Inkább a férfiak járnak étterembe

Idén tovább csökkent a munkahelyi és iskolai étkezdéket igénybe vevők aránya. Több-kevesebb gyakorisággal a 15 éven felüli lakosság jó egynegyede étkezik jelenleg szervezett keretek között, míg hagyományos étterembe a felnőtt lakosság 42 százaléka jár több-kevesebb rendszerességgel.

Különösen magas a munkahelyi, iskolai étkezésből kimaradók aránya az alacsonyan képzettek, 20 000 lakosúnál kisebb településeken élők és a nők körében. Figyelemre méltó és tartós tendencia, hogy minél magasabb jövedelmű háztartásban élnek a válaszadók, illetve minél magasabb az iskolai végzettségük, annál nagyobb arányban esznek a munkahelyükön.

Településnagyság szerint legkedvezőbb a helyzet az 50 000 lakosúnál nagyobb vidéki városokban. Regionálisan legkevésbé Dél-Dunántúlon terjedt el az otthonon kívüli étkezésnek ez a formája, míg a legelőnyösebb mutatókkal Budapest és Pest megye rendelkezik.

Az országos átlagnál jóval kedvezőbb a 15-19 évesek ellátottsága. Ennek a korosztálynak ugyanis kétharmada veszi igénybe az intézményes étkeztetést, és ez az arány a legelső felmérés óta csak lassú ütemben lett kisebb. Sőt, az elmúlt négy év során lényegében stagnál.

A kutatás a szervezett étkezésben részt vevők számának csökkenése mellett azt is megállapította, hogy nem csak kevesebben, de ritkábban is ebédelnek munkahelyükön. Szinte naponta ugyanis a válaszadók mindössze 18 százaléka veszi igénybe a szolgáltatást. Ez jelentős visszaesés ahhoz képest, hogy 1997-ben még minden negyedik, míg 1989-ben még minden harmadik dolgozó naponta étkezett munkahelyén.

Arra a kérdésre, hogy az ebédelők hová tűnnek az étkezdékből, a felmérés néhány más adata alapján lehet következtetni. Ami biztos, hogy a megkérdezettek 75 százaléka naponta, 21 százaléka pedig alkalomszerűen szokott meleget ebédelni. A munkahelyi étkezések csökkenéséből azonban a kereskedelmi vendéglátás nem húz hasznot. Amíg ugyanis 1989-ben a válaszadók majdnem fele étkezett nyilvános helyen, addig ez az arány idén 40 százalékra csökkent.

Feltételezhető, hogy sok, korábban a munkahelyén étkező számára elérhetetlenné vált ez a szolgáltatás. Másrészt a 30-49 évesek körében tapasztalható gyors és nagyarányú csökkenés azt jelzi, hogy sokan nem csak az étkezdéből maradtak el, hanem a munkanélküliség következtében állásukat is elvesztették. Valószínű az is, hogy a korábbiaknál több munkavállaló oldja meg otthon az ebédjét, vagy visz magával főtt ételt a munkahelyére.

A Gfk Piackutató Intézet az étterembe járási szokásokra is rákérdezett. Hagyományos étterembe a lakosság 42 százaléka jár több-kevesebb rendszerességgel. Az étterembe járók között felülreprezentáltak a magas iskolai végzettségűek, a férfiak és az 50 ezer főnél nagyobb településen élők. Bár a gyorséttermek vendégei közt is több a férfi, mint a nő, a vendégkör itt jóval fiatalabb.

Főzni tudás szempontját vizsgálva logikus következtetésre jutott a felmérés. A főzni szeretők közül ugyanis kevesebben járnak gyorsétterembe vagy vendéglőbe, mint a főzni nem szeretők vagy nem tudók köréből.

[origo]