A vagyonnyilatkozat nem szünteti meg a korrupciót

Az Alkotmánybírósághoz fordult két szocialista képviselő, mert a aggályosnak tartják, hogy azoknak is vagyonnyilatkozatot kell tenniük, akik nem közszereplő politikusok, nem döntéshozó tisztségviselők, a közpénzek felhasználását döntően nem befolyásolják

Az Alkotmánybírósághoz fordult Gyárfás Ildikó és Vastagh Pál, a köztisztviselők jogállásáról szóló, július 1-jei hatállyal módosított törvénnyel kapcsolatban. Beadványukban azt kérik, hogy a testület sürgősséggel és visszamenőleges hatállyal semmisítse meg a jogszabálynak a vagyonnyilatkozatról és az illetmény megállapításáról szóló egyes rendelkezéseit.

A két szocialista képviselő aggályosnak tartja, hogy azoknak is vagyonnyilatkozatot kell tenniük családtagjaikkal együtt, akik nem közszereplő politikusok, nem döntéshozó tisztségviselők, a közpénzek felhasználását döntően nem befolyásolják. További kifogásuk az, hogy a törvény hátrányosan különbözteti meg az illetmény megállapításánál az önkormányzati köztisztviselőket az állami közigazgatásban dolgozókkal szemben. Míg az állami közigazgatásban dolgozók illetménykiegészítése határozatlan időre szól, alanyi jogon jár, költségvetési forrásból biztosított, és mértéke az alapilletmény legfeljebb 80 százalékáig terjedhet, addig az önkormányzati dolgozók számára alanyi jogon nem jár, csak egy évre adható, mértéke pedig 30 százalékig terjedhet. A képviselők indoka szerint az alkotmány rögzíti az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét, illetve a hátrányos megkülönböztetés tilalmára vonatkozó munkajogi elveket is. Szerintük arra kötelezni köztisztviselők tízezreit, hogy vagyonnyilatkozatot tegyenek, megalázó és félelmet keltő, de nem segíti a korrupció visszaszorítását sem.