Funk Sándor szerint a részeg ember nem a detoxikálóban veszíti el a méltóságát <br/>

Gönczöl Katalin ombudsman megvizsgálta a budapesti kijózanítókat, és azt állapította meg, hogy a detoxikálókban embertelen körülmények uralkodnak, hiányos a tájékoztatás, és a betegellátás sem megfelelő. Dr. Funk Sándor, a Nyírő Gyula Kórház Kijózanító Állomásának főorvosa szerint az osztályán a lerészegedett emberek ellátásához, kijózanításához megfelelőek a körülmények. Funk szerint, az ombudsman által említett emberi méltóságát a lerészegedett ember már a detoxikálóba kerülése előtt elveszíti.

A Nyírő Gyula Kórház detoxikálójának egyik kórterme

Gönczöl Katalin ombudsman 2001. áprilisában jelentést adott ki a detoxikálókban tapasztalt állapotokról, melyben jogsértéseket, embertelen körülményeket tárt fel. Az ombudsman szerint a kijózanítókban sérül a bekerülő személyek emberi méltósághoz fűződő alkotmányos joga többek között azzal, hogy az osztályokon nincs olyan mellékhelyiség, mely zárható, elfedhető lenne. Az ombudsman vizsgálatában részt vevő dr. Szilágyi Júlia elmondta, hogy a vizsgálat megállapításaival első sorban a jogszabályi hiányosságokra akarták felhívni a figyelmet, nem az osztályokon dolgozókat támadni.

Mosdó és wc a Nyírő detoxikálójának kórtermében

A betegek elhelyezésével kapcsolatban az ombudsman a következő megállapításokra jutott: a Jahn Ferenc Délpesti Kórház Detoxikáló Állomásán a két kórteremben az ágyakon vagy egyáltalán nincs ágynemű, vagy csak egy lepedő van. A kórtermekben szekrények, asztalok, székek nincsenek. Az ombudsman megállapítása szerint "étkezésre, üldögélésre, vagy a látogatók fogadására szolgáló közös helyiség nincs." A kórteremhez csatlakozó fürdőnek nincs ajtaja, sőt a fürdőn belül a WC-nek sincs. A kórtermekben jelzőcsengő sincs felszerelve. Az esti és éjszakai órákban gyakran kényszerülnek pótágyak felállítására, ami a földre helyezett matracokat jelent.

A Nyírő Gyula Kórház Kijózanító Állomása az ottani addiktológiai osztály részlegeként működik, orvosai és ápolói azonosak az osztályéval. Az ombudsman megállapítása szerint itt még szegényesebbek a körülmények, mint a másik kórházban. Két kórterem alkotja a kijózanítót, melynek egyedüli berendezési tárgyai a műanyaggal bevont matracok. A női kórteremben öt matrac van, a férfi kórteremben tíz. Ezeket felvételkor leteszik a földre, és lepedőt tesznek rá, ha nincs beteg, akkor pedig - fertőtlenítés után - a falnak támasztva tárolják azokat. Mindkét kórteremben egy-egy WC-kagyló van, melyet mellmagasságig érő csempézett fal választ el a terem többi részétől. A kórtermek ajtaja éjjel-nappal zárva van.

Dr. Funk Sándor

A Nyírőben az ágyak helyett alkalmazott matracokat speciálisan erre a célra alakították ki, külön megrendelésre készültek, darabjuk körülbelül 40 ezer forint - drágábbak, a kórházi ágyaknál. A matracok erős anyaggal vannak bevonva, melyet könnyen tudnak fertőtleníteni, és életveszély esetén is jobban használhatóak, mint a hagyományos kórházi ágyak- állítja Funk.

Funk Sándor szerint az osztály jelenlegi állapotában biztonságos, berendezésén nem kell változtatni. "A műtőkhöz sincs olvasólámpa"- mondta Funk. A mellékhelyiségekkel kapcsolatban úgy gondolja, hogy az osztályon alkalmazott megoldás az egyedüli biztonságos megoldás, mivel "a zárt fürdőszoba a baleset tömény helye". Ugyanis sok baleset származhat abból, hogy a betegek kezükre csapják az ajtót, elesnek a zuhanyfülkében, leforrázzák magukat, és ha baj van, akkor azt az ápolószemélyzetnek minél hamarabb észre kell vennie. Az ombudsman által kifogásolt, csak mellmagasságig érő fallal elválasztott WC-ről Funk azt mondta: amikor a többi beteg fekszik a matracán, akkor nem lát rá a WC-ben tartózkodóra , és "az orvosok sem kukkolni akarnak, hanem időben észrevenni, ha a betegel történik valami, például elesik, és beveri a fejét".

A Nyírő detoxikálójának felvételi szobája,
jobb sarokban látható az a rögzített szék, melyre az újonnan érkezett beteget ültetik

A Jahn Ferenc Délpesti Kórház Detoxikáló Állomásának főorvosának véleményét is szerettük volna megkérdezni az ombudsmani vizsgálatról, de csütörtökön és pénteken nem lehetett elérni az osztályon. A kórház orvos szakmai igazgatója szerint pedig a betegeik "rendes, gusztusos" körülmények között vannak a detoxikálóban, ugyanakkor az ombudsman ajánlását figyelembe veszik, és - ha kapnak rá pénzt a fővárostól - végrehajtják az ajánlott változtatásokat.

A detoxikálóba elsősorban alkoholmérgezéses betegek, jóval ritkábban drogosok is bekerülhetnek. A drogosok intoxikációját, vagyis "megtisztítását" viszont a Korányi kórház végzi, így őket átszállítják oda - mondta Funk. Viszont előfordulhat az is, hogy valaki drogos és részeg is egyszerre, ilyenkor csak úgy tudnak védekezni az ellen, hogy intravénás injekciót adjon be magának, vagy a társainak, hogy a betegektől érkezéskor mindent elvesznek, csupaszra vetkőztetik őket, és új ruhát adnak rájuk. HIV-fertőzés vizsgálatot az alkoholmérgezetteknél nem végeznek, erre jogszabályi előírás nem kötelezi a detoxikálót. Az ápolók gumikesztyűt használnak, és betartják az alapvető előírásokat; másként nem tudnak védekezni az esetleges HIV-fertőzés ellen.

Az ombudsmani vizsgálatot végző Szilágyi Júlia szerint sokkal jobban fel kellene készülnie a detoxikálók személyzetének arra, hogy potenciálisan bármelyik beteg lehet HIV-fertőzött. Ehhez speciális kesztyűkre, arcot, és szemet védő felszerelésre lenne szükség. A HIV- fertőzöttek szakszerű kezelését tanfolyamokon kellene oktatni a személyzetnek, ilyen tanfolyamot azonban a detoxikálókban még soha nem tartottak- áll az ombudsman jelentésében.

Funk Sándor és az ombudsmani vizsgálatot végző dr. Szilágyi Júlia talán abban az egy dologban értenek egyet, hogy hiányosak a jogszabályok, kimondottan a detoxikálóra vonatkozó szabályok pedig nincsenek. Ez ügyben az Igazságügyi és az Egészségügyi Minisztériumnak kellene lépéseket tennie.

A kórházak üzemeltetője a főváros, ezért a főváros kezdeményezheti, hogy az osztályok főorvosai változtassanak az osztályok körülményein. Dr. Berki Zsolt, a Fővárosi Főpolgármesteri Hivatal Egészségügyi Ügyosztályának vezetője elmondta, hogy az osztályok üzemeltetésének változtatásáról csak szakmai konszenzus alapján döntenek, többek között Funk Sándor véleményét, tapasztalatait is figyelembe veszik. A kisebb fejlesztésekhez még ebben az évben tudnak pénzt biztosítani, a nagyobb beruházásokra viszont csak 2002-ben kerülhet sor. Berki Zsolt is egyetértett azzal, hogy a jogi szabályozás javítására szükség van.

Tiefenthaler Eszter

Ajánló: