Botrányok sora kísérte a harcigépbeszerzés ügyét

A magyar harcigépbeszerzés évek óta húzódó, botrányok sorozataival kísért ügy. A több százmilliárd forintos üzlet nehezen született meg, és a korábbi visszavont döntések jelzik, a mostani állásfoglalás sem biztos, hogy végleges. A katonai repülőgépek beszerzése a világon sok helyen okoz bonyodalmakat: idén a szintén fegyvertárát újító lengyel kormányt gyanúsították korrupcióval, a botrány a honvédelmi miniszter helyettesének állásába került. A közelmúltban Norvégia és Új-Zélend kormánya mondott vissza nagy értékű F-16 rendeléseket. A magyar beszerzés szintén nem zajlott simán.

A harcirepülőgép-vásárlás hatalmas üzlet, hiszen a gépek drágák, használatuk során évtizedekig kell alkatrészeket megrendelni hozzá. Mivel egy típus használatához nagy létszámú kiszolgáló személyzetet és pilótákat is kell képezni, egy országnak nem éri meg váltogatni a vadászbombázóit, a márkahűség évtizedekre szóló megrendeléseket jelenthet az eladónak. Ezért az üzleti lobbisták mellett politikusok is beszállnak a kampányba, az eladó országok részéről is. Az utóbbi években az amerikai, orosz, brit és svéd nagykövet is nyomást próbált gyakorolni a magyar kormányra. Beruházásokkal, megrendelésekkel, külföldi utakkal is próbálkoztak a gyártók, és többször felmerült a gyanú, hogy megkenték a döntéshozó politikusokat.

A magyar piac fontos a fegyvergyártóknak, mert biztos, hogy vennie kell repülőgépet, hiszen amikor Magyarország belépett a NATO-ba, a kormány kötelezettséget vállalt, hogy 2003-ig legalább 16 multifunkcionális repülőt hadrendbe állít.

Kell még a MiG?

Magyarország 1994-ben vett utoljára harci repülőgépeket. Akkor az orosz államadósság terhére érkezett 28 darab MiG 29-es az országba. A beszerzés előnyösnek tűnt, hiszen nem kellett fizetni a gépekért, és a magyar légierőnek csak nagyon elavult, régebbi típusú MiG gépei voltak. Más szempontból szerencsétlen volt a választás, mert már akkor nyilvánvaló volt, hogy Magyarország a NATO tagja kíván lenni, és a szövetség fegyverzetével nem kompatibilisek az orosz gépek. Komoly hátrányuk, hogy nagyon drága az üzemeltetésük, rengeteg üzemanyagot emésztenek fel, és teljesen kiszámíthatatlan, hogy érkezik-e Oroszországból alkatrész utánpótlás. A magyarországi MiG-ek harmada nem tud felszállni, mert nincs hozzájuk alkatrész, illetve a gépek egy részét a többiből kiszerelt berendezésekkel tartják életben.

Ennek ellenére komoly szándéka volt a Honvédelmi Minisztériumnak, hogy ezekre a repülőgépekre építi a jövő magyar légiflottáját. Tavaly június elején Szabó János honvédelmi miniszter szándéknyilatkozatot írt alá a német DASA és az orosz MiG/Mapo vállalatokkal 14 darab MiG 29-esek felújításáról. A DASA részéről a cég magyarországi képviselője, Fazakas Szabolcs írta alá a szerződést, aki a Horn-kormány ipari minisztere volt. A Mercedes autókat is gyártó DASA konzorciumnak komoly tapasztalatai vannak a MiG-ek újjávarázsolásában, az NDK régi gépeit ők hozták helyre az egyesített német haderő számára. A MiG-ek ellenzői szerint a németek elsősorban gyakorlatozáskor, célpontnak használják a javított változatokat is. A szándéknyilatkozat aláírásakor pályázatot írt ki a minisztérium MiG-29 szimulátorok vásárlására, hogy új pilótákat lehessen kiképezni a régi gépekhez. A MiGek mellett Ivanov orosz külügyminiszter budapesti tárgyalásain lobbizott Orbán Viktor miniszterelnöknél.

A szándéknyilatkozat aláírásától Peter Tufo, az USA akkori magyarországi nagykövete nagyon felháborodott. Taszáron egy beszédében diplomatáknál szokatlan határozottsággal azt mondta: "a MiG-29-esek felújítása abszolút kidobott pénz". Később pedig hazája fegyvergyártóját reklámozva egy rádiónyilatkozatban azt mondta, a Lockheed-Martin által gyártott F-16-osokra lenne szüksége a magyar honvédségnek. Tufo nyilatkozatai ellen a budapesti orosz nagykövet tiltakozott.

A MiG-felújítástól hamarosan visszalépett a kormány, és azóta sincs napirenden, nehogy a közelmúltban NATO-taggá vált ország hadereje kiszolgáltatott maradjon a NATO-val sokszor vitázó Oroszországnak. Ez fontosabbnak bizonyult a MiG-pártiak érvével szemben, miszerint az új típusok hadrendbe állítása évekig is elhúzódhat, addig úgyis muszáj milliárdokat költeni a MiG-ek fenntartására, és kár lenne lecserélésükkel kidobni ezt a pénzt. A MiG-vita azonban az elmúlt hetekben újra napirendre került. Az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottsága vizsgálatot indított annak tisztázására, hogy igazak-e azok a sajtóhírek, amelyek szerint a MiG-felújításban érdekelt cég megvesztegetett valakit a HM vezetői közül. Demszky Gábor főpolgármester közölte, hogy ő is hallott erről Peter Tufo volt amerikai nagykövettől, aki - Demszky szerint - az FBI erre vonatkozó információit megosztotta a kormány illetékesével is. Simicskó István nemzetbiztonsági államtitkár kétértelműen nyilatkozott az ügyben, amikor azt mondta, hogy a titkosszolgálatoknak nincsenek olyan információi amelyek "teljes mértékben" alátámasztanák a sajtóhíreket. Azt sejtette, hogy valamit tudnak, de ennél többet nem árult el és a bizottsági meghallgatáson sem adott elő konkrét információkat. Mivel egyetlen meghallgatott sem szolgált érdemi információval, a bizottság lezárta az ügyet és megállapította, hogy az ügyben nem merült fel korrupció gyanúja.

F-16 kontra Gripen

A MiG kizárása után két típusra érkezett ajánlat: amerikai F-16-osra és svéd-brit Saab-Gripenre. Az F-16-ost 25 éve tervezték, a világon a legelterjedtebb harci repülőgép, sok harctéren bevetették már. A Gripen újabb konstrukció, modernebb gép, de éles bevetésen még sohasem használták. Az F-16-osok általában drágábbak, de többe kerül a Gripen felfegyverzése. A két típus mögött két jelentős lobbi áll: az F-16-osokat a NATO legerősebb állama, az USA propagálja, míg a Gripen mögött az Európai Unióban e félévben elnökséget viselő svédek és a befolyásos britek állnak. Mindkét fél megpróbálta kihasználni a tárgyalások során nagyhatalmi helyzetét a politikusok meggyőzésére. Az utóbbi években sokkal jobban sikerült az F-16 eladása, Gripent Európában egy darabot se sikerült még eladni, míg a közelmúltban vett a portugál és olasz légierő is F-16-osokat.

Négy ajánlat érkezett végül a kormányhoz. Magyarország 24 darab használt gép bérlésére írt ki pályázatot. Az USA régebbi típusú, 15 évesnél öregebb F-16-osokat ajánlott fel, a törökök drágább, de újabb szériát, a belgák pedig régi típusú, de csak 10 éves F-16-ost adnának. A svéd-brit Gripen adná a legfiatalabb gépeket.

Az amerikai pályázattal kapcsolatban több botrány is volt az utóbbi években. 1999-ben a Miniszterelnöki Hivatal három államtitkára és 31 kormánypárti képviselő írta alá azt a levelet, amelyben a magyar képviselők azt kérik amerikai kollégáiktól, hogy Steven Jones-t, a Lockheed Martin budapesti képviselőjét nevezzék ki nagykövetnek. A diplomáciai életben szokatlan, és az akkori nagykövettel szemben udvariatlan gesztus nagy botrányt kavart. Kiderült ugyanis, hogy az aláírásgyűjtést szervező Selmeczi Gabriella élettársa Steven Jones beosztottjaként dolgozott, és a képviselők magukat szenátornak nevezve írták alá a levelet, habár ilyen méltóság Magyarországon nincs. Az ügyet a Fideszben Surján László vizsgálta ki, aki megállapította, hogy a levelet végül nem küldték el, így nem okoztak galibát az Orbán Viktor szerint "bugyutaságot" elkövető fideszesek. A levél Surján szerint azért nem mehetett el hivatalosan, mert nem volt iktatószáma, bár egy példánya feltűnt az Egyesült Államokban. Az ajánlólevél-ügy Selmeczi Gabriella és Balsay István államtitkári székébe került.

Idén februárban elterjedt a hír, hogy a nemzetbiztonsági kabinet döntött: Amerikából vesz gépeket az ország. Válaszul a Gripen párti svéd és a brit nagykövet sajtótájékoztatón fejezték ki rosszallásukat, hogy szabályos pályázat nélkül döntött ilyen fontos kérdésben a kabinet. Az európai diplomaták felháborodása után a kabinet sietve közölte, egyáltalán nincs szó arról a döntésről, amiről napok óta cikkeztek az újságok, szabályos pályázat lesz majd.

Magyari Péter