A kormány tervei szerint a tévéműsorok tartalmát is ellenőrizné az új médiatörvény<br/>

Az Országgyűlés szerdán este kezdett tárgyalni a médiatörvény módosításáról. A változtatásokra az Európai Uniós csatalkozás miatt szükséges jogharmonizáció miatt van szükség. A kormány szerint - többek között - lehetőséget kellene teremteni a műsorok tartalmának törvényi szabályozására. A kormánypártok és a MIÉP támogatja, az SZDSZ és az MSZP elutasítja a kulturális tárca által kidolgozott javaslatot. A törvény módosításához a képviselők kétharmadának igen szavazatára volna szükség.

A rádiózásról és televíziózásról szóló törvény módosító javaslatát a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma dolgozta ki. Várhegyi Attila, a tárca politikai államtitkára közölte: a módosítás nem érinti a közszolgálati műsorszolgáltatókat, a közalapítványi kuratóriumokat, a műsorszolgáltatás támogatását, a frekvenciapályáztatást, az Országos Rádió és Televízió Testület jogállását, valamint a testület hatáskörével és működésével kapcsolatos jelenlegi rendelkezéseket. A törvényjavaslat célja ugyanis a médiatörvény - az uniós csatlakozás miatt szükséges - jogharmonizációs módosítása - mondta az államtitkár.

Várhegyi Attila elmondta: a javaslat lehetővé teszi, hogy az Európai Unióval folytatott tárgyalások során lezárjuk a "kultúra és audiovizuális politika" című fejezetet, és megnyíljanak számunkra azok a közösségi programok, amelyek célja a résztvevő országok kulturális örökségének megőrzése.

Az Európai Unió Bizottsága szerint ugyanis a hatályos magyar médiaszabályozás nincs összhangban a közösségi
szabályozással. A nem megfelelő szabályozás miatt Magyarország eddig nem tudott csatlakozni a MÉDIA II-es programhoz, és a jövőre induló "MÉDIA+" programhoz való sikeres csatlakozás előfeltétele is a hatályos médiatörvény módosítása.

A javaslat szerint létre kellene hozni egy olyan, miden televízió számára egységes rendszert, amely a bemutatott műsorszámok esetleges káros hatásáról előre tájékoztatja a kiskorúakat és szüleiket is.

Az új törvény hatálya alá kívánja vonni a műsorszétosztást, mert e tevékenység a jelenleg távközlési tevékenységnek minősül, amely nem tartozik a médiatörvény hatálya alá. Ha a parlament elfogadja a módosítást, törvényileg lehet majd a műsorok tartalmát is ellenőrzni.

A javaslat emellett előírja, hogy a műsoridőnek több mint a fele - mind a közszolgálati, mind a kereskedelmi műsorszolgáltatók esetében - az európai műveknek jusson - közölte Várhegyi.

Az előterjesztés pontosítja a médiatörvény reklámtevékenységre vonatkozó rendelkezéseit. Ezentúl tilos lenne félrevezető reklámokat közzétenni. A módosítás azt is meg akarja akadályozni, hogy a reklámok nagykorúakra gyakorolt hatását közvetetten a kiskorúak befolyásolásán keresztül érje el.

A kormánypártok és a MIÉP képviselői támogatják a kulturális tárca által kidolgozott javaslatot.Szalai Annamária (Fidesz) kijelentette: frakciója támogatja a jogharmonizációs célú módosítást.

Szentgyörgyvölgyi Péter ( FKgP) közölte: már a jelenleg érvényes médiatörvény megszületéskor nyilvánvaló volt, majd később bebizonyosodott, hogy a jogszabály egyes pontjai ellenkeznek az Európai Unió ilyen szabályaival. A módosítás nyomán egyszerűsödnének és szigorodnának a reklámokra vonatkozó szabályok.

Szentgyörgyvölgyi szerint különösen fontos a fiatalok védelme. Szerinte "félrevezető, szennyes és rossz" a legtöbb televízió műsora, hogy még a felnőttekre is rossz hatást gyakorol. A kisgazdák támogatják a javaslatot - közölte Szentgyörgyi.

Balogh László(MDF) kijelentette: a koalíció pártjai nyitottak a kompromisszumra a médiatörvény kapcsán felvetődött problémák megoldása érdekében. Balogh szerint a javaslat minőségi javulást hozhat a kereskedelmi televíziók műsorpolitikájában.

Erkel Tibor (MIÉP) kijelentette: értelmetlen és káros, hogy az SZDSZ és az MSZP akadályozzák a módosítás elfogadását. Erkel szerint sok kárt okoz ma a társadalomban a rosszul megalkotott, jelenleg hatályos médiatörvény. A jogharmonizációs változtatáson már rég túl kellett volna jutni - közölte Erkel.

A kormánypártok és a MIÉP ugyan támogatja a javaslatot, de az SZDSZ és az MSZP elutasítja azt. Mivel a médiatörvény módosításához minősített, azaz kétharmados többségre van szükség, mindenképpen szükség volna legalább a szocialisták szavazataira a módosításhoz.

A két ellenzéki párt azért utasította el a javaslatot, mert miközben a kormányzati többség a médiatörvény európai uniós összhangját kívánja megteremteni, "addig semmi szándékot nem mutat a magyar médiaviszonyok rendezésére."- az ellenzék szerint.

Bauer Tamás (SZDSZ) szerint "elképesztő ellentmondás van az előterjesztés célja és annak valódi tartalma között". A képviselő állította: az Európai Unió által problematikusnak tartott döntések éppen a Fidesz ténykedése nyomán születtek, és emiatt a törvény alapvető céljai nem érvényesülnek.

Bauer Tamás közölte: 1995-1996-ban a ma koalíciós tag Fidesz és MDF egyetértésével, konszenzussal született meg a most módosítani kívánt törvény.

Szabó Zoltán (MSZP) kijelentette: a szocialisták jelenlegi formájában nem tudják megszavazni az előterjesztést, annak ellenére sem, hogy a kitűzött céllal egyetértenek. Az MSZP-s politikus szerint a javaslat ugyan átülteti az Európai Unió jogi követelményeit, de kísérletet sem tesz arra, hogy az európai értékrendet, gyakorlatot, az európai demokrácia felfogását is átültesse.

Szabó szerint a közszolgálati médiumok kuratóriumi
elnökségeiben a törvénytelen állapotot a kormány a MIÉP segítségével tudja fenntartani. Hozzátette: a kormánytöbbség ezt meghálálja, "hiszen kulcsposztokat adott a MIÉP-hez közelálló újságíróknak az MTV-ben."

A törvények betartása, a jog feltétlen uralma és a szélsőjobb elutasítása a tárgyalások megkezdésének a feltétele - jelentette ki Szabó Zoltán.