Volker Paltzo, a MAPS nevű német-orosz vállalat vezérigazgatója az [origo]-nak adott nyilatkoztában tagadta, hogy a vállalatcsoport részéről tisztességtelen módon befolyásolni próbálták volna a politikai döntéshozókat a vadászgép-tender ügyében. Tegnap titkosszolgálati forrásokra hivatkozva jelent meg az a - hivatalosan meg nem erősített - hír, hogy a Honvédelmi Minisztérium felső vezetői közül valakit pénzt fogadott el azért, hogy a német-orosz ajánlat mellett lobbizzon. Simicskó István nemzetbiztonsági államtitkár azt nyilatkozta, hogy nincsenek olyan információik, amelyek teljes mértékben alátámasztanák a hírt.
Az [origo]-nak egy név nélkül nyilatkozó kormánytisztviselő elmondta, hogy valóban vannak ilyen információk a titkosszolgálat birtokában, ám kérdés, hogy mennyi bizonyíték áll rendelkezésre. Egyelőre csak közvetett bizonyítékokról lehet tudni, amelyek - mivel nem nyílt nyomozás közben keletkeztek - nem használhatók fel egy esetleges bírósági eljárásban. Még egyáltalán nem biztos, hogy az ügy hivatalosan is nyilvánosságra kerül, azaz átadják valamely nyomozó hatóságnak. Mivel politikusokról, van szó, ez elsősorban a Legfőbb Ügyészség lehet. Szabó János honvédelmi miniszter megkeresésünk ellenére nem volt hajlandó nyilatkozni az ügyben.
A korrupció gyanúja - mint kiderült - régóta terjed pletykaként a politikusok körében. A közelmúltban azonban értesüléseink szerint kormányzati szinten többen is tudmást szereztek a titkosszolgálat információiról. Azt, hogy erről valahol konkrét információk vannak, már korábban sejttette, hogy több ilyen témájú cikk megjelent a kormányközeli Magyar Nemzetben és utalt rá a miniszterelnök is. Orbán Viktor a Hétnek adott nyilatkozatában azt jósolta, hogy erről a témáról fogunk még hallani. A hírekben először úgy szerepelt a történet, hogy az MSZP folytat aktív lobbitevékenységet a MiG-ajánlat mellet, amit bizonyít, hogy német cég magyarországi képviselője Fazakas Szabolcs, a Horn-kormány ipari minisztere.
A MiG 29-esek átalakításáról Szabó János honvédelmi miniszter tavaly nyáron írt alá szándéknyilatkozatot a német EADS nevű vállalattal. Az aláírás idején a miniszterelnök külföldön volt, így felvetődött a gyanú, hogy a megállapodás a miniszter partizánakciója. A nemzetbiztonsági kabinet azonban tavaly év elején felhatalmazást adott a tárgyalásokra, az pedig értelmezés kérdése, hogy a szándéknyilatkozat ebbe belefért-e. A kormány végül letett az orosz harci repülők modernizálásáról, NATO-kompatibilissá alakításáról és most nyugati vadászgépek beszerzéséről tárgyal az USA-val, Svédországgal és a legújabban Törökországgal is. Közben az EADS és az orosz MiG közös vállalata, a fent említett MAPS felkérést kapott, hogy - mint kizárólagos képviselő - tegyen ajánlatot a MiG-ek felújítására, ami nem a nagy átalakítást, hanem a jelenlegi szint fenntartását, megőrzését szolgálja, e nélkül viszont nem repülhetnének már jövőre sem a MiG-ek. A nyugai gépekről elvileg szeptember elsejéig alkot véleményt a honvédelmi tárca, de a török ajánlat miatt lehet, hogy késnek.
A HM-ben közben politikai szintre kerültek a beszerzések és vagyongazdálkodási ügyek, ugyanis Szabó János honvédelmi miniszter az apparátus szakértőitől (Kárász János gazdasági helyettes államtitkár és Halasi Zoltán közgazdasági főcsoportfőnök) a miniszter kabinetfőnökéhez, Kőhalmy Alfrédhoz telepítette ezt a feladatot. A kabinetfőnök kisgazda politikusként került a HM-be. A miniszter közvetlen munkatársa gyakorolja így a tulajdonosi jogokat a HM alá tartozó 9 részvénytársaságnál, amelyek forgalma 100 milliárdos nagyságrendű.
[origo]
Korábban:
Korrupciógyanú a HM vezetésénél
(2001. augusztus 8.)