Elfogadta a parlament a státustörvényt<br/>

Nagy többséggel elfogadta a parlament a státustörvényt. A jogszabály célja, hogy a külföldön élő, önmagukat magyarnak valló emberek különböző, elsősorban kulturális, utazási és oktatási kedvezményekben részesüljenek. Emellett legálisan munkát is vállalhatnak az országban a külföldi magyarok. A törvény a határon túli magyarok mellett a magukat magyarnak valló romákra is vonatkozna.

Az Országgyűlés 306 igen, 17 nem és 8 tartózkodás mellett elfogadta a szomszédos államokban élő magyarokról szóló státustörvényt. A jogszabályt csak az SZDSZ frakció egy része utasította el.

A státustörvény a határon túli magyaroknak biztosít különböző kedvezményeket. Az egyik legfontosabb ilyen kedvezmény, hogy legálisan vállalhatnak munkát a jövőben a határon túli magyarok az anyaországban. Emellett a hat éven aluliak és a 65 évnél idősebbek ingyen utazhatnának, a 6-65 év közöttiek pedig évi négy alkalommal 90 százalékos utazási kedvezményt kapnának.

A nem magyar állampolgárságú magyar nemzetiségű fiataloknak lehetőségük lesz, hogy anyarországbeli felsőfokú iskolákban tanulhassanak. Aki pedig - lakóhelyén - magyar nyelvű tagozatba íratja be gyerekét, anyagi támogatást is kaphat - a kormány tervei szerint évente egyszer, 20 ezer forintot. A magyarországi ösztöndíjak is elérhetőek lesznek a magyar igazolvánnyal rendelkezők számára.

Emellett kulturális kedvezményeket is kaphatnak a külföldi magyarok: például kedvezményesen használhatják a hazai könyvtárakat, látogathatják a kulturális intézményeket. A határon túli, magyar kultúrát ápoló szervezetek kaphatnak állami támogatást.

Aki a kedvezményeket igénybe szeretné venni, annak "magyar igazolványt" kell kiváltania. A törvénytervezet egyik vitatott része, hogy azt, hogy ki számít magyarnak, úgynevezett ajánlószervezet dönti el: csak az juthat igazolványhoz, aki ajánlást kapott valamelyik helyi magyar szervezettől. A romániai tiltakozás egyik oka, hogy Bukarest szerint a magyar kormány Románia területén alkalmazandó törvényt alkot.

A viták során a státustörvényt csak az SZDSZ utasította el egyértelműen, a kormánypártokon kívül az MSZP és a MIÉP is támogatja. Bauer Tamás (SZDSZ) korábban elmondta: pártja azért tartja a törvényjavaslatot elfogadhatatlannak, mert feszültséget kelt a határon túli magyarok és az ottani többségi nemzet között.

A szocialisták ugyan támogatják a tervezetet, de több módosító indítványt is benyújtottak. A szocialisták számára meghatározó fontosságú kérdésekben sikerült kompromisszumra jutni: a jogszabály a szabad identitásvállalást tekinti a jogalanyiság kritériumának.

A külügyi bizottság azonban elutasította azt a szocialista javaslatot, amelynek alapján a törvényben rögzítenék a jogalanyiság kritériumait. A kormány álláspontja szerint azt, hogy pontosan kikre terjedjen ki a kedvezmények köre, az ajánló szervezeteknek kell megfontolniuk.

Nem kapott bizottsági támogatást a határon túli magyarok országgyűlési biztosának létrehozását kezdeményező önálló MSZP-s indítvány sem. Kormánypárti és szabad demokrata képviselők egyaránt feleslegesnek ítélték a poszt létrehozását. Szerintük a jelenlegi ombudsman hatáskörébe is beleférne a külföldi magyarok esetleges sérelmeinek kivizsgálása.

A környező országok közül Szlovákia és Románia is tiltakozott a tervezet ellen, viszont Jugoszláviában és Ukrajnában, ahol szintén jelentős számú magyar élnem kifogásolták az ötletet.

Ghiorghi Prisacaru, a román szenátus külügyi bizottságának elnöke korábban kijelentette: elképzelhető, hogy Románia megakadályozza az állampolgárai közötti diszkriminációt. A román vezetés bejelentette: amennyiben a magyarok oktatási támogatást kapnának a magyar államtól, adózniuk kellene az összeg után. Adrian Natase román miniszterelnök szerint kétséges, hogy a státustörvény eurokonform lenne. Úgy vélte: amennyiben Európában valóban létezik az államok határain kívül élő kisebbségek problémája, akkor minden európai államban hasonló törvényeket kellene elfogadni.

A szlovák vezetés hivatalos véleménye szerint a nemzetközi jog általánosan elismert alapelveinek szellemével ellenkezne, ha a magyar parlament elfogadná a státustörvényt. Annak ellenére, hogy a szlovák vezetés kifogásolta a magyar státustörvényt, kiderült: a szlovák törvényhozás már korábban elfogadott egy, a magyar státustörvényhez hasonló jogszabályt. Ez az ukrajnai szlovákoknak biztosít előnyöket. A törvény megkönnyíti például az anyaországba szóló vízum megszerzését és a Szlovákiában való tartózkodást.

Ukrajnában is elkészült májusban a státustörvény-tervezet: igazolványt kapnának azok, akik okmányokkal igazolják ukrán származásukat, és azzal Ukrajna területén kedvezményeket élveznének.

[origo]

Ajánló:

Korábban:

( 2001. június 14.)