Politikai csatasorba állított statisztika

Miközben az idei év első félévében erőteljesen visszaesett a születések számának növekedése, egyes kormánypárti politikusok - statisztikai trükköket is felhasználva - a családpolitikai intézkedéseknek köszönhető demográfiai fordulatról beszélnek.

Tavaly decemberben 10 millió 5 ezer körül volt a magyar népesség száma, éppen csak egy hajszál választotta el attól, hogy a sokkoló 10 milliós határ alá kerüljön. Ám nem sokkal ezután, az idei népszámlálás előzetes eredményeinek bejelentésekor váratlanul kiderült: mégiscsak 10 millió 197 ezren vagyunk. Vagyis a kormánypártok megmenekültek attól a kellemetlen helyzettől, hogy a kampány idején úgy kelljen a demográfiai fordulatot előidéző családpolitikájukat dicsérni, hogy ezzel egy időben a média vészharangot kongatva arról harsogjon: immár 10 millió alatt van a népesség.

A KSH népesedési főosztályának vezetője, Gárdos Éva határozottan cáfolja, hogy politikai manipuláció állna a jelenség hátterében. A magyarázat egyszerű. Magyarországon csak 1993-tól kezdték el precízen regisztrálni a nemzetközi vándorlást. A korrekt adat egy ország népességéről az, ha mindenkit számba vesznek, aki életvitelszerűen ott tartózkodik, ott dolgozik és ott fogyaszt. Vagyis az torzította a valóságot, amikor ezt nem vették figyelembe - szögezte le a főosztályvezető.

Ezzel szemben egy, a napokban a Reutersnak tett nyilatkozatában a növekedést Lakner Zoltán, a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára a kormány családpolitikai intézkedéseinek tudta be.

Miután a magyar kormányzat dollármilliókat költött arra, hogy bátorítsa a magyar házaspárokat több gyermek vállalására, Magyarország úton van afelé, hogy az év végére megfordítsa a 20 éve tartó népességcsökkenést. A KSH elemzőinek véleményét tolmácsolva elmondta: bár Magyarország népessége a húsz év alatt 10,7 millióról (1980) 10 millióra (2000) csökkent, a statisztikák alapján van esély arra, hogy az év végéig 10,2 millióra emelkedjen.
A helyzet nem ennyire biztató - mondja a KSH főosztályvezetője. Ugyan az 1999. év minden eddigit alulmúlóan alacsony születésszámát követően 2000-ben javulni látszott a tendencia: 3000-rel több gyerek született. Az idei első fél évben viszont megtört a tendencia, hiszen ekkor már csak 300 volt a többlet az előző év hasonló időszakához viszonyítva. Félő, hogy év végéig még ez a többlet is elolvad.

Kétségtelen, hogy egy egészen kicsit javult a helyzet, ám ennek tényleges oka egyelőre statisztikai adatokkal nem bizonyítható. Gárdos Éva szerint a kormány családbarát intézkedései nyilván jó irányba hatottak, ám emellett más szempontok is közrejátszhattak.

A főosztályvezető asszony jóval nagyobb jelentőséget tulajdonít a halálozási számok csökkenésének. A 2000. évben például 7 ezer 500-zal kevesebben haltak meg, mint 1999-ben. Az idei első fél évben ez az arány még tovább javult.

Budapesten minden harmadik gyerek házasságon kívül születik

A családalapítás és a gyermekvállalás területén szokatlan és új jelenségek tűntek fel az elmúlt évtizedben - írja Kamarás Ferenc, a KSH főtanácsadója a Demográfia legújabb számában megjelent cikkében.

Az 1990-es népszámláláskor 8,7 százalék volt a népességen belül az élettársi kapcsolatban élő nők száma, amely hat évvel később már 13,5 százalék volt. Ez az arány a legutóbbi még teljesen fel nem dolgozott népszámlálási adatok szerint tovább nőtt.

Viszont a házasságon kívül élők termékenysége az utóbbi 10 évben egynegyedével nőtt. Az összes házasságon kívüli születés 25 százaléka tizenévesektől, 60 százaléka pedig 25 évesnél fiatalabb nőktől származik. A 20 évnél fiatalabb anyáknál minden 10 gyerek közül 7 születik házasságon kívül.

A 2000. év emelkedő születésszámának elemzéséből kiderült, hogy a legnagyobb növekedés a 30-39 éves korosztálynál volt.

Budapesten és környékén a legelterjedtebb a házasságon kívüli születés, itt 2000-ben már minden harmadik gyerek így jön világra. Az anyák pedig 2,3 évvel idősebbek első gyerekük születésénél, mint az északalföldi régióban.

A születésekhez hasonlóan csak Budapesten tolódott ki annyira a házasságkötési kor, hogy a 30-34 éves nők között gyakoribbá vált a házasságkötés, mint a 20-24 évesek körében.