Így a rendőrség már nem vizsgálja többek között Sárközi Tamás, Széles Gábor, Veress József, Derzsi András, Horváth Gábor, Friedrich Blaha és Pongrácz Antal felelősségét. A vizsgálat már csak a bankot főállásban irányító szűkebb csapat - például Princz Gábor, és négy közvetlen vezetőtársa- ellen folyik.
A Pénzügyminisztérim 1999. február 1-jén tett az állam nevében feljelentést Princz Gábor és ismeretlen tettesek ellen a banknál kialakult jelentős veszteségek miatt a Budapesti Rendőr-főkapitányság vizsgálati osztályán. A minisztérium szerint a Postabank vezetése a pénzintézet tényleges helyzetét "kreatív könyveléssel" és a felügyeleti szabályok megkerülésével megpróbálta eltitkolni. A pénzintézet beszámolója nem tükrözte a tényleges gazdasági helyzetet, nem felelt meg a jogszabályoknak és a társaság vagyonával kapcsolatban a bank tulajdonosait megtévesztették. Ezért a bank vezetői alaposan gyanúsíthatók gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének visszaélésével.
Az Országos Rendőr-főkapitányság február 3-án rendelt el nyomozást az ügyben gazdasági társaság vezető tisztségviselőinek visszaélése bűncselekmény alapos gyanúja miatt. A feljelentéshez később csatlakozott a Postabank új vezetése, az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt., az Állami Számvevőszék, valamint a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal. A nyomozás már korábban kizárta a felügyelőbizottsági tagok felelősségét.
Korábban:
Öt gazdasági bűncselekmény gyanúja szerepel a Postabank-jelentésben
Százmilliárdos bűntényből vétséggé szelídült a Postabank-ügy