A szocialisták a sorkötelezettség eltörlése, a nyugdíjemelés módszerének megváltoztatása, a Munka törvénykönyve korábbi szabályozásának visszaállítása és a középiskolások ingyenes nyelvvizsgája érdekében kezdeményezik a népszavazást.
Juhász Ferenc, az MSZP alelnöke szerinte a testület a kormánypárti politikai delegáltak ellenvetése ellenére hitelesítette az ívet. Közlése szerint azt remélik, hogy nem fordul senki az Alkotmánybírósághoz. Bíznak egyúttal abban, hogy ilyen jogorvoslat esetén is a taláros testület jóváhagyja az OVB határozatát és ősszel elkezdhetik az aláírásgyűjtést.
- Arra számítunk, hogy a 200 ezer aláírást a rendelkezésünkre álló négy hónapnál rövidebb idő alatt sikerül összegyűjteni - mondta Juhász Ferenc.
Az Országgyűlés által közvetlenül választott öt bizottsági tag közül egyedül a testület elnöke, Máthé Gábor szavazott a hitelesítés ellen. Jutasi György elnökhelyettes, Papp László, Tóth Károly és Horvát János támogatta a népszavazást kezdeményező aláírásgyűjtő ív hitelesítését. Ugyancsak a hitelesítéssel értett egyet Szoboszlai György, az MSZP és Poczkodi Balázs, az SZDSZ delegáltja is. Az elutasító álláspontot képviselte Bordás Vilmos Fidesz, Jakab István az MDF, Mályi József, az FKGP és Pécsváradi János, a MIÉP delegáltja.
A kezdeményezést elutasítók a vitában elsődlegesen a sorkatonai szolgálat megszüntetésére vonatkozó kérdés alkotmányosságát kérdőjelezték meg. Szerintük az alkotmányba ütközik, és egy hatályos alkotmánybírósági állásfoglalással is ellentétes, hogy olyan kérdésben népszavazást írjanak ki, amelyik nyílt vagy burkolt alkotmánymódosítást eredményez. A többségi véleményt hangoztatók viszont úgy vélték, hogy az alkotmány csak egy keretszabályozást ad a honvédelmi kötelezettségről. A sorkatonai szolgálat eltörlését célzó javaslat népszavazási megerősítése esetén ezért tehát nem az alkotmányt, csak a honvédelmi törvényt kellene módosítani.
A szavazást követően Máthé Gábor elnök egyéni véleményét kifejtve szólt arról, hogy ő mindvégig az OVB döntésének jogszerűségét tartotta szem előtt. A hatályos alkotmánybírósági határozatok alapján viszont úgy látja, hogy az OVB olyan döntést hozott, ami ellentétes a taláros testület határozataival.
Rytkó Emília, az Országos Választási Iroda helyettes vezetője bejelentette, hogy az OVB határozata nyolc napon belül megjelenik a Magyar Közlönyben, s ezt követően 15 nap áll majd rendelkezésükre azoknak, akik az Alkotmánybíróságnál panaszt kívánnak benyújtani. Hozzátette: amennyiben nem lesz panasz, s a döntés jogerőre emelkedik, pecséttel ellátják az aláírásgyűjtő íveket és kiadják az MSZP-nek, amelynek tagjai ezután megkezdhetik az aláírások gyűjtését.
Az MSZP-nek a jogerőre emelkedés után négy hónap áll majd rendelkezésére, hogy a népszavazás kötelező elrendeléséhez szükséges legalább 200 ezer polgár aláírását beszerezze. Az összegyűjtött aláírásokat az OVB-hez hitelesítésre kell majd benyújtani. Ha az OVB hitelesíti az aláírásokat, a parlamentnek ki kell írnia a referendumot.
A népszavazást az országgyűlési határozat kihirdetésétől számított 35. nap után, de három hónapon belül kell megtartani. A jövő évi országgyűlési választás előtt 41 nappal viszont már nem lehet népszavazást kiírni.
(MTI)
Korábban:
(2001. május 7.)