Alkotmánybírósági döntés szerint is kötelező a rendkívüli ülés

Elképzelhető, hogy csak jövő héten jelöli meg Áder János, az Országgyűlés elnöke azt a napot, amikor összeülhet a parlamentnek az a rendkívüli ülése, amelyet az MSZP és az SZDSZ kezdeményezett. Még az is előfordulhat, hogy a házelnök nem hívja össze, hiszen eltérőek a szabályozások arról, hogy milyen esetben köteles erre. Az alkotmánybíró szerint azonban egy ilyen döntés sértené az alkotmányt.

Áder János házelnök még nem reagált az MSZP és az SZDSZ kezdeményezésére, amelyben rendkívüli ülésnap összehívását kérik augusztus 7-re. Ezen a napon azonban nem valószínű, hogy összeülhet a parlament, hiszen a kormány Mezőkövesden tartja kihelyezett ülését, így a kormányfő mellett a miniszterek sem vehetnének részt a munkában. A két ellenzéki párt természetesen napirend megjelölésével nyújtotta be azt a 78 képviselői aláírást, amely az Országgyűlés összehívásához szükséges. Két vizsgálóbizottság létrehozását szeretnék elérni: az egyik az Orbán-bányák és a Dunaferr közötti megállapodást vizsgálná, míg a másik a miniszterelnöknek a Szabadi-ügyben felmerülő felelősségét tisztázná.

Arról, hogy miként köteles a házelnök eljárni ilyen kezdeményezés esetén, két szabályozás is szól. Az Országgyűlés házszabálya úgy rendelkezik, hogy "az országgyűlés elnökének a javasolt, de legkésőbb az azt követő nyolc napon belüli időpontra kell összehívni a rendkívüli ülést". Ugyanerről a kérdésről azonban létezik egy alkotmánybírósági határozat is, amelyet a taláros testület 1999-ben hozott.

Eszerint rendkívüli ülésszakot a köztársasági elnök, a kormány vagy a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére kell összehívni. A határozat értelmében a kérelemben meg kell jelölni az összehívás indokát, a javasolt időpontot, valamint a napirendet. Ezen túlmenően az Ab maga is a házszabály rendelkezéseit tekinti irányadónak. Az mérlegelési jogot a házelnöknek arra az esetre biztosít, amennyiben a rendkívüli ülésszak célja mentelmi és összeférhetetlenségi ügy elbírálása.

Létezik azonban a parlament ügyrendi bizottságának is egy általános érvényű állásfoglalása. Ez a házszabálytól eltérően azt mondja ki, hogy "rendkívüli ülésszak vagy ülés összehívása akkor indokolt, ha javasolt napirendjének a rendes ülésszak ülései keretében történő megtárgyalása a közérdek sérelmét okozó késedelemmel járna". Hivatkozási alap lehet tehát ez arra, hogy miért nem indokolt az ellenzéki pártok kezdeményezése szerint eljárni, hiszen a vizsgálóbizottságok létrehozásáról szóló indítványok már a tavaszi ülésszakon is terítékre kerültek. Azokon azonban rendre elutasításra találtak. Ez alapul szolgálhat arra az érvelésre, miszerint nincs rendkívüli helyzet és a közérdek sem kerül veszélybe akkor, ha ezek a bizottságok nem alakulnak meg.

Halmai Gábor alkotmányjogász azonban úgy véli, hogy egy ügyrendi bizottsági állásfoglalásra nem hivatkozhat a házelnök, hiszen az maga is alkotmánysértő. Az alkotmányjogász tehát úgy látja, hogy a házelnök is vétene az alkotmány ellen, amennyiben egy, az alkotmánynál és a házszabálynál gyengébb szabályozásra hivatkozva utasítaná el a rendkívüli ülésről szóló kezdeményezést. Hozzátette: amennyiben ez mégis megtörténne, az ellen nincs jogorvoslati lehetőség, ahogyan az ügyrendi bizottság állásfoglalása ellen sincs.

Rendkívüli ülések tartása egyébként minden parlamenti ciklusban bevált gyakorlatnak tekinthető. Az azonban meglehetősen ritka, hogy a mostanihoz hasonló kéréssel hívják össze a honatyákat. Sokkal általánosabb azonban, hogy elmaradt, ám határidős feladatait próbálja pótolni ezeken a tanácskozásokon a T. Ház. Az 1998-as országgyűlési választások óta többször is tartottak ilyen ülést a honatyák, általában közvetlenül az őszi és a tavaszi ülések zárása után. De rendkívüli ülésen fogadták el a kormányprogramot vagy az 1999-es költségvetést is. 1999-ben kétnapos rendkívüli nyári ülésszakot hívott össze a házelnök: a javasolt napirendben meghatározott feladat ekkor három alkotmánybíró megválasztása volt. A következő nyáron is volt kétnapos rendkívüli nyári ülésszak. Tavaly, augusztus 23-án az olajügyek kivizsgálása érdekében tartott egész napos rendkívüli ülést az Országgyűlés. Az idei nyári rendkívüli ülésszakon pedig az adatvédelmi biztos kivételével megválasztották az új országgyűlési biztosokat.

Korábban:

Az FKGP támogatja az Orbán elleni vizsgálatot