek" - fejtette ki Szeidl.

"Inkább ismerőssel csináljuk, mint idegennel vagy baráttal" - számolt be egy harmadik álláspontról Szatmári Gábor, a magyar Don Pepe pizzérialánc vezetője. "Vadidegennel nem szeretünk üzletelni, baráttal sem kellemes, az ideális franchise-partner az ismerős." A Don Pepénél nincs kérdőív és fényképes jelentkezés. "Mi leülünk beszélgetni az illetővel"- mondta Szatmári. Aztán persze náluk is oktatás következik: "Budapesten eleve csak az nyithat Don Pepe pizzériát, aki dolgozott a hálózatban. Vidéki jelölteknek lehetőségük van arra, hogy két hónapot eltöltsenek egy étteremben. Mi már az első héten látjuk, ha valakinek nem fog menni a dolog. Ha minden rendben van, akkor két hónap alatt kineveljük, megtanítjuk az illetőt azokra a dolgokra, amikre a Don Pepében szükség van." Szatmári megköveteli a vendéglátó-ipari végzettséget partnereitől. "Néha előfordul, hogy valakinek csak szakmai múltja van, nem végzettsége, és nagyon ügyes és agilis. Ez így rendben van. De nyolcvan százalékban kötelező a szakmai végzettség." Ez azért is érdekes, mert információink szerint a McDonald's kifejezetten nem szereti a magyar vendéglátó-ipari iskolákat. Az egyik vidéki hamburgerétterem tulajdonosa azt mondta: "Én műszaki iskolát végeztem, de vannak köztünk közgazdák és humán értelmiségiek is, mindez nem számít, egyik sem kötelező. De azt észrevettem, hogy nem örülnek a magyar vendéglátó-ipari végzettségnek, nyilván mert nem szeretik azt a mentalitást. Itt nem adhatunk el tegnapi húst, és nem a borravalóra hajtunk." A McDonald's azért nem követel végzettséget, mert saját képzési rendszere van. Ugyanez azonban a Don Pepénél is megtalálható, a jelöltnek itt is végig kell mennie a ranglétrán. "Felmosni ugyan nem kell, de az ételkészítéstől kezdve a tálalásig, a pultnál való kiszolgálásig, a pénztári munkáig mindent meg kell tanulni. Azt is, hogy hogyan kell a vendéggel beszélni, s azt is, hogyan cserélünk papírszalagot a pénztárgépben. Mindent meg kell tanulni, hogy meg tudja követelni azt, amit mi elvárunk" - vélekedik Szatmári. "S csak abból lesz jó üzletvezető, aki tudja, hogy jó-e az étel, ami kimegy."

A Don Pepe abban különbözik a McDonald'stól, hogy itt nincs belépési díj. "Nálunk csak a forgalomtól függő havi díjat kell fizetni" - mondta Szatmári. A havi díj természetesen a Pizza Hutnál és a hamburgercégnél is megvan, az 1999-es franchise évkönyv szerint az utóbbinál a forgalom havi 5%-a. A most induló Sunny Diner étteremlánc szintén szed belépési díjat és havi díjat, ami azonban egyéni szerződéstől függően lehet fix vagy forgalom utáni. Egyik cégnél sem segítenek a partnernek a tőke megszerzésében, eleve olyanok pályázhatnak, akik kellően tőkeerősek. A tulajdoni szerkezet azonban cégenként eltérő: míg a Don Pepe és a Sunny Diner éttermeknél a telek és az épület a franchise-partneré, addig a hamburgeróriás a maga tulajdonában tartja a területet és az éttermet magát. "A több százmilliós befektetés nem biztos, hogy egy magánvállakozónak megtérülne"- mondta egy dunántúli McDonald's tulajdonosa. "Így hát például a McDonald's megveszi az étterem előtti parkos részt, de kertészről már a saját költségemen én gondoskodom." A Don Pepénél ilyen nincs, ott viszont a régebbi franchise-partnerek szállhatnak be pénzzel az újabb üzletekbe.

Ami a látványt illeti, a Don Pepe vezetője, Szatmári elég kérlelhetetlen: "Százszázalékosan mi határozzuk meg, hogy hogy nézzen ki az üzlet." A Don Pepének állandó tervezőcége van, s a franchise-partnernek muszáj velük dolgoztatnia. A Sunny Diner összehozza saját tervezőikkel, építőikkel az új üzlet tulajdonosát, ám az csak segítség, nem kötelező. Náluk a lényeg, hogy a látvány hatásában egységes legyen az összes üzletben. A Pizza Hutnál az amerikai tulajdonostól kapott kézikönyvben standard tervek vannak, s az alapján az itteni cég állandó parnterével tervezteti az épületeket. "Meg van adva, hogy például egy százhúsz fős étteremnek hogyan kell kinéznie. Kötelező alaprajzok nincsenek, hiszen a szakhatósági előírások országonként változnak. Vagy például mivel nálunk még viszonylag olcsó a munkerő, sok friss, helyben készített anyaggal dolgozunk. Nyugat-Európában inkább előre elkészített termékek vannak. Így náluk több hűtőre van szükség, viszont nem kellenek olyan helyiségek, ahol az előkészítés folyik" - mondta Szeidl, a Pizza Hut-jogokkal hazánkban rendelkező cég vezetője. A McDonald'snál - lévén hogy a cégé az épület, s nem a franchise-partneré - szintén állandó tervező és kivitelező cég van, s a cég határozza meg az épületek küllemét. Ugyanakkor, ahogy egy alföldi McDonald's-vezető fogalmazott, "a terveket azért megmutatták". Javasolni lehet, ám mindenben a központ, a franchise-jog tulajdonosa dönt.

Ami a felszereléseket és a berendezéseket illeti, azokat mind a McDonald'snál, mind a Don Pepénél az anyacégtől kell rendelni. "Mondjuk, konnektort azért ott veszek, ahol akarok" - adott betekintést az üzletbe a hamburgercég egyik franchise-partnere. A Pizza Hutnál más a helyzet. "Soha nem az adott, hogy honnan kell rendelni, hanem hogy a végeredménynek minek kell lennie" - mondta Szeidl Tamás. Ez azt jelenti, hogy ha egy magyar beszállító el tudja készíteni az ugyanolyan minőségű, pontosan ugyanúgy kinéző berendezési tárgyat, akkor tőle rendelik meg. "Persze vannak olyan speciális konyhagépek, amelyeket a világon csak egy-két helyen gyártanak, azokat mi is ott vesszük" - tette hozzá Szeidl. A dolgozók egyenruháját a Don Pepénél és a McDonald'snál szintén az anyacégtől kell rendelni. "De ez csak ésszerűség. Hiszen egy ruha olcsóbb, ha ötszázat rendelsz belőle, mint ha ötvenet" - mondta egy dunántúli McDonald's vezetője. A Pizza Hutnál csak a minőség és a kinézet van megadva, és abban is vannak választási lehetőségek. "Például a színekben mi választhattunk, máshol nem piros, hanem például bordó vagy kék az egyenruha" - világosított fel Szeidl.

Az alapanyagok beszerzésének körülményei is változatosak. A McDonald'snál mindenki ugyanonnan kapja az árut: disztribuciós hálózat van, azaz kaminonok viszik - természetesen a legésszerűbb útvonalon - az egyes éttermekbe az összekészített termékeket. A Sunny Dinernél az anyacég kizárólagos partnereit át kell venni, de a zöldséget például ott veszi a tulajdonos, ahol akarja. A Don Pepénél a franchise-partner feladata is, hogy beszállítókat találjon, főleg vidéken. Meg kell keresni a legolcsóbb beszállítót, a minőséget pedig a központ ellenőrzi. A Pizza Hutnál bonyolult engedélyeztetési rendszer van: nem csak a termékből kell mintát küldeni az amerikai tulajdonosnak, s nem csak az van megszabva, hogy mekkora legyen a paradicsom, hanem az amerikai anyacég a gyártót is folyamatosan ellenőrzi.

A láncon belüli egységes arculat megőrzése miatt az ételválaszték meglehetősen kötött, ahogy az árak is. "Azért helyi akciók keretében szezonálisan adhatjuk drágábban vagy olcsóbban az árut, de ezt meg kell beszélni a központtal" - mondta több McDonald's-vezető. A színvonalat is szigorúan ellenőrzik a franchise-gazdák. A Pizza Hutnál például minden üzletet minden hónapban tesztelnek az "ismeretlen vásárló" teszttel, s szúrópróbaszerűen azokat a részeket is ellenőrzik, amiket a vendég nem lát. "Ezeket az anyacég csinálja, de nekünk is elemi érdekünk, hogy a vásárló elégedett legyen" - fogalmazott Szeidl. A McDonald'snál is gyakori a próbavásárlás és az egyéb ellenőrzés. Minthogy a legtöbb franchise-partner forgalom után fizeti a havi díjat, az ellenőrzés a pénzügyi területekre is kiterjed. A Don Pepénél közös számítógépes rendszer van, a McDonald'snál a "nyitott könyv elve" működik: a központ bármikor belenézhet a könyvekbe. Bár Szeidl Tamás szerint "nem szokott előfordulni, hogy a partner megpróbálja becsapni az anyacéget", a Pizza Hutnál is volt már pénzügyi ellenőrzés. Ha a partner bármilyen szempontból nem felel meg, a legsúlyosabb szankció természetesen a franchise-jog elvesztése.

"A magyarok elég leleményesek, rájöttek a franchise előnyeire" - mondta az [*****]-nak Kiss István, a Magyar Franchise Szövetség főtitkára.- "Ugyanakkor mivel nálunk az iskolától a fociig mindenki mindenhez ért, nem szeretünk ügyvédet hívni a franchise-szerződésekhez. Ez pedig sok gondot okozhat a későbbiekben." A szövetségnek a rendszerváltás óta körülbelül 220 tagja volt, közülük mára sok megszűnt. A főtitkár szerint hazánkban főleg a kereskedelemre jellemző ez a forma, a szolgáltatások terén pedig különösen nagy a lemaradásunk. "Amerikában még a tetőfedő is franchise, nálunk meg a kisiparosok csak sírnak, hogy rengeteg idejük elmegy az anyagbeszerzésre, holott a franchise egy logisztikai rendszer is, ami megoldaná ezt a problémát" - vélte Kiss István.

Amint a fentiekből is kiderült, a franchise meglehetősen különbözik a hagyományos vállalkozásoktól. Az anyacég által szabott szigorú követelményeknek mindig meg kell felelni, a részben gyakorlati munkából álló képzés is általános. S különösen a McDonald'sra jellemző, hogy nemcsak a befektető pénze, hanem ő maga is dolgozni kényszerül. Ahogy egyik üzletük tulajdonosa fogalmazott: "Bizony ma is megragadom a felmosórongyot, ha szükség van rá."

Szakács Judit

Ajánló:

Alapszabály, etikai kódex, rendezvények - angolul is