Demszky megtámadja a metró-perben született döntést<br/>

A Legfelsőbb Bíróság a metró-perben pénteken kihirdetett jogerős ítéletével elutasította a felperes Fővárosi Önkormányzat keresetét, így az alperes magyar államnak nem kell megfizetnie a 100 milliárd forint nagyságrendű követelést. Varga Mihály fideszes pénzügyminiszter, illetve Tirts Tamás, a Fővárosi Közgyűlés fideszes tagja üdvözölte az ítéletet. Demszky Gábor főpolgármester közölte: valószínűleg felülvizsgálati kérelmet nyújtanak be.

Az indoklás szerint a közpénzekkel való hatékony és ellenőrzött gazdálkodással, a jogállamiság elvével ellentétes, hogy az Országgyűlés megkerülésével folyósítsanak központi költségvetési támogatást. Erre csak törvényhozási felhatalmazás alapján kerülhet sor, nem pedig, mint a jelen ügyben, polgári jogi szerződés alapján.

A döntést precedens értékűnek nevezte Varga Mihály pénzügyminiszter. Hozzátette: a bíróságnak azt kellett tisztáznia, hogy milyen viszonyban van a pénzügyminiszter személye a mindenkori költségvetéssel, illetve az adófizetők személyével. A miniszter szerint a bíróság döntése is megerősítette, hogy az adófizetők biztonságban érezhetik pénzüket, hiszen még egy pénzügyminiszter sem dönthet egy tollvonással több százmilliárd forint összegű állami támogatásról az Országgyűlés hozzájárulása nélkül.

Demszky Gábor
Fotó: [origo]

"Nem az állam győzött, hanem a Fidesz" - mondta az [origo]-nak Vajda Pál MSZP-s főpolgármester-helyettes. "Az állam határozta el, hogy megépíti a metrót, csak akkor még más állam volt." Hozzátette: tiszteletben tartják a bíróság ítéletét, de nem adják fel a metróépítést. "2002-ben egy másik kormány kell, ha javítani akarunk Budapest közlekedésén" - mondta Vajda, aki szerint a közlekedés nem oldható meg metró nélkül. "A Fidesz politikája kicsit idegen attól az európai gondolkodástól, ahova menni akarunk"- mondta Vajda az [origo]-nak.
A főváros költségvetésében is szerepel metróépítésre szánt összeg. "Csak két évet csúszik a metró" - közölte a főpolgármester-helyettes.

Tirts Tamás, a fővárosi közgyűlés fideszes tagja szerint viszont a jogállamiság diadalmaskodott. "Demszky ripacskodása véget ért" - mondta az [origo]-nak Tirts, aki elismeri: metrófejlesztésre, metróépítésre szükség van. Azonban úgy látja: elsődlegesen a felszíni tömegközlekedést kell fejleszteni.

***

A fővárosi önkormányzat a magyar állam ellen a 4-es metróberuházás finanszírozása miatt indított pert. A Horn-kormány 1997 februárban úgy döntött: Budapest negyedik metróvonala - 7,3 kilométer hosszan, 10 megállóhellyel - 1998. második felétől 2003-ig a Kelenföldi pályaudvar és a Keleti pályaudvar között épül meg. A megállapodás értelmében 140-160 milliárd forintos beruházás 40 százalékát a főváros, 60 százalékát pedig a kormány fedezi.

Az 1998-as költségvetésben csak kétszázmillió forint szerepelt a metróépítés előkészítésére, szemben az 1997 márciusi kormányhatározatban rögzített kétmilliárd forinttal. Demszky Gábor főpolgármester ekkor bejelentette, hogy a főváros megelőlegezi a hiányzó összeget. A Fővárosi Közgyűlés 1998 áprilisában jóváhagyta a metró 1996-os áron számolt 120 milliárdba kerülő finanszírozási tervét és októberben már el is készültek az első engedélyeztetési tervek.

Még ugyancsak októberben Katona Kálmán közlekedési miniszter sajtótájékoztatón közölte, hogy az Orbán-kormány elkötelezett a metróépítés mellett, ám novemberben a kormány úgy döntött: nem vesz részt a metróépítésben, mert sokallja a 160 milliárdos költséget. A főpolgármester ezután azonnal bejelentette, hogy zárolnak 30 milliárd forintot a beruházás költségeire.

A főváros decemberben pert indított az állam ellen a metrószerződés felmondása miatt. A Pesti Központi Kerületi Bíróság 1999. április 6-i ítélete szerint a kormány jogellenesen mondta fel a metróépítésre kötött szerződést.

A zöld vonalon járna a 4-es metró

A főváros 2000 március 7-én újabb pert indított az állam ellen, amelynek során a metróépítés központi költségvetésre jutó részét követelte: százmilliárd forintot.

Április 11-én a Legfelsőbb Bíróság részben helyt adott a Fővárosi Önkormányzat által indított első metróperben alperes magyar állam felülvizsgálati kérelmének, és az ebben az eljárásban született első-, illetve másodfokú ítéletek indoklásában mellőz bizonyos részleteket.

Augusztus 31-én a Fővárosi Közgyűlés hozzájárulását adta a 4-es metró négy mélyállomása építésének megkezdéséhez és a felettük lévő utak, terek felújításához.
Szeptember 1-én a miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy a kormány nem támogatja a budapesti 4-es metró építését.

Szeptember 7-én a 4-es metróvonal megépítése ellen foglaltak állást a kormánypárti képviselők az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának rendkívüli ülésén, amelyen a szocialista és szabad demokrata honatyák nem vettek részt.

Szeptember 13-án két nyílt közbeszerzési pályázat jelent meg a 4-es metró építésével kapcsolatban, melynek nyertesei készítik el a pesti és a budai oldal felszínrendezésének és az aluljárók megépítésének terveit.

Szeptember 21-én a második metróper tárgyalásán Medgyessy Péter volt pénzügyminiszter és Demszky Gábor főpolgármester tanúvallomását hallgatták meg. Mindketten kijelentették, hogy a szerződő felek közös akarata egyértelműen a 4-es metró megépítésére irányult.

A második metróperben a Fővárosi Önkormányzat már arra kérte a bíróságot: kötelezze a magyar államot a szerződés utólagos teljesítésére, továbbá a késedelmes teljesítés miatti kártérítésre. Ez összesen mintegy 83 milliárd forintos követelést jelentett.

A Fővárosi Bíróság tavaly szeptemberben kihirdetett ítéletével mintegy harmincmilliárd forint megfizetésére kötelezte a magyar államot. Az alperes azonban megalapozatlannak tartotta az elsőfokú ítéletet.

[origo]

Ajánló:

Korábban:

(2001. április 6.)