- Számomra szakmailag és etikailag is megkérdőjelezhető annak a kórháznak a gyakorlata, ahol egy csupán szakápolói végzettségű, még csak érettségivel sem rendelkező nővér éjszakai ügyeleti beosztást, s ilyen felelősségű munkát kaphat - vetette fel egy ápolásetikai szakértő. Rozsos Erzsébet, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karának adjunktusa, az Ápolásetika című könyv szerzője etikai szempontok miatt ítéli el az ilyen kórházat. - Könnyen elképzelhető, hogy Tímea, a Fekete Angyal is szakmai tudatlanságból tette, amit tett, s egyszerűen fel sem mérte a készítmények veszélyét - állítja a szakértő. Mind a morfin-származékok, mind a kálium ugyanis olyan anyagok, amelyek nem megfelelően adagolva bármikor leállíthatják a beteg légzését, a kálium pedig a szívműködésre van rendkívül káros hatással. - Az orvos komoly etikai és szakmai döntést hoz és vállalja a kockázatot akkor, amikor ezeket a gyógyszereket elrendeli. A törvény szerint ugyan bőr alá vagy izomba, kizárólag orvosi utasításra ápoló is beadhat injekciót, intravénásan a szakmai követelményrendszerben megfogalmazottak szerint azonban soha.
Rozsos Erzsébet szerint a jogszabály és a krónikus nővérhiány ellenére szakmailag elfogadhatatlan, hogy szakiskolai képesítéssel ennyire komoly szakmai, erkölcsi feladatot kapjon egészségügyi dolgozó. Rozsos Erzsébet úgy véli: kizárólag diplomás munkatárs vagy megbízással, injekciózásra vagy intravénás terápiára jogosító vizsgával rendelkező nővér végezhet önálló feladatot egy egészségügyi intézményben. Rozsos Erzsébetet, aki az ápolásetikai nemzetközi szervezetek magyarországi konzulense is, már személyesen megkeresték a társaság tagjai "Fekete Angyal" ügyében.
- Egyelőre nem adtam tájékoztatást, az azonban biztos: Nyugat-Európában is hasonló esetek miatt vezettek be szigorú szabályozásokat, s ez ugyanúgy elkerülhetetlen lenne nálunk is. Olyan követelményrendszer kiépítése kell, amelyben pontosan meghatározott, kinek milyen végzettséggel mire van lehetősége. Azokat pedig, akik bármilyen injekciót beadhatnak, külön gyakorlatra, illetve többszöri vizsgára kell kötelezni - mondta Rozsos Erzsébet.
Az elképzeléseket a szakma is támogatja, a megvalósítását azonban szinte reménytelennek tartják. Sövényi Ferencné, az egészségügyi tárca ápolási főosztályvezetője szerint nem kérdőjelezhető meg a jelenleg a rendszerben dolgozók szaktudása. Az új követelmények amúgy is nehéz helyzetet teremtettek.
- Sikerült elérni, hogy ne 14 évesen kerüljenek az ápolónőjelöltek a képzésbe, azonban érettségi után egyre nehezebb nővérpályára "csalogatni" őket - nyilatkozta a főosztályvezető. Szerinte a rendszer jogilag teljesen szabályozott, ilyen szigorítások mellett azonban nem maradna nővér az egészségügyben.
Mucha Márkné, a Magyar Ápolási Egyesület elnöke úgy véli, teljesen jogos igény, hogy szellemileg és lelkileg érett emberek kerüljenek a képzésbe, az ápolási etikus elképzelései azonban nem kivitelezhetőek.
- Most is folyamatos a továbbképzés, akik csak tudnak és még nincs érettségijük, részt vesznek a felzárkóztató "hídprogramban", az új követelményrendszer azonban már így is hatalmas gondot jelent majd az egészségügyben - mondta az elnök.
Míg korábban évente 4-4,5 ezer nővér végzett, tavaly már csupán 540-en kaptak ápolónői bizonyítványt. Így egyelőre beláthatatlan a következménye annak, ha nem találnak olyan vonzó eszközöket, ösztöndíj- és elhelyezkedést támogató programokat, amelyekkel jelentkezőket toborozhatnak.
Mikola István egészségügyi miniszter fontosnak tartja, hogy a budapesti Nyírő Gyula Kórházban a meglévő szabályoknak megfelelően és a szükséges új szabályokat előírva lássák el a betegeket. Kijelentette: a Nyírő kórház belgyógyászati osztályának időleges bezárása szükséges volt, az ÁNTSZ helyesen intézkedett. Az országos vizsgálatot a kórházakban jóérzéssel várják. A miniszter nem számít arra, hogy a vizsgálat drámai eredményekkel végződik.
(Népszava)
Ajánló:
Korábban:
(2000. május 23.)