Vurstli és katarzis: véget ért a Sziget

A Diáksziget megnőtt, intézménnyé vált, terepe lett a kereskedésnek és a politizálásnak is. A legfontosabb viszont 1993. óta változatlan: a porban hemperegni és lesni a katarzist, kilenc éve egyforma elfoglaltságot ad tízezreknek. Ezért volt jó a kedden befejeződött Pepsi Sziget Fesztivál.

A legnagyobb műbalhé

A Magic Mirror sátor meleg kultúrával kapcsolatos programjairól volt szó a legtöbbet a rendezvény előtt. A különlegesen szép sátor egyetlen botrányának mégsem volt semmi köze a melegeket megvető óbudai polgármesterhez, és az általa olyannyira félt megrontáshoz sem: Hétfő éjjel játszott a Mirrorban a Tiger Lillies nevű brit zenekar, akik megsértődtek, és nem is játszottak többet húsz percnél. A női szoprán hangú férfi énekes addig utánozta Hitlert a Pepsi szót üvöltözve, amíg végleg el nem hitte, hogy a Szigetnél kommerszebb helyszín nincs a világon, és gumicsonttal doboló, illetve vérző maszkban bőgőző kísérői is egyetértettek vele. Valaki beszólt nekik, hogy akkor mégis, mit keresnek itt. Válaszul bájos kabarédallamokra elénekelték, hogy segglyuk az egész fesztivál, utána eltűntek, és nem is jöttek elő többet. A közönség kicsit meglepődött, aztán mindegy volt, a Szigeten minden bejön, megbukni a pofátlansággal sem lehet, és az eljátszott három és fél szám tényleg jó volt. Az akcióművészetnek az [origo] okoskodó tudósítójához hasonló híveinek még tetszett is a Sziget legpunkabb döntése.

Vurstli és katarzis

látogató	361000 fő
legtöbb egy napra jutó látogató	60000 fő (szombaton)
program	1000+
helyszín	50
zenekar	450
baleset	40 (kórházi kezelést igénylő)
detoxilálóba	22 fő
főzőkolbász	3,6 tonna
virsli	1,4 tonna
savanyúság	3,5 tonna
kenyér	3,2 tonna
zsemle	73000 db
politikus, diplomata	13 fő

Először voltak viszonylag kényelmesek a kisszínpadok sátrai, mert megnőttek és a hangosítás is sokkal jobb volt, mint az elmúlt években. A Flash énekesének, Barcs Mikinek alázásai olyan kristálytisztán voltak érthetőek, mint még soha, korábban inkább csak sejteni lehetett, hogy a gitárszóló alatt arra emlékezteti a legjobb magyar zenekar frontembere a közönséget, hogy büdösök és gonoszok a Sziget-lakók.

Uhrin Benedek és a fúvós virtuóz Jiri Stivin egyformán aratott az idén, jelezve, a Szigeten minden bejön. Közhely, hogy a Szegedi Kortárs Balett szerű komolyak remekül elvannak a metál zúzások és a DJ-k mellett. Idén is ezernyi szervezet győzködött, Harrach Péter családügyi minisztertől a csakranyitogató new agesekig, punkok festettek napocskát temperával, gyöngyfűző cserkészlányok és marihuánát szívó jugoszláv kempingezők összenézhettek vidáman.

Urlaub an dem Sziget

A sátrazók között évről évre több a külföldi, Németországból már buszkaravánok hozzák a másfél márkás sörártól meghatódott csoportokat. A Csigateaház mögött kötelekből zárt tábort építő bécsi fiúk különösen közösségi emberek voltak: délelőtt csoportépítő játékokat játszottak, a mellettük sátrazó magyar lányoknak konzervből töltött paprikát főztek, és együtt sajnálkoztak a svájciakkal, amikor néhány ruhát elloptak tőlük. A Komjádi Uszoda zuhanyzóit ellepték a hetijegy-karszalagos németek, a lányok az uszodai nem várt higiéniát használták ki egy gyors lábborotválásra is. A szerbek ugyanott vertek tábort, mint tavaly, és ugyanazt a marihuána leveles zászlót lógatták a csillagos trikolór mellé. A szlovének évek óta megszokott helyén most csehek üldögéltek, a franciák nem ütköztek meg a 250 forintos kukoricacső árán sem, a finnek pedig azzal szórakoztak, hogy anyanyelvükön küldtek üzeneteket a jazz színpad SMS falára, hogy Kaltenecker Zsolt zongorázása közben értő magyarok Vejnemöjnent és Hakkinent válaszoljanak északi testvéreinknek. Gerendai Károly szervező el is panaszolta a Szigetre látogató Torgyán Józsefnek, hogy hiába a sok külföldi, nem kap turisztikai céltámogatást a Fesztivál.

Politikus road show

Torgyán uszodát, Harrach Péter családügyi miniszter pedig nászajándékot ígért a Sziget-lakóknak. A Sziget a politikusok PR-osai szerint valószínűleg most már több embert vonz, mint riaszt, ezért betiltását követelő levelek fogalmazása helyett inkább látogatásokat szerveznek. Demszky Gábor főpolgármester évek óta jön, de idén nem beszélt a Nagyszínpadon, csak megnézte Michael Lake-t, az Európai Unió nagykövetét a meleg sátor megnyitóján. Az izraeli nagykövetasszony férjével tett álruhás éjszakai sétát a színpadok körül. Derce Tamás újpesti polgármester megirigyelve Tarlós kollégája évenkénti szereplési lehetőségét kijelentette, mostantól vele is kell egyezkedni hangerő ügyben, a Dunának végülis két oldala van.

Őrzés-védés

A Sziget előtt drogkereső robotkutyát ígértek, ami mindenkit átnéz. Ilyen szerkezettel a Szigeten senki sem találkozott, marihuána szagra érzékeny biztonsági őröket viszont lehetett látni. A feltűnő illat felé csoportosan induló feketeruhások akár alsónadrágig is levetkőztették a rét közepén gyanússá vált csoportokat, bizonyítékot keresve testük és a ruhájuk között. Ilyen kis akciók ellenére semmi sem utalt az első Szigetek In-Kal ellenes hangulatára, valószínűleg a biztonsági cégtől is csak a legöregebbek emlékeznek 1994-re, amikor a punkok sátorrudakkal vonultak fel ellenük. Újdonság volt az idén a lopásgátló csipogó árusítása, ami kifelé jelzett, ha a másét vitte valaki. A kis szerkentyűk terjedése ellenére idén is voltak nagy sátorrablások, többek között az [origo] sátrából is eltűnt néhány reklámpóló.

Kult.Csoportok

A Szigeten mindenkinek minden bejön, de törzsközönsége a helyszíneknek itt is van természetesen. A Jim Morrison pólók idén végleg eltűntek a Szigetről, helyette a korszakból Che Guevarra képét viselték sokan. A Világzenei Nagyszínpad underground dáridóját a testüket békésen ringató piknikezők élvezték leginkább, ez a helyszín alkalmas volt családi programok szervezésére is, Torgyán József itt tudta megsimogatni a legtöbb kisgyereket. A sziget túloldalán a gigantikus metálsátorban minden más helyszíntől messze elzárva rázták a fejüket az ijesztő pólókba öltözött rockerek. Itt örök félhomály tette izgalmassá a hányások kerülgetését, és még az Ektomorf basszusgitárosa is majdnem meghatódott a lelkesedésen. “Gyönyörű!” – kiáltotta a pogózóknak két halálról szóló rész között. A metál sátor azért is különleges volt, mert itt nem gumiból vagy szőnyegből volt a padló, mint másutt, hanem deszkákon kellett headbangelni.

Az elitista diszkók világát leginkább a New York Aréna idézte, ahol folyamatosan nyomasztó volt a fülledtség és az izzadságszag. Az elektronikus zenék kedvelői háromszögezhettek az Aréna melletti Cinetrip Labirintus szalmabála-falai és a Tilos cirkuszsátra között. A jazz színpad közönségét arról lehetett megismerni, hogy ültek, míg a többi helyszínen inkább mozogtak az emberek. A Cökxpon ambient Sátorban viszont feküdni illett, kis mécsesek és puttyogások közepette lehetett lassan mozgó vetítésre elszenderedni, szigorúan cipő nélkül. A helyszín megfontolt hangulatára jellemző, hogy egy vizipiát szorongató német nagyon szeretett volna megismerkedni társaságunkkal, de annak tisztázása, hogy angolul vagy németül ismerkedjünk-e, több mint fél órát vett igénybe.

A nagyszínpadok árnyékában

A Sziget sokat reklámozott programjai mellett folyamatosan meglepett kis előadásokkal is. A már említett délutáni bábszínházi programok mellett egyik este cseh artisták röhögtették órákig az arra ténfergőket, kis sátrakban itt-ott kiállítások voltak, a dombon valakik mindig zsonglőrködtek tűzzel, az ügyetlen extrém sportolót hatan húzták fel lelkesen a mászófalra, hogy elhitessék vele, ezt egyedül csinálta. A legunalmasabb vitadélutánokat is megtapsolták, és a szervezetek utcájában is működőképes volt minden váratlan helyszín, a rendőrségi egyenruha bemutató épp úgy, mint az idősek és fiatalok békés együttélését programszerűen szorgalmazók kis bódéja. Hétfő hajnali ötkor egy pult előtt váratlanul levetítettéka Kertben című szlovák filmet, mialatt a szöveget elnyomta Bob Marley hangja, a furcsa párosítást addig nézték sokan, amíg nagyon világos nem lett.

Magyari Péter