Tízmilliárd forintba kerül a 2001-es népszámlálás<br/>

Február 1-jétől három héten át tart az összeírás. Részletes adatok jövő év közepére várhatóak. Az összeírásra és a teljes kiértékelésre összesen 10 milliárd forintot biztosít a költségvetés. Az adatszolgáltatás kötelező, csupán három kérdésre vonatkozóan - hit, nemzetiség és fogyatékosság - önkéntes a válaszadás. Bár a Központi Statisztikai Hivatal szerint az adatok nem azonosíthatók az egyes személyekkel, a Hit Gyülekezete nyilatkozatban szólította fel híveit, hogy ne válaszoljanak a vallást firtató kérdésre.

A kérdőív

"Ahhoz, hogy tudjuk, hányan vagyunk, nem is kellene a népszámlálás. Népesség és lakásösszeírást végzünk, vagyis ezt a kétféle adatot összekapcsoljuk: milyen típusú lakásban milyen típusú emberek élnek, és fordítva, milyen végzettségű, milyen foglalkozású emberek milyen lakásban élnek" - mondta az [origo]-nak Czibulka Zoltán, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) népszámlálási főosztályának vezetője. "A népszámlálási adatokat szinte valamennyi statisztika felhasználja, ezenkívül a kutatók, gazdasági és társadalmi szervezetek, sőt a sajtó is" - tette hozzá.

A teljes körű adatfelvétel során egy-egy számlálóbiztos 80-100 lakásba jut el, mintegy 250-300 személy adatait veszi fel. A 40-45 ezer nyilvántartásba vett számlálóbiztost a helyi önkormányzatok jegyzői szervezték. Egy 80-90 oldalas füzet segíti munkájukat, emellett egy 5-6 órás oktatásban is részt vettek.

Az összeírás során személyenként egy 4 oldalas kérdőívet, illetve lakásonként egy szintén 4 oldalas kérdőívet kell kitölteni. A népszámlálás eszmei időpontja 2001. február 1. 00:00, ez azt jelenti, hogy az adatokat az akkori állapotnak megfelelően kell megadni. A lakásra vonatkozó kérdések között a tulajdonosokon, az alapterületen, a helyiségek számán kívül a vízellátásról, a fűtésről, a vízöblítéses WC meglétéről, illetve hiányáról, valamint a szennyvízelvezetés módjáról is nyilatkozni kell. A személyi kérdőívben pedig az élettársra/házastársra, végzettségre, foglalkozásra, a munkahelyre való közlekedésre, nyelvismeretre, nemzetiségre, vallásra és fogyatékosságra vonatkozó kérdések találhatók.

Az adatszolgáltatás a vallásra, nemzetiségre és anyanyelvre, valamint a fogyatékosságra vonatkozó kérdésektől eltekintve kötelező. Az adatokat nem kell igazolni, azokat a számlálóbiztosoknak bevallás alapján el kell fogadniuk. Az adatokat személyazonosításra alkalmatlan módon gyűjtik -állította Czibulka. A kérdőív kitöltése 3-4 személy esetén 30-40 percet vesz igénybe egy-egy háztartásban. "Meglepő, váratlan eredményt nem fog hozni a népszámlálás" - mondta az [origo]-nak Czibulka. Ami változás lesz az 1990-es népszámlálási adatokhoz képest, az nem lesz újdonság a KSH számára. Például 1990-ben a budapesti lakások jelentős része még állami tulajdonban volt, a lakásprivatizáció következtében azonban megváltoztak a tulajdonviszonyok. 1990-ben még csak egyféle megélhetési formára kérdeztek rá, az idén viszont többféle forrást is meg lehet jelölni.

A Hit Gyülekezete január 12-én nyilatkozatot tett közzé, amelyben kifogásolta a vallást, felekezeti hovatartozást firtató kérdést, és felszólította híveit, hogy tagadják meg a válaszadást. "A népszámlálás valamely állami döntés előkészítésére szolgál, ezért megkérdőjelezhető, hogy milyen döntéshez van szükség erre az adatra" - mondta az [origo]-nak Morvay Péter, a Hit Gyülekezetének sajtóreferense. "Másrészt a népszámlálás nem hitvallási kérdés, a hívőknek nem az állam és a statisztikai rubrikák felé kell képviselni meggyőződésüket, hanem életükkel lehetnek hiteles példák a környezetük előtt" - tette hozzá.

Morvay szerint több olyan jelzés is érkezett hozzájuk, hogy akik vallási kisebbséghez tartozónak vallották magukat, azok "az adóhatóság kitüntetett figyelmét vonták magukra" vagy a munkahelyükön diszkriminálták őket. "A Nemzetbiztonsági Hivatal tavalyi évkönyve kockázatként tüntette fel a növekvő új vallási mozgalmakat. Ezek után ki tudja, kit milyen retorzió érhet magánemberként is" - mondta Morvay, aki elsősorban a kisebb településeken lát veszélyt, ahol a számlálóbiztos ismerheti a megkérdezetteket.

Morvay az adatfeldolgozást is aggályosnak tartotta adatvédelmi szempontból. A számlálóbiztosok elsősorban a saját lakókörzetüket járják be, személyesen mennek ki mindenkihez, nem lehet postán elküldeni a kérdőívet, ami egyfajta távolságtartást biztosítana. Emellett szerinte minden egyes kérdőív beazonosítható lakóhely szerint.

Majtényi László adatvédelmi biztoshoz több állampolgári indítvány is érkezett a kérdőívek beazonosíthatóságával kapcsolatban. A bejelentések alapján egyeztetéseket folytatott a KSH vezetőivel a népszámlálás magánélet-védelmi követelményeiről. Az ombudsman közölte: a népszámlálás során a KSH fizikai és jogi biztosítékokat köteles nyújtani arra, hogy a nemzetiséggel, anyanyelvvel, vallással kapcsolatos kérdésekre adott válaszok alapján a válaszadók ne legyenek azonosíthatóak. A számlálóbiztosok kötelesek tájékoztatni mindenkit arról, hogy ezekre az érzékeny kérdésekre a válaszadás önkéntes.

A KSH elnöke az adatvédelmi biztossal folytatott egyeztetést követően a számlálóbiztosoknak szóló utasítását úgy módosította, hogy a kérdőívek utca, házszám, emelet, ajtó rovatait, tehát a részletes címmegjelölést üresen kell hagyni.

Az ombudsman felhívta a figyelmet arra, hogy a statisztika hatályos törvényi szabályozása értelmében az érintett faji eredetére, nemzeti, nemzetiségi, etnikai hovatartozására, vallásos vagy más meggyőződésére vonatkozó adat csak személyazonosításra alkalmatlan módon és az érintett személy önkéntes adatszolgáltatása alapján gyűjthető. "Tekintettel arra, hogy mindannyiunkat megszámolnak, és ez a személyes adatok védelmét mélyen érinti, és hogy az adatvédelmi törvény hatályba lépése óta először került sor országos népszámlálásra, az adatvédelmi biztos a rendelkezésére álló korlátozott eszközökkel az egész folyamatot figyelemmel kíséri, és a tapasztalatokról a társadalmat szükség szerint tájékoztatni fogja" - ígérte Majtényi.

Az ombudsmani állásfoglalással kapcsolatban Morvay Péter, a Hit Gyülekezetének sajtóreferense azt mondta az [origo]-nak: örülnek annak, hogy ez a "plusz garancia belépett", de ez nem oldja meg az alapvető aggályaikat, így fenntartják korábbi álláspontjukat.

A német kisebbségi önkormányzat elnöksége pedig éppen a nemzeti identitás vállalására szólította fel a német kisebbséget. Józan Jilling Mihály, a Tolna Megyei Német Önkormányzat elnöke, országos alelnök január 15-i sajtótájékoztatóján azt mondta: a számadatok az oktatás, a kultúra számára juttatandó jövőbeni támogatások, a fejkvóta szempontjából döntőek lehetnek.

Kapcsándi Dóra

Ajánló:

Korábban:

A próbanépszámlálásról (1999. szeptember 28.)