Szegény, veszélyeztetett gyerekek

Az 1990-es évek elejéhez képest az évtized végére megduplázódott a veszélyeztetettként nyilvántartott kiskorúak száma. Az eltelt két esztendőben számuk ugyan valamelyest csökkent, ám még mindig évente 40-50 ezer gyereket minősítenek veszélyeztetettnek, elsősorban a szegénység miatt.

Míg 1990-ben még csak 76 ezer, 1995-ben 132 ezer, 1998-ban pedig már 166 ezer olyan családot tartottak nyilván Magyarországon, amelyben valamilyen okból veszélyeztetett kiskorúak éltek. Az elmúlt évtized elejéhez képest 1998-ra megduplázódott a veszélyeztetett gyerekek száma: az 1990-es évek elején számuk még nem érte el a 175 ezret, három évvel később már a 300 ezret, a '90-es évek végén pedig már a 380 ezret is meghaladta. Az elmúlt két évben a gyámhatóságok adatai szerint ugyan valamelyest csökkent a veszélyeztetett gyerekek száma, ám évente még mindig 40-50 ezer kiskorú kerül nyilvántartásba. A gyámhatóságok adataiból az is kiderül, hogy a legtöbb gyereket a család anyagi gondjai, szegénysége miatt minősítettek veszélyeztetettnek, de az okok között a rossz lakáskörülmények éppúgy szerepet játszanak, mint például az alkoholizmus.

A veszélyeztetettség megítélése igen sok tényezőtől függ - mondta a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet főtanácsosa. Az 1997-ben hatályba lépett gyermekvédelmi törvény ugyanis - mondta Papp Krisztina - rendkívül tágan értelmezi a veszélyeztetettség fogalmát. Eszerint minden olyan gyermek ide sorolandó, akinek testi, lelki vagy értelmi fejlődése akadályozott, illetve ahol egyszerre több hátrány vagy veszélyforrás jelen van. A gyermekjóléti szolgálatoknál dolgozó szociális munkások, szociálpedagógusok vagy szociálpolitikusok ily módon igencsak szubjektív megítélésre kényszerülnek, jóllehet minden esetben igyekeznek a legtöbb helyről tájékozódni a gyermekkel, illetve családjukkal kapcsolatban.

Az ország településeinek több mint 90 százalékában működő 1500-nál is több gyermekjóléti szolgálatnak egyébként az elsődleges feladatai közé tartozik, hogy felderítse a veszélyeztetett gyerekeket, és konkrét segítséget nyújtson a családnak a válsághelyzet megoldásában. A gyámhatósághoz csak akkor fordulnak, ha a szülők nem hajlandók az együttműködésre. Ilyenkor vagy a hatóság kötelezi őket erre (tavaly 21 ezernél is több ilyen eset volt), vagy ha ez sem vezet eredményre, kiemelik a gyereket a családból (2000-ben csaknem 11 ezer kiskorút vettek védelembe) - mondta Papp Krisztina. A gyermekvédelmi törvény szerint egyébként tavaly év vége óta az ilyen esetekben már az úgynevezett átmeneti gondozás intézményének is működnie kellene, ami azt jelentené, hogy helyettes szülőket bíznak meg, vagy átmeneti otthonban helyezik el a gyereket, illetve a családot. Az ilyen gondozóhelyekből azonban jelenleg alig több mint ötven működik ma Magyarországon - közölte a főtanácsos.