A napokban elkészült szakértői vélemény szerint törvénysértően járt el a Belügyminisztérium (BM) vezetése, amikor megvonta a tűzoltóktól a veszélyességi pótlékot. A Hivatásos Tűzoltók Független Szakszervezete (HTFSZ) a BM lépése folytán előállt rendkívüli jogi helyzet tisztázására kért jogi szakmai véleményt Kolláth György alkotmányjogásztól. A belügyminiszter július 30. óta nem válaszolt a szakszervezet kifogására, bár a szakszervezet vezetője szerint ennek nyolc napon belül meg kellett volna történnie. A határidő hamarosan letelik.
A szakvélemény megállapítja: tíz nappal az érintett érdekvédelmi szervezetekkel történt 2001. június 19-i megállapodás után a belügyminiszter egyoldalúan szerződést szegett, s új rendeletként [12/2001. (VI. 29.)] úgy módosított egy korábbi BM-jogszabályt, hogy szűkítette a veszélyességipótlék-adás körét. A kormány 133/2001 (VII. 20) rendelete pedig gyakorlatilag a teljes belügyi állománytól elvonta e speciális illetménypótlékot. Más, a szolgálati törvény (Hszt.) hatálya alá tartozó területeken ilyen megszorítás nem történt.
Az alkotmányjogász rámutatott, hogy a Htsz. kimondja: "Az alapvető jog szolgálati viszonnyal kapcsolatos korlátozása nem okozhat az elérni kívánt törvényes érdekkel nyilvánvalóan aránytalan hátrányt." A hivatásos fegyveres nincs mindenestől kiszolgáltatva feletteseinek, s végképp nincs, ha nem a szolgálat, hanem az egzisztencia kérdéseiről van szó.
A szakértői vélemény emlékeztet arra, hogy a belügyi területen évtizedekre visszamenően nem volt példa arra, hogy egy felsőbb vezetői döntés miatt az állomány egyik hónapról a másikra kevesebb pénzt vigyen haza. A Htsz. értelmében a hivatásos állomány tagjainak illetménye - az új illetményrendszer bevezetése miatt - nem csökkenhet. Az alkotmányjogász szerint a már említett BM-, illetve kormányrendelet nincs összhangban a szolgálati törvénnyel, ezért azok korrekciója, illetve megtámadása indokolt. A BM korlátozó rendelete durván túlterjeszkedik a Htsz.-ben kapott miniszteri felhatalmazáson. A miniszter saját jogon nem, csupán magasabb felhatalmazás alapján adhat ki rendeletet. A miniszter a Htsz.-ben technikai, lebonyolítási jellegű ügyek rendezésére kapott ágazati felhatalmazást, ami még szélsőségesen sem értelmezhető jogot korlátozó vagy megvonó lehetőségként.
Az alkotmányjogász a korlátozó kormányrendeletet is jogsértőnek, sőt nagy valószínűséggel alkotmányellenesnek tartja. Álláspontja szerint a kormánynak joga van az illetménypótlékok fizetési feltételeinek általános szabályozására, ez azonban nem azonos egy pótlékfajta törvényen kívül helyezésével. Kolláth szerint mindkét kifogásolt jogszabály esetében a felhatalmazás kereteinek, illetve meglétének figyelmen kívül hagyása olyan durva hibának számít, ami nem pusztán a jogalkotási törvénynek, hanem az alkotmány 2. paragrafusában jelölt jogállamiságnak a sérelmét is jelentheti. A demokratikus jogállamisággal ellentétes ugyanis a visszamenőleges, negatív törvénykezés, a szerzett jog minden indokolás és kellő ellentételezés nélküli elvétele. Nem talál magyarázatot az alkotmányjogász arra, hogy miért csak a BM-ágazatban vonták el a veszélyességi pótlékot.
A jogi szakértő azt ajánlotta a HTFSZ-nek: forduljon az ügyészséghez vagy az ombudsmanhoz, végső soron alkotmánybírósági megtámadást javasolt. A szakszervezet választmánya szerdán dönt a továbbiakról. Fontolóra veszik a demonstrációs bizottság újbóli felállítását is.
A BM szóvivője, Könyves Krisztina elmondta, hogy a veszélyességi pótlékkal kapcsolatos nyilatkozatok jogával Babák Lászlót, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság személyügyi vezetőjét bízták meg. Ő elmondta, egyeztető tárgyalásokat folytatnak az érdekvédelmi szervezetekkel, ez utóbbiak szerint nem sok eredménnyel.
Korábban: