A városháza vezetése szerint egyértelmű: politikai döntés születetett, amikor a kormány múlt csütörtökön elutasította 11 kiemelkedő jelentőségű fővárosi környezetvédelmi és infrastrukturális beruházás kormánygaranciáját. ''Országos, nemzeti és kormányérdekeket is érintő projektekről van szó - fogalmazott Atkári János főpolgármester-helyettes. A főváros számított ezekre a garanciákra, hiszen a kormány két évvel ezelőtt megígérte azokat.
A városatyák leszögezték: a kormánygarancia megtagadásának fő érve, a garanciakeret kimerülése hamis. A költségvetési törvény szerint ugyanis az Európai Beruházási Banktól (EIB) felvett hitelekre a garanciakeret nem vonatkozik. Nincs tehát olyan keret, amelynek elfogyására hivatkozni lehet. Ebből a főváros vezetői szerint az következik, hogy a pénzügyminiszter félrevezette a miniszterelnököt és a kormányt.
Demszky Gábor főpolgármester leszögezte: a beruházások hitelét a főváros veszi fel, a főváros törleszti, a kormánynak egyetlen fillérbe nem került volna. Ráadásul az önkormányzat fizetett volna a kormánynak a garanciáért: az állam 145 millió forinttal lett volna gazdagabb.
A kormánygarancia elmaradása miatt a fővárosnak máshonnan kell előteremtenie a pénzt, s ez jelentős többletkiadást jelent. A 145 millió forint helyett így annak többszörösét kell közpénzből kifizetniük: a garanciát vállaló kereskedelmi bankok ugyanis 714 millió és 1,239 milliárd forint közötti összeget kérnek ugyanezért. A kormány mostani döntése tehát a különbözetet az adófizetőkre terheli - mondta a főpolgármester.
''A kormány késlelteti, akadályozza, de meghiúsítani nem tudja a fővárosi beruházások létrejöttét'' - jelentette ki Demszky Gábor. Néhány hónapos csúszás azonban elképzelhető. A főváros ugyanis olyan szerződést kötött az EIB bankkal, amelyben a garanciát a kormány vállalja. Így ezeket a dokumentumokat át kell alakítani, tárgyalni kell a kereskedelmi bankokkal, s ennek megfelelően kell a módosítást elvégezni.
A beruházások egy részét már el is kezdte a főváros, s néhányuk már a befejezéshez közeledik - mondta Vajda Pál főpolgármester-helyettes. Ilyen például a Hungária gyűrű fejlesztése és a pusztazámori hulladéklerakó létesítése. A kormány április óta halogatta a döntést, ezért a főváros megelőlegezte a pénzeket.
Pichler Ferenc, a Pénzügyminisztérium szóvivője elismerte: abban a fővárosnak igaza van, hogy az államháztartási törvény szerint az állam nemzetközi hitelek esetében vállalhat külön, a garanciakereten túli garanciát. Ám hozzátette, csak abban az esetben, ha ez indokolt. A kormány múlt heti ülésén úgy foglalt állást, hogy a főváros által kért hitelgaranciák esetében ez nem indokolt, mivel több beruházás a vége felé jár, és ezeket a főváros már kölcsön nélkül is be tudja fejezni. Pichler szerint az előretekintő, óvatos gazdálkodás megkívánja az ésszerű gondolkodást.
Pichler azt is elismerte, hogy a kormánygaranciák nélkül a felveendő hitelek többe kerülnek a fővárosnak, ám a tárca álláspontja szerint ha Budapestnek van tartalékolt pénze, akkor nem kellene felvennie kölcsönt vagy legalábbis kevesebb hitellel kellene megvalósítani beruházásait. Arra a fővárosi vádra, hogy politikai döntés született a garanciák ügyében, Pichler úgy reagált: a Pénzügyminisztérium csak szakmai döntéseket hoz. A szóvivő felvetésre azt is elismerte, hogy az éves garanciakeretből mintegy 30 milliárd forint felszabadul napokon belül, de hozzátette, hogy ezt az összeget idén már nem lehet újra kiadni. A jövő évi esetleges garanciavállalásokkal kapcsolatban elmondta, hogy a kormány a múlt heti döntéssel nem zárkózott el ettől, ám azt még nem tudni, hogy mikor születhet az ügyben döntés.
Holubár Zita, Tenczer Gábor
(Népszava)
Korábban:
(2000.09.29.)