Az elmeszakértői vélemény szerint Karancsi Tibor nem elmebeteg, nem gyengeelméjű, szellemi leépülésben és tudathasadásban nem szenved és cselekménye elkövetésekor sem szenvedett. De személyiségét "reaktív paranoid eltolódás", azaz túlérzékenység, túlreagálási hajlam jellemzi, ami nem éri el a betegségszintet, de magyarázhatja cselekménye elkövetését.
Karancsi Tibor a szeghalmi rendőrkapitányság tisztjeként még tavaly szeptemberben egy Békés megyei lapban sértően nyilatkozott feletteséről. A fegyveres testületeknél az ilyen beosztotti magatartás bűncselekménynek számít, ezért a századost parancsnoka feljelentette.
Karancsi Tibor már nem dolgozott a rendőrségen, mire feljelentés megérkezett a katonai ügyészségre, mert időközben elbocsátották. Az ügyészség ezért megtagadta a nyomozást az ügyben. Bizonyítottnak látta azonban a bűncselekmény elkövetését, ezért a volt századost szolgálati tekintély megsértése miatt megrótta.
Karancsi Tibor panasszal élt a megrovás ellen, ezért az ügyészség köteles volt elrendelni a nyomozást, amelynek befejeztével február elején katonai tanács elé került az ügy.
A volt rendőrtiszt a tárgyalásokon azt mondta: tisztában van azzal, hogy a fegyveres testületeknél a feletteseket nyilvánosan nem bírálhatják, de ő nem is ezt tette, hanem szerinte "tényeket közölt", és így nem is követett el bűncselekményt.
(MTI)
Ajánló:
Az [*****] összeállítása
Korábban:
(2000. február 9.)