Amennyiben létrejön a fizetős magániskola, úgy a településen "kerülő úton", a többségi gyerekek átíratásával hoznak majd létre egy gyengébb oktatást nyújtó "cigányiskolát"- ettől tart a jászladányi kisebbségi önkormányzat. Az iskola létrehozása ellen februárban már éhségsztrájkkal tiltakoztak.
A magániskola terve magától a polgármestertől származik. A képviselő-testület szándéknyilatkozatot írt alá, hogy működéséhez a tárgyi feltételeket biztosítja. Kaltenbach Jenő, a kisebbségi jogok országgyűlési biztosa azonban vizsgálatában arra hívja fel a jászladányi polgármester és a jegyző figyelmét, hogy a jelenleg működő - a roma tanulók felzárkóztatását alaptevékenységeként meghatározó - iskola valamely épületének tulajdoni vagy fenntartói jogát csak a kisebbségi önkormányzat egyetértésével adhatja át egy másik intézménynek az önkormányzat.
Dankó István polgármester úgy látja, a kisebbségi önkormányzatnak nincs egyetértési jogköre az iskolával kapcsolatos kérdésekben, ott ugyanis szerinte nem folyik kisebbségi oktatási program, így a többlettámogatást sem emiatt, hanem felzárkóztató oktatásra igénylik az államtól.
A Roma Sajtóközpont a kiegészítő támogatási igényeket összesítő hivataltól (TÁKISZ) kért információt arról, hogy a jászladányi iskola milyen jogcímen igényelt kiegészítő támogatást az idei tanévben. Az adatok szerint az iskola kért és kapott támogatást "nemzeti-etnikai nevelés oktatás" jogcímén, ami feltételezi, hogy a kisebbségi önkormányzat beleszólhat a programba.
Radó Péter, a kiegészítő etnikai normatívarendszer egyik kidolgozója, az oktatási tárca korábbi főosztályvezetője úgy véli, egyértelmű a helyzet: miután a jászladányi iskola alapító okiratában és a pedagógiai programjában hangsúlyosan szerepel a cigány tanulók részére kidolgozott nevelési-oktatási terv, a cigány önkormányzatnak vétójoga van az intézményt érintő döntésekben.