Az egykori csillebérci úttörőtábor tulajdoni viszonyainak ügyében, a magyar állam nevében eljáró Kincstári Vagyoni Igazgatóság, illetve az Ifjúsági és Sportminisztérium azt kérte a bíróságtól: állapítsa meg, hogy az egykori Kommunista Ifjúsági Szövetség 1989-ben nem ajándékozhatta a több milliárd forint értékű ingatlant az alperes Magyar Úttörők Szövetségének, így tehát az a magyar államot illeti. A perben már többször küszöbön állt az elsőfokú határozat kihirdetése, ám azt mindig elhalasztották.
A 4-es metró első, tervek szerint Etele tér-Baross tér között megépítendő szakaszának finanszírozása kapcsán, a Fővárosi Önkormányzat által indított kártérítési perben, az addigi döntésekkel szemben, az alperes magyar államnak adott igazat a Legfelsőbb Bíróság (LB) és áprilisban elutasította a főváros 100 milliárdos nagyságrendű követelését. A Fővárosi Önkormányzat a jogerős döntés ellen felülvizsgálati kérelmet nyújtott be, melyről a LB egy másik tanácsa dönt majd.
Szintén jogerős döntésre vár az LB-n két, a közvéleményt is felkavaró bűnügy: a bolti sorozatgyilkos és a whiskys rabló pere. Erdélyi Nándor esetében az FB a vádban szereplő négy, 1998-ban elkövetett gyilkosság közül csupán kettőt látott bebizonyítottnak, ám tavaly novemberben így is életfogytiglani szabadságvesztést szabott ki.
Ambrus Attila tavaly decemberben 15 évet kapott az FB-n több tucat, 1993 és 1999 között elkövetett pénzintézeti rablás miatt, melyek során mintegy 200 millió forintot zsákmányolt. Felmentették ugyanakkor az emberölés kísérletének vádja alól.
Folytatódik a bűnszervezet létrehozásával, irányításával, illetve súlyos, erőszakos bűncselekményekkel vádolt Tasnádi Péter pere is. Az eljárás áprilisban kezdődött a Pest Megyei Bíróságon.
A Várhegyi-perben eljáró Buda Környéki Bíróság várhatóan szeptemberben hirdeti ki az elsőfokú ítéletet. Várhegyi Attilát, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkárát vesztegetéssel, hűtlen kezeléssel és összesen mintegy 190 millió forintos vagyoni hátrány okozásával vádolja az ügyészség az 1994-95-ben szolnoki polgármesterként elkövetett cselekményei miatt.
Várhegyi Attila az eljárás során mindvégig tagadta bűnösségét, az elsőfokú bíróság pedig egy februári végzésében a vesztegetés vádpontja kapcsán a tényállás módosításának, és ezzel összefüggésben az enyhébb büntetőjogi megítélésnek a lehetőségére hívta fel az ügyészség figyelmét.