Reménytelenné vált az MSZP népszavazási indítványa

Továbbra sem kezdheti meg a népszavazási kezdeményezéséhez szükséges aláírásgyűjtést az MSZP, hiszen valamennyi kérdése ellen kifogás érkezett. Ezzel szinte az utolsó esély is elveszett arra, hogy még a választások előtt megtarthassák az ügydöntő népszavazást.

Nem kezdheti meg szeptember 13-án az aláírásgyűjtést népszavazási kezdeményezéséhez az MSZP, hiszen Zlinszky János egykori alkotmánybíró mind a négy kérdésben megtámadta az Országos Választási Bizottság (OVB) határozatát az Alkotmánybíróságnál. Mint ismeretes, az MSZP négy ügyben kívánja kikérni az állampolgárok véleményét: a sorkötelezettség eltörléséről, a nyugdíjemelések módszeréről, a munkaidő megszervezéséről és a közoktatásban ingyen megszerezhető nyelvvizsgáról.

Az OVB augusztus 21-én hitelesítette a párt által benyújtott aláírásgyűjtő íveket, és ezzel valamennyi kérdést népszavazásra alkalmasnak ítélt. Ez már a második döntése volt a testületnek, hiszen az első hitelesítési határozata ellen is kifogás érkezett, amelynek nyomán az Alkotmánybíróság júliusban úgy döntött: nem szerepelhet egy lapon négy kérdés. Az Ab határozata után az MSZP ismét benyújtotta népszavazási kezdeményezését, ám ezúttal már négy külön lapon. Az MSZP által népszavazásra szánt kérdéseket azonban folyamatosan érték támadások tartalmuk miatt is. A másodszor is kifogással élő Zlinszky János már az első alkalommal részletesen megindokolta: miért tartja aggályosnak a szocialista párt referendumra bocsátandó kérdéseit.

A Munka törvénykönyvével kapcsolatos kérdés álláspontja szerint félrevezető, és így nem felel meg a népszavazási törvény egyértelműségi követelményének. A kérdés egyszerre érinti a pihenőidő szabályozását és a munka díjazását, mindemellett nem tesz különbséget az általános munkarend keretében végzett munka és a speciális munkarend között. Zlinszky szerint ez például lehetetlen helyzetet teremtene a betegellátásban, hiszen csorbulhatna az egészséghez és a betegellátáshoz való jog. A nyugdíjrendszerre vonatkozó kérdés az egykori alkotmánybíró álláspontja szerint egyértelműen az alkotmányban foglalt tilalmi körbe tartozik, hiszen nem lehet népszavazást tartani a költségvetésről szóló törvény tartalmáról. Márpedig a nyugdíjemelés módszerének megváltoztatásához elkerülhetetlen lenne annak módosítása - érvel Zlinszky János. Valamennyi kérdéssel szemben kifogása az, hogy azokra nem adható egyértelmű válasz. Különösen igaz ez a nyugdíjemeléssel kapcsolatos felvetésnél, hiszen Zlinszky úgy látja: a "nyugdíjasok fogyasztói kosara" kifejezés tisztázatlan, jogilag pontosan meg nem határozható fogalom.

Másokkal együtt a volt alkotmánybíró is burkolt alkotmánymódosítás miatt tartja népszavazásra alkalmatlannak az MSZP sorkatonasággal kapcsolatos kérdését. Érvelésében hozzáteszi: annak az önkéntes hivatásos haderőre utaló része fogalmilag is pontatlan. Az ingyenes nyelvvizsga letételéről Zlinszky szerint azért nem lehet népszavazást kiírni, mert nem az Országgyűlés, hanem a kormány és az oktatási miniszter hatáskörébe tartozik. A jogász arra is felhívja a figyelmet, hogy a középfokú nyelvtudás megszerzését a közoktatásról szóló 1993-as törvény is biztosítja, egy négy évvel későbbi kormányrendelet pedig a középfokú nyelvvizsgával felérő, emelt szintű érettségi lehetőségét adja meg Zlinszky valamennyi kérdéssel kapcsolatban megemlíti, hogy azok összefüggésben állnak a költségvetéssel, és ugyanígy átfogó kritikája az, hogy a kérdésekre nem adható egyértelmű válasz.

Az Alkotmánybíróság ugyan egyszer már foglalkozott az egykori alkotmánybíró kifogásaival, ám tartalmi állásfoglalást még nem hozott. Szakértők szerint ez az újabb beadvány után elkerülhetetlen lesz, és az döntő lesz az MSZP-re nézve is. Így látja ezt Vastagh Pál is, aki úgy nyilatkozott: a taláros testület határozata után dönti el a párt, hogy ismét benyújtja-e népszavazási kezdeményezését. A szocialista képviselő mindenesetre úgy kommentálta az újabb kifogást, hogy ezek után "rejtve maradhat a társadalom akarata a négy kérdésről".

Török Gábor politológus úgy látja: az MSZP akkor járna el a legokosabban, ha kezdeményezését azzal vonná vissza, hogy az abban kitűzött célokat kormányra kerülését követően valósítja majd meg. Ezzel szerinte attól az óriási erőfeszítéstől is megkímélné magát a párt, ami 800 ezer aláírás összegyűjtésével együtt jár. Török úgy látja: a párt által felvetett témák nem olyanok, amelyek akár a kampányban kamatoztathatóak lennének. Egy népszavazási kezdeményezés ugyanis szerinte akkor hatásos igazán, ha valóban megosztja a társadalmat. A Fidesz olyan ügyesen kommunikálta a szocialisták által felvetett kérdéseket, hogy azok jelentőségét is sikerült a minimálisra tompítani - mondta a politológus. Arra is felhívta a figyelmet, hogy csak az Alkotmánybíróság határozatáig legalább egy hónapot kell várni. Gyakorlatilag tehát csak egy hónapja maradna az MSZP-nek az aláírások összegyűjtésére. Az országgyűlési választásokat megelőző és az azt követő 41 napban ugyanis nem tartható népszavazás. Ez idő alatt az aláírásgyűjtés sem folytatható.

Az MSZP népszavazási kezdeményezése ellen a Hadkötelezettek Ideiglenes Szövetsége (HISZ) is kifogással élt az Alkotmánybíróságnál. Varga Attila nyugállományú alezredes a HISZ ügyvezetője azzal érvelt, hogy az alkotmány kimondja: a haza védelme minden állampolgár kötelessége különbségtétel nélkül éke, rendkívüli, valamint szükségállapot között. Szerinte a sorkatonaság békeidőben történő megszüntetése diszkriminatív is. Mint mondta, a honvédelmi törvény szabályozása szerint a sorkatonaság része a hadkötelezettségnek, az pedig az általános honvédelmi kötelezettségnek. Varga Attila megjegyezte: a fegyveres erők szabályozását, annak fogalmát kétharmados országgyűlési elfogadáshoz és nem népszavazáshoz köti az alkotmány.

Korábban:

Ismételt kifogások az MSZP-népszavazással szemben