Összességében mintegy 70 milliós kárt okozott az az ingatlanokkal kapcsolatos visszaélésekre specializálódott bűnszervezet, amely egy külföldön szolgáló diplomata kétezer négyzetméteres ingatlanára vett fel több tíz millió forintos kölcsönt. Az elkövetők - több más, általuk elkövetett esethez hasonlóan - a diplomata és felesége aláírását meghamisítva köthették meg a kölcsön- és jelzálogszerződést a valódi tulajdonos tudta nélkül.
Új jelenség, hogy a bűnszervezetek egyre gyakrabban nagy értékű ingatlanokat szemelnek ki a bűncselekmények elkövetésére, pedig ezekben az esetekben a várható haszon mellett a kockázat is jóval nagyobb - fogalmazott Samu Attila. A BRFK szóvivője elmondta: a kisebb kárértékű bűncselekményeknél, amikor a bűnszervezetek kiszolgáltatott helyzetben lévő, gyakran eladósodott embereket kényszerítenek lakásuk átadására, a sértettek megfélemlítése miatt az esetek nagy része továbbra sem kerül nyilvánosságra. Ezzel szemben a nagy értékű bűncselekményeknél a sértettek szinte minden esetben rendőrségi feljelentést tesznek.
A Világgazdaság úgy tudja, hogy a Kaptár csoport munkájával párhuzamosan az FVM a földhivatalok tevékenységének fokozottabb ellenőrzését kezdeményezte, mert felmerült, hogy esetleg belső munkatársak is segítik egyes bűnszervezetek munkáját. A Fővárosi Földhivatalban (FF) a közelmúltban több alkalommal is leállt a központi számítógépes ingatlan-nyilvántartás, s a lapunk által megkérdezett illetékesek szerint felmerült a gyanú, hogy összefüggés van a rendszerhiba és a lakásmaffiák tevékenysége között.
Ezzel kapcsolatban Gáspár Miklós, az FF vezetője elmondta: visszaélés gyanúja esetén azonnal fegyelmi vizsgálatot indítanak, s a hasonló esetek megelőzése érdekében jelentősen szigorították az ügymenetet is. A soron kívüli ügyintézéseket jelenleg már csak egy háromtagú bizottság hagyhatja jóvá, s részben a biztonsági szempontokat szolgálták az irateltűnések megelőzését, valamint az ügyirathátralék felszámolását célzó intézkedések is.
A lakásmaffiák tevékenységével kapcsolatban többször is felmerült: a bűncselekmények elkövetését megkönnyíti, hogy a földhivatalok nem ellenőrizhetik, vajon a hozzájuk benyújtott szerződéseket valóban a tulajdonosok, vagy meghatalmazottjaik kötötték-e. Éppen ezért, amennyiben az iratok megfelelnek a formai követelményeknek, akkor a hivatalok a tulajdonosváltozást anélkül vezetik rá a tulajdoni lapokra, hogy a tulajdonosnál telefonon, vagy levélben rákérdezhetnének arra, valóban eladta-e a lakását. A Világgazdaság úgy tudja: emiatt a FVM-nél folyamatosan vizsgálják, hogy a további bűncselekmények visszaszorítása érdekében miként lehetne a jogszabályt módosítani, s ennek eredményeképpen a közelmúltban megkezdődött egy tervezet kidolgozása is a törvény szigorítása céljából.