"Nagy baj, hogy olyan személyek elemzik az adatokat, akik érdekeltek abban, hogy mit hozzanak ki belőlük" - mondta a statisztikus. Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a közvéleményhez egyre inkább
csak a MeH "torzított" adatai jutnak el, a szerinte megbízható KSH-adatok helyett. Értékelése szerint a MeH a statisztikusi szakma alapvető szabályait megsértve, egyes esetekben a viszonyítási alapot önkényesen megválasztva közöl információkat, és van arra is példa, hogy kiadványaiban a feltüntetett számadatok nem felelnek meg a grafikonoknak.
Katona Tamás - elmondása szerint - talált olyan esetet is, amikor a kormányzati kommunikáció a hiteles statisztikai adatokat kismintás, például a Tárkitól származó felmérések eredményeivel
keverve ismertette, ezzel szerinte megtévesztve a közvéleményt. "Nem igaz például, hogy 14 százalékkal nőtt volna a családok jövedelme, reálértékben ez a gyarapodás körülbelül 1,5 százalékosra tehető" - közölte a miniszterelnöki országértékelő beszédre utalva a KSH volt elnöke.
Kifogásolta a nyugdíjak reálértékének növekedésére, illetve az egészségügyi kiadások emelkedésére vonatkozó állításokat is, és
szakmailag megalapozatlan érvelésnek nevezte, hogy a születések számának néhány ezres, egyébként örvendetes növekedését a kormány
családpolitikájának eredményeként tudják be, hiszen ez ügyben - mint mondta - egy-két év alatt nem lehet ilyen eredményt elérni.
(MTI)