Utcára kerülhet több száz BM-dolgozó<br/>

Ez év elejétől a belügyminisztériumi (BM) dolgozók csak akkor kapják meg a munkahelyük által biztosított albérleti hozzájárulást, ha főbérlőjük a bérleti díjat áfás számlával igazolja. A főbérlők azonban aligha alapítanak majd céget vagy válnak egyéni vállalkozóvá azért, hogy a BM által közvetetten rájuk ruházott számlaadási kötelezettségnek megfeleljenek.

A Belügyminisztérium - vélhetően hibás - intézkedése csaknem ezer belügyes dolgozó lakhatását veszélyezteti vagy a fővárosból történő tömeges elvándorlásukkal fenyeget. A Független Rendőr Szakszervezet (FRSZ) és a Határőr Szakszervezet (HSZ) tegnap levélben szólította fel a szaktárca illetékeseit a Belügyi Érdekegyeztető Tanács összehívására. A halaszthatatlan egyeztetésre több okot is felsoroltak az érdekvédők.

Az említett intézkedés az a 40/2000-es BM-rendelet, mely kimondja, hogy a belügyi dolgozókat évek óta megillető, a bérleti díj 50 százalékáig, de legfeljebb fejenként havi 14 ezer forintig terjedő albérleti hozzájárulási díj január elsejétől feltételekhez kötött - nyilatkozta Fábián Ágota, az FRSZ főtitkára. Ez azt jelenti, hogy csak akkor juthat hozzá a beosztott az egyébként sem túlságosan magas díjhoz, ha annak kifizetését a lakás bérbeadója áfás számlával igazolja. Az FRSZ főtitkára szerint ez az előírás szigorúbb feltételeket teremt, mint maga az adótörvény. Az ugyanis az ingatlan bérbeadásának igazolásához megfelelőnek tartja a számlát helyettesítő bérleti szerződést.

Az intézkedés óriási veszélyeket rejt magában. A főbérlők többsége ugyanis vélhetően nem számlaképes, és a havi 20-30 ezer forintos bevétel érdekében nem is kíván egyéni vállalkozóvá válni - fejtette ki a belügyes érdekvédő. Sokkal valószínűbb, hogy felmond a vidéki lakóhellyel rendelkező, de a fővárosban dolgozó rendőrnek, határőrnek, az pedig nézhet új lakás után.

Az FRSZ adatai szerint a Budapesti Rendőr-Főkapitányság állományából jelenleg 954 hivatásos részesül ebben a juttatásban. Azaz ennyiüknek válhat bizonytalanná a lakhatása, ha nem változik meg hamarosan a törvényt is túlszigorító intézkedés. Ez a létszám nagyobb, mint a BRFK jelenlegi, 942 fős létszámhiánya. Ugyanakkor csaknem ennyi rendőr, összesen 914 lakik valamilyen belügyi szállón, így azok túlterheltsége maximális. Nem is csoda, hogy a január 1-jei életbelépés óta összesen több mint 200 vidéki lakhelyű rendőr adta be áthelyezési kérelmét a BRFK-n.

A Határőrség Országos Parancsnoksága fővárosi háttérintézményeinél és a Budapesti Határőr Igazgatóságnál (BHI) összesen több mint 150-en kapnak albérleti hozzájárulást. Közülük 87-en a ferihegyi székhelyű, elsősorban a nemzetközi légikikötőt kiszolgáló BHI-nál, azaz végrehajtói feladatkörben dolgoznak. Ez a szám pedig az ottani állomány több mint kétharmadát jelenti - mondta el Pach Dániel, a HSZ budapesti titkára. A 40-45 ezer forintos fizetésért dolgozó, vidéki származású hivatásos határőrök között sokakban még a leszerelés ötlete is felvetődött a szigorítás hallatán. Ha pedig erre minden ferihegyi érintett egyszerre szánja el magát, akár a repülőtéri határforgalmi kirendeltség működőképessége is veszélybe kerülhet.

A titkár szerint ugyanakkor az intézkedés megfelelő időben történő visszavonása sem segíthet eleget a kialakult helyzeten. A szakszervezet felmérései szerint a fiatal belügyeseknek gyakran idős, magányos emberek adnak ki szobát vagy lakást. Ők pedig nagyon gyanakvónak bizonyulnak, ha egyszerre új "hivatalos papírokat" kell aláírniuk. Akad olyan határőr, akinek már az első szó hallatán felmondták a bérletét. Kérdés, hogy ezek az emberek lakóhelyükhöz közeli munkahelyet keresnek majd vagy hajléktalanként járnak be fővárosi munkahelyükre.

(Népszava)

Ajánló: