Budapesten bárki kezdeményezheti, hogy egy utca nevét változtassák meg, mindössze egy levelet kell küldeni a kerületi polgármesteri hivatalhoz. A polgármesternek kötelező az illetékes bizottság elé vinni a felvetést. A bizottság ellenőrzi Budapest teljes utcanévlexikonában, van-e már ilyen utca. Ha nincs, javaslatot tesz a kerületi közgyűlésnek, amely ha elfogadja a javaslatot, a kérelem tovább kerül a Főpolgármesteri Hivatalhoz. Itt az igazgatási ügyosztályon a fővárosi főjegyző ellenőrzi a kérelmeket, a várostervezési és városképvédelmi bizottság szavaz róluk, majd továbbítják azokat a Fővárosi Közgyűlésnek. Ez a testület mondja ki a végső szót. "Eddig csak kevésszer nem adtak igazat a bizottságnak" - mondta az [origo]-nak Mészáros György, a Budapesti Városvédő Egyesület Podmaniczky-díjas alapító tagja, az utcanévváltoztatások előterjesztője.
Latinovits nem kap utcát |
Az idei év favoritja az 58 éve elhunyt Rejtő Jenő író, kabarészerző, akiről a VII. kerület utcát, a XVIII. kerület pedig egy sétányt akart elnevezni. A bizottság május 4-i határozata értelmében a VII. kerület utcája őrzi ezentúl Rejtő nevét. A közgyűlés azzal indokolta döntését, hogy Rejtő itt élt - a terület jelenleg részben Szövetség utca, részben Hevesi Sándor tér - és erre emléktábla is emlékeztet. Újabb elnevezés pedig nem lehetséges, így a XVIII. kerület javaslatát elvetették.
A bizottság döntése értelmében a IV. kerület egy Rajki Márton térrel - ő volt a Keresztény Szocialista Párt alapítója - és egy, a festőművészről elnevezett Szőnyi István közzel gazdagszik. Mindkét területet eddig csak helyrajzi számmal jelezték.
A legtöbb igényt a IX. kerület terjesztette be, különböző, eddig csak helyrajzi számokkal jelölt közterületekre. A jövőben itt lesz a Szent István bazilika és a Keleti pályaudvar lakatosmunkáiról híres Jungfer Gyuláról elnevezett utca; a Róth Miksa üvegfestőről - munkája többek között az Országházban látható - elnevezett utca; a Gregersen Gulbrand utca, amelynek a névadója egy norvég származású ács; a Thék Endre utca - Thék Endre műbútorasztalos volt, az ő munkái is részben az Országházat gazdagították -; a költőről elnevezett Tinódi Lantos Sebestyén köz; az erdélyi poltikus nevét őrző Haller János kapu; a Lechner Ödön építész nevét őrző fasor és a Forinyák Géza utca. Forinyák egyetemi hallgató volt, amikor 1860-ban a március 15-i tüntetés szétverésekor súlyos sérülést kapott, melybe egy hónap múlva belehalt.
A XVII. kerület előterjesztéseit szintén elfogadták, eszerint Visnyovszky Lajos szobrászművész nevét egy utca őrzi ezentúl, a Rákoskeresztúr egyes közterületeit pedig Erdész Józsefről, Fogarassy Mihályról, Géczi Józsefről és Mansfeld Péterről nevezik el.
A XVIII. kerület Csáth Géza íróról, Reményik Sándor költőről és Búvár Kundról nevezhet el két utcát és egy teret.
A bizottság elutasította azt az indítványt, miszerint a II. kerületi Moszkva teret ezentúl Széll Kálmán térnek nevezzék. Korábban érkezett már olyan javaslat is, hogy Antall József egykori miniszterelnök nevét vegye fel a tér. Ez azért sem volt lehetséges, mert Antall 1993-ban halt meg. Szintén nem nevezhető el Széchényi Istvánról a II. kerület egyik sétánya, mivel Budapesten már 13 utca viseli Széchényi gróf nevét.
A bizottság döntését a közgyűlés várhatóan hamarosan elfogadja.
Pécs átfogó felülvizsgálatra készül
Rejtő Jenő, az idei favorit |
Debrecenben az önkormányzat szervezési osztálya készíti elő a beérkezett javaslatokat, bizottságoktól, földhivataltól gyűjtenek be adatokat, majd a közgyűlés mondja ki a végső szót.
Szegeden az általános igazgatási iroda véleményezi az igényeket helytörténészek véleményének figyelembe vételével. Felvetik a javaslatokat lakossági fórumokon, szakmai fórumokon, de kérnek főépítészi véleményt is. Itt is végül a közgyűlés dönt.
Debrecenben és Szegeden a közeljövőben nem terveznek nagyobb utcanévmódosítást.
Pécsen viszont egy-két héten belül döntenek egy teljes utcanév-felülvizsgálatról, mely várhatóan egy évig tart. A népszámlálásnál kiderült ugyanis, hogy több azonos nevű utca is van egymástól 10-15 kilométerre, és ezért a népszámlálók gyakran eltévesztették a címet. "Zavart okoz például, hogy több névbokor van egy-egy területen, vagyis egy adott körzetben csak virágnevű, bogárnevű utcák vannak, egy-egy körzetben megtalálható a hét vezérről elnevezett utca is. Ha máshol is azonos vagy hasonló nevet akarnak adni egy utcának, zavar keletkezik. Például a Pipacs utcát és a Pipacs dűlőt gyakran összekeverték a népszámlálók" - mondta az [origo]-nak Dobi Ferenc, a városfejlesztési főosztály vezetője.
Pécsen a lakosságtól érkezett kérelmeket Dobi Ferenc gyűjti össze, több kérelem esetén szakértőkhöz - nyelvészekhez, történészekhez - fordul, majd indoklással együtt benyújtja az igényeket a kulturális bizottsághoz. A bizottság állásfoglalásáról végül a közgyűlés dönt.
Pécsen a legszigorúbb a szabályozás, itt elhunyt személyről csak a halála után 50 évvel lehet utcát elnevezni. Dobi személyről nem terjeszt elő kérelmet, csak "ha annak komoly társadalmi okai vannak" - mondta az [origo]-nak. "Nem jó személyről elnevezni egy területet, mert aztán később kiderül, hogy az illető nem tetszik valamiért az aktuális vezetésnek, és akkor csak pluszköltség és pluszmunka megint lecserélni." Ezért inkább a régi elnevezéseket próbálják visszakeresni, akár az avar korig visszamenően - tette hozzá.
Kapcsándi Dóra
Ajánló:
Az aktuális utcák nevével (a lista nem teljes)
Korábban:
(2000. május 17.)