Keveseket érdekelt a korona Esztergomban

A Nagyboldogasszony-napi szentmise idejére az esztergomi bazilikába szállították a Szent Koronát. A misén részt vett Mádl Ferenc köztársasági elnök, Orbán Viktor miniszterelnök, a kormány több tagja, a történelmi egyházak vezetői, de a polgárakat nem érdekelte az ünnepség. 15 000 embert vártak a szervezők a bazilika előtti térre, de alig 2000-en várakoztak a templom előtt. A koronát szállító hajót pedig mindössze 150-200 ember várta.

A korona délelőtt fél tízkor érkezett a Budapest nevű hajóval. A Budapestet három katonai és több rendőrségi hajó kísérte. A koronaszállító jármű tetején hatalmas koronamakettet építettek, így a Duna szemközti oldalán, Párkányban (Sturovo) kíváncsiskodók is jól láthatták, melyik jármű hozza az ereklyét. Ez azért volt különösen fontos, mert a folyó szlovákiai oldalán sokkal többen érdeklődtek a parton, mint Esztergomnál, ahol alig kétszáz ember várakozott a díszőrséggel együtt a koronára. Az alkalmi kikötő hasonlított a Parlament előttire, ahol hajnalban a koronát hajóra rakták. A különbség csak annyi volt, hogy a díszítő műborostyán közé Esztergomban sárga, míg Pesten piros művirágokat hintettek.

A koronát trombitaszó és harangzúgás köszöntötte, majd az üvegkalitkába zárt ékszert négy koronaőr szállította a partra. A hajóról Nemeskürty István millenniumi kormánybiztos és Fodor Lajos vezérezredes kísérte a koronát, melyet Meggyes Lajos esztergomi polgármester köszöntött. Alig egy percre a korona egy kis színpad pódiumára került, majd bepakolták az MM 2001 rendszámú páncélozott Mercedes buszba, amelyen egy koronás matrica és nemzetiszín csíkok jelezték, hogy milyen feladatot lát el.

A bazilikában a mintegy 1500 ember foglalhatott helyet. Az oltár elé helyezett korona előtt Orbán Viktor, Mádl Ferenc és Áder János is feleségével jelent meg. A kormány tagjai közül ott volt Martonyi János, Rockenbauer Zoltán, Demeter Ervin, Dávid Ibolya, Mikola István és Harrach Péter. A Fidesz parlamenti frakciójából ott volt a pártelnök Pokorni Zoltán, Semjén Zsolt vallási ügyekkel foglalkozó államtitkár, Surján László MKDSZ-elnök, Sasvári Szilárd, Simicskó István nemzetbiztonsági államtitkár. Meghívták a történelmi egyházak vezetőit, Glatz Ferencet, a Tudományos Akadémia elnökét és Németh Jánost, az Alkotmánybíróság elnökét is. A fontos embereken kívül a katolikus egyház 1000 meghívót osztott ki a plébániák között.

Egy, a meghívók elosztásában részt vevő szervező szerint az egyházmegyék között már akkor elkezdték a meghívókat kiosztani, amikor a kormány még nem egyezett bele a korona átszállításába. "Vissza kellett jelezni mindenkinek, a határon túlról, Felvidékről és Erdélyből is érkeztek meghívottak. Volt olyan vidék, ahonnan alig jöttek emberek, Szabolcsból például összesen tíz meghívót fogadtak el. A legtöbben a környékről érkeztek, és Erdélyből sem tudott sok meghívott eljönni. A plébániák osztották el a meghívókat, és főleg olyanok kaphattak, akik év közben is aktívan részt vesznek az egyház életében."

Paskai László bíboros prímás, budapest-esztergomi érsek köszöntő beszédében méltatta István király tetteit. Ő volt az egytlen az ünnepen felolszalalók közül, aki óvatosan utalt arra, a történészek többsége szerint nem bizonyos, hogy a Szent Korona Istváné volt, és az sem bizonyított, hogy 1038. agusztus 15-én az első magyar uralkodó felajánlotta Máriának az országot. A bíboros ezért így fogalmazott: "mint azt életrajzírói írják", illetve "a szokásos ábrázolások szerint". (A legkorábbi ránk maradt feljegyzések István életéről 100 évvel halála után készültek, részben politikai célzatossággal.)

A mise során Karl Josef Rauler pápai nuncius átadta Paskai Lászlónak II. János Pál pápa üdvözlő levelét. A katolikus egyházfő levelében Szent István családi életéről követendő példaként emlékezett meg. "A magyar nép számára ez az ősi korona nemzeti önazonosságának és az ország ezeréves történelmének és kultúrájának jelképe" - írta a pápa. A felületesen imádkozókat figyelmeztette a Szentatya: ők veszélyeztetett keresztények, és imádságban is példamutató a mai államférfiaknak előtt is István. Emlékeztett a pápa, hogy 1991-ben a Hősök terén István felajánlását megerősítve újra felajánlotta az országot Szűz Máriának. Most arra kérte az ünneplőket, hogy ezt erősítsék meg. A harmadik felajánlás Paskai fohászában a mise végén, az áldoztatás előtt megtörtént. A szertartás végén a kint lévőket több pap áldoztatta, hogy könnyen észrevehetőek legyenek, cserkészek zászlókkal kísérték őket.

A bazilika előtti tér két oldala közül az egyik azonban szinte teljesen üres volt, és a túloldalon is csak rövid szakaszon volt kivel szembenézniük a kordonokat védő rendőröknek. Egy rendező az [origo]-nak azt mondta, legalább tizenötezer emberre számítottak, de szerintük alig 2000-en jöttek el. "Biztos a hőség és a tv-közvetítés tartotta otthon a zarándokokat" - mondta. A réten számok jelezték a szektorokat, de erre az útbaigazításra nem volt szükség, mindössze két és fél szektor telt meg a tucatból.

A mise után a zarándokok tülekedni kezdtek a Bazilika felé nyíló fémdetektoros beléptetősátor körül. Ők a koronára voltak kíváncsiak. Sokan csalódottan unatkozták végig Áder János országgyűlési elnök és Bölcskey Gusztáv református püspök beszédét. "Kislánykoromban reformátust be sem engedtek a templomba, most meg beszél is!" - sóhajtozott az első sorban beléptetésre várakozó idős asszony. Egy kisgyerekes anya Áder megemlékezése alatt panaszkodott hangosan: "Jaj, még ezt is végig kell hallgatni, én a korona miatt jöttem."

Áder arról beszélt, hogy István fiának, Imre hercegnek írt intelmei ma is érvényesek és követendőek. Az ország történelmén elmélkedve kijelentette: "Öt birodalom akarta romba dönteni Magyarországot tíz évszázad altt. A XX: században egy nemzetiszocialista és egy szocialista birodalom." Áder ezzel megismételte a kommunizmus üldözötteinek emléknapján mondottakat, amitől akkor az MSZP képviselői nagyon felháborodtak, mert méltánytalannak tartották a szocializmust összemosni a nemzetiszocializmussal.

A koronát megtekintők jóval kevesebben voltak a vártnál, de így is hosszú ideig kellett sorban állniuk a beléptetés alapossága miatt. Egy érsekújvári idős zarándok szomorúan emlékezett 1938-ra: "Amikor az Aranyvonattal a visszacsatolt országrészekre vitték a koronát, nem volt ekkora készültség. Rendesen meg lehetett nézni, közelről. De nem is kérdezte akkor senki, hogy mennyibe kerül körbevinni az országban, mint most az Eörsi" - utalt Eörsi Mátyás szabad demokrata képviselőre.

A beszédet követően a népviseletbe öltözött szereplők kézenfogva, háttal a nézőknek körbevették a szobrot, majd letérdeltek előtte, karjukat magasba emelték, majd lassan leengedték. A zenekar ezalatt a Sacra Corona főcímdalát játszotta, melyet Koltay testvére, Koltay Gergely komponált. A rövid műsor alatt Pokorni Zoltán és Rockenbauer Zoltán többször is mosolygott, majd halkan megjegyezték, "ez jó volt!"

Az elnöki beszéd után hat vallás képviselője áldotta meg a szobrot, a következő sorrendben: Schönberger András főrabbi, Rázmány Csaba unitárius püspök, Bölcskey Gusztáv református püspök, Szebik Imre evangélikus püspök, Mihail metropolita, konstantinápolyi vikárius, végül pedig Paskai László bíboros.

Az ünnepség alatt a kormány tagjai és más politikusok az árnyékban, a meghívott egyházi méltóságok - köztük a vastag, fekete ruhában lévő idős vatikáni és konstantinápolyi vendégek - a tűző napon álltak. A szoboravatás után rövid kötetlen beszélgetés következett, majd a politikusok távozása után a szoborhoz engedték a várakozó zarándokokat is.

Magyari Péter