Várhatóan az orvosoknak kell majd felelniük a Bayer Gyógyszergyár koleszterincsökkentő készítménye okozta halálesetek miatt. Mint ismert, az elmúlt években 30-40 ember halálát hozták összefüggésbe a forradalmian új és komoly piaci sikerrel kecsegtető gyógyszerrel. A gyógyszergyár a napokban kivonta termékét a forgalomból. A szakma szerint vélhető, hogy a páciensek nem az előírásoknak megfelelően szedték a tablettákat: sem a megadott mennyiségeket nem tartották be, sem azt a gyártói figyelmeztetést, hogy használata vérzsírcsökkentővel együtt tilos.
A mostani eset nem egyedülálló. Már a közelmúltban is több termék forgalmazását szüntették meg különböző cégek sorozatos halálesetek miatt. Legutóbb az egyik antibiotikum és egy szintén vércukorszint-csökkentő okozott halálos májkárosodást. Mindkettő esetében kiderült, túl szigorú feltételek mellett voltak csak elkerülhetőek a mellékhatások, ezért ezek forgalmazását is megszüntették.
A megkérdezett szakemberek szerint valamennyi gyógyszer használata kockázattal jár, hiszen képtelenség a mintegy 4-5 ezer vegyülettel vagy valamennyi létező anyaggal kipróbálni, vajon okoz-e az együttes használat súlyos mellékhatásokat. A gyártók épp ezért végeznek akár 8-10 évig is kísérleteket, míg egy terméket bevezetnek a piacra, hogy a lehető legtöbb mellékhatást megismerjék. A forgalmazás során is kötelező az orvosoknak jelenteni, ha bármilyen panaszról tudomást szereznek, akkor ugyanis már több 100 ezer emberen figyelhető meg a hatás.
Suba István, a Bayer gyógyszergyár hazai képviseletének orvos-igazgatója szerint valamennyi termék használata nyilvánvalóan kockázatos, a gyártóknak, kutatóknak, orvosoknak a hatékonyság-kockázat arányát kell figyelembe venni, vagyis azt: vállalható-e, s ha igen, megéri-e az adott rizikó a várható eredményt.
Valamennyi készítménynél előfordulhat olyan mellékhatás, amellyel nem számolnak a gyártók, jóllehet a konkrét esetben, a koleszterincsökkentőnél a cég kimutatta s jelezte is a tilalmat: a vérzsírcsökkentésre alkalmazott hatóanyaggal nem szabad együtt szedni. Mégis ez történt az ismertté vált esetekben, illetve az, hogy az orvosok nem tartották be az előírásokat, s nem annak megfelelően emelték a dózist - nyilatkozta Suba István
- Nem véletlen, hogy ma a gyártók egy teljes oldalnyi tájékoztatót adnak, amely az évek során szerzett tapasztalatok alapján az összes mellékhatást felsorolja, így ezért semelyik gyártó nem hibáztatható, vonható felelősségre. A Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke, Hávelné Szatmári Katalin szerint a termékért a gyártó teljes körűen felel, azonban csak addig, amíg az előírásai szerint alkalmazzák készítményét. Ha ilyen körülmények között örténik a baj, komoly kártérítést kell fizetnie a cégnek.
- A patikusoknak öt évig kell megtartani a vényeket, így visszanézhető, melyik orvos mit rendelt, s így állapítható meg az orvos vagy gyógyszerész hibája. Igaz, szinte ez lehet az egyetlen bizonyíték, de ez viszont kétséget kizáró arra nézve, hogy a betegen kívül más is hibázott. Ilyenkor mindkettőjüket munkakörben gondatlanságból elkövetett veszélyeztetés címén vonhatják felelősségre, s a diplomájukba kerülhet a vétség - véli az elnök.
Igaz, többek szerint az már szinte bizonyíthatatlan, hogy a beteg kinek az utasítására szedte a készítményt, illetve a súlyos mellékhatások, esetleg a halála szoros összefüggésbe hozható-e az adott termékkel. Orvos nemigen veszít pert terápiás esetben: többnyire azzal mentesül, hogy egyéb betegséget is kimutatnak a páciensen.
Ugyan elméletben Magyarországon is előfordulhat bármikor, hogy valamelyik készítmény váratlan mellékhatásokat okoz, ennek azonban a szakemberek szerint szinte semmi esélye. Talán ez az előnyünk abból a hátrányból, hogy nálunk szinte sosem kerülnek vadonatúj, még más piacon ki nem próbált termékek forgalomba. Többnyire ugyanis már amerikai vagy nyugat-európai próba és legtöbbször többéves alkalmazás után kaphatják magyar betegek is a készítményeket.
Korábban: