Megállítaná a vadprivatizációt az egészségügyi tárca

Törvénnyel akarja megállítani az egészségügyben tapasztalt" vadprivatizációt" a szaktárca. Az Egészségügyi Minisztériumnak a Magyar Hírlap birtokában lévő javaslata azonban alig jut tovább a szándék kinyilvánításán.

Az önkormányzati tulajdonban lévő egészségügyi intézmények "elkótyavetyélésének" megállítását jelöli meg egyik fő céljának az Egészségügyi Minisztérium legújabb, kórháztörvényként is emlegetett javaslata. A jogszabálytervezetnek a kormánynak készült és a lap birtokába került változata azt ígéri, hogy a jelenlegi "vadprivatizáció" helyett a szakrendelők és a kórházak magánosítása rendezett keretek közé kerül.

Ennek érdekében a funkcionális privatizációt támogatja, amikor is az egészségügyi intézményt - külső befektetők bevonásával - társasági formában működtetik. A működtetési forma megváltoztatásánál az indoklás szerint elsősorban a nonprofit szervezeteket célszerű előnyben részesíteni, és - mint írják - indokolt elősegíteni, hogy a társaságban a dolgozók is tulajdoni részesedést szerezzenek. A törvény szövege ehhez képest a betéti társaságon kívül az összes vállalkozási forma választását lehetővé teszi. Az úgynevezett feladatellátási szerződésről, amelyet egy ilyen átalakításnál kell kötnie a kórház vagy a szakrendelő leendő működtetőjével az önkormányzatnak, számos kötelező elemet tartalmaz a jogszabálytervezet. Ebben azonban nem szerepel olyan garanciális elem, amely bármilyen előírást is tartalmazna arról, mit tehet és mit nem az új tulajdonos az ott dolgozó egészségügyiekkel.

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) szerint a várhatóan jövő januárban hatályba lépő törvény jelenlegi formájában sem a betegellátás biztonságát, sem pedig a magánosításba belekényszerülő egészségügyieket nem védi. Gyenes Géza, a MOK főtitkára elmondta: a jogszabálytervezet csak a leendő tulajdonosok dolgát könnyíti meg, mivel semmivel nem akadályozza, hogy az egészségügyi intézményekhez eljutó közpénzekből profitot termeljenek, és az magánzsebekbe vándoroljon. A kamara ezt azért tartja különösen aggályosnak, mert a törvény szelleme szerintük egyébként is sokkal inkább a gazdasági hasznot, semmint a szakmaiság erősítését tartja szem előtt.

A készülő törvény egy egészségügyi intézménynek helyet adó ingatlan privatizációját sem korlátozná. Az egészségügyi ellátás biztonságát ez esetben azzal garantálnák, hogy a vevőnek az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyeztetni a vagyontárgy "célvagyon" jellegét, ami azt jelenti, hogy azt továbbra is csak egészségügyi célra lehet használni. A dolgozói tulajdonszerzésre csak itt utal a tervezet, elővásárlási jogot biztosítva a munkavállalóknak a sokszor több száz milliót érő ingatlanokra.

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke egyelőre nem kívánt reagálni az egészségügyi tárca elképzeléseire. Dióssy László ugyanis, aki a közelmúltban kötött együttműködési megállapodást Mikola István miniszterrel, még nem értesült az önkormányzatok jogait és kötelességeit is jelentős mértékben érintő tervekről.

A készülő kórháztörvény vélhetően a Szegedi Orvosi Kamara aggodalmait sem oszlatja el. Pedig az alföldi város járó- és fekvőbeteg-ellátásának tervezett magánosítását jelenlegi formájában határozottan ellenző testület ettől várja, hogy csak egy minden szempontból átgondolt, a betegek és a dolgozók érdekeit is szolgáló privatizációt hajtanak végre Szegeden. A helyi orvoskamara tegnap juttatta el véleményét a város polgármesterének, számos olyan kérdésre várva választ, amelyet a készülő törvény még csak nem is érint.

Haiman Éva

(Magyar Hírlap)

Ajánlat:

Egészségügyi Minisztérium