Kockázatos kórház-privatizáció

A Népszava értesülései szerint az egészségügyi tárca már nem támogatja, hogy a kórházakat profitorientált cégek privatizálják. A lapunk birtokában lévő legfrissebb tervezet szerint kft. vagy rt. is megvehette volna az intézményeket. A különböző szakmai vélemények szerint ez túl kockázatos, ugyanis ebben az esetben semmi sem garantálja, hogy a vállalkozások ne vigyék ki nyereségüket az egészségügyből. Úgy tudni, a minisztérium a kórházak közhasznú társasággá alakulását kezdeményezi.

A lap információi szerint a korábbi elképzelésekkel szemben az egészségügyi tárca már nem támogatja, hogy a közfenntartású egészségügyi intézményeket profitorientált társaságok privatizálják. Ugyan a betegellátás magánosítását szabályozó törvénytervezet még kft.-nek és rt.-nek is lehetőséget adott volna erre, a szakértői vélemények szerint mindez kockázatos lenne. Így most a tárca is egyetért azzal, valóban nehezen biztosítható, hogy egy profitorientált társaság ne vigye ki nyereségét az ágazatból.

A Magyar Orvosi Kamara elnöke helyesli a tárca elképzeléseit. Kupcsulik Péter szerint ugyanis a szakma véleménye egységesen az, hogy a jelenlegi gazdasági szabályozók mellett rendkívül kockázatos lenne magáncégek kezébe adni a járó- és fekvőbeteg-ellátást.

- Az egészségügy zárt kasszából működik, nem szabad piac, így ha egy piaci szereplő vásárolja meg, fennáll a veszélye, hogy bármikor nyereségként kiviszi az amúgy is kevés pénzt - nyilatkozta a kamarai elnök. - Ma ugyanis egy kórház nem piac- és hitelképes jogi személy, lényegesen rosszabb feltételekkel gazdálkodhat, mint bármelyik vállalkozás. Áfát például nem igényelhet vissza, hitelekhez pedig sokkal kedvezőtlenebb feltételekkel juthat.

A hatékony szabályozás feltételezi az összeférhetetlenségi elvek beépítését az új törvénybe, azaz azt, hogy az adott kórházi vezető, főorvos vagy jelenlegi tulajdonosi képviselő ne vehessen részt a magánosításban - mondta Kupcsulik Péter.

A ma már kht. formájában működő egy-két kórház tapasztalatai szerint ez a társasági forma azért is előnyös, mert kiemelten közhasznú társaságként többféle kedvezményben részesülhet a kórház. Igaz: jelenleg olyan tőkeerős cégekre lehet csak az egészségügyben számítani, amelyek saját termékeik számára keresnek így piacot, azaz "megvásárolt" vevőkörrel biztosítják a hosszú távú fennmaradást.

Wertner János egészségügyi szakember szerint hiba minderről azt gondolni, hogy egy ilyen lépéssel valós piaci szereplővé válhat egy kórház.

- Mindaddig ugyanis, amíg közpénzekből, hatósági árakkal működnek, s a tulajdonosoknak semmiféle beleszólásuk nincs abba, hogy melyik ellátásért mit kérjenek, azaz amíg a kórház ilyen szempontból nem diktál, nem tekinthető piaci szereplőnek - véli a szakember. Jelen körülmények között semmiképp sem vállalható a privatizáció vegyes formája. Wertner úgy véli: vagy a teljes betegellátás magánkézbe kerül, s ebben az esetben magánpénzekből gazdálkodik, biztosítási alapon (ami ma Magyarországon szinte teljességgel kizárt), vagy közpénzekből közfeladatokat lát el, szigorú ellenőrzési lehetőségek mellett. Szerinte ugyanis még a kht.-s forma is veszélyes lehet, ugyanis az átalakulás pillanatától kérdéses, hogyan lehet az orvosokra, a kórházra "rákényszeríteni", hogy a számára gazdaságtalan kezeléseket is elvégezze. Ma ugyanis a tulajdonosnak törvény írja elő a feladatait, s azok ellátására kötelezi, mindez pedig kétséges, ha már valamilyen gazdasági formáról van szó.

Valamennyi szakmai képviselő szerint a legfontosabb annak elkerülése, hogy az intézmények előnytelen szerződésekkel működtessék különböző részlegeiket. Egy közelmúltban készült ÁSZ-jelentés ugyanis nyolc intézményt vizsgált, s mindenütt beigazolódott: a kórház rosszul járt, a szolgáltatók által elvégzett feladatokért ugyanis kevesebbet kapott az egészségbiztosítótól, mint amennyit ő fizetett alvállalkozójának. Jelenleg ráadásul sem az egészségbiztosítónak, sem az ÁSZ-nak, sem az egészségügyi szervnek nem feladata s nincs is lehetősége szerződésbontásra.

Korábban:

Megállítaná a vadprivatizációt az egészségügyi tárca