Tíz százalékkal csökken Bereg népessége

Az árvízi helyreállítás befejezésére megszabott első, tegnap lejárt határidőre a házak alig több mint a fele készült el. Lemaradás elsősorban a sok kárt szenvedett falvakban - Jándon, Gulácson, Tarpán - tapasztalható. Az elköltözések miatt mintegy 10 százalékkal csökkent az elmúlt hónapokban Bereg népessége.

A gulácsi Horváth család portája meglehetősen kaotikus képet mutat. Épülő házuk udvarán a fóliával letakart bútorok között csirkék kapirgálnak. A kert végében katonai sátor áll. Oldalt egy állványon lavór, mellette tűzhely, Horváthék szabadtéri fürdőszobája és konyhája. A família sorsa a Beregben tipikusnak mondható. Márciusban az ő házuk is víz alá került a gátszakadás után. Az épület nem dőlt össze, de az átnedvesedett nyirkos falak közé már nem költözhettek vissza. A ház állapotát a statikusok többször megvizsgálták, de csak júniusban hozták meg a végleges, bontásról szóló ítéletet. Horváthék először átmeneti szálláson laktak, de ezt nem sokáig bírták, amint lehetett hazaköltöztek. Düledező házuk mellett a korábban nyári konyhának használt melléképületben rendezkedtek be. Nyár óta egy tágasabb katonai sátorba költöztek át, ide zsúfolták be megmaradt használható bútoraikat is. Új házukat augusztus elején kezdték el építeni. Azt az ígéretet kapták, hogy szeptember végére birtokba vehetik otthonukat. Életkörülményeik hónapok óta meglehetősen sanyarúak. Lavórban mosakodnak, főzni gáz hiányában alig tudnak, és nem kis megpróbáltatást jelent az egyre hidegebb éjszakákat a sátorban tölteni.

Türelmetlenség és bizakodás

Az elmúlt hónapokban akadtak elkeserítő időszakok, amikor úgy hitték, nem lesz semmi az ígért új otthonból. Most hogy már állnak a falak, türelmetlenek ugyan, de bizakodnak. Több mint kétezer család él Horváthékhoz hasonló feltételek között az árvíz sújtotta 28 beregi faluban. A szeptember 30-ai első határidőre közülük ezren - többségük a legutóbbi hét végén - végre elfoglalhatták újjáépített (számuk eddig 400) vagy felújított (600 készült el eddig) otthonukat. Az építők annak ellenére késésben vannak, hogy a sérült házak növekvő száma miatt a kormány időközben módosította a helyreállítás befejezésének időpontját. Tegnapig a júniusig lebontott 750 ház újjáépítésének kellett volna befejeződnie. Kozári László, a Helyreállítási és Újjáépítési Bizottság elnökhelyettese szerint az építők eddig nagyjából teljesítették vállalásukat. Mivel többen a lakásvásárlást választották, néhány esetben pedig jogi problémák miatt kellett leállítani a már megkezdett munkákat, csupán néhány családnak kell a tervezettnél többet várnia a beköltözéssel.

Szembeötlőek a különbségek a beregi falvak között. Tákos és Csaroda újjáépítése a végéhez közeledik, utóbbiban a plusz fejlesztést jelentő körforgalmi csomópont is elkészült már. Jándon ezzel szemben csak tegnap adták át az első új házat, és nem sokkal kedvezőbb a helyzet Gulácson és Tarpán sem. Szakértők a készültségkülönbséget részben a munkálatok eltérő nagyságrendjével magyarázzák: ott haladtak gyorsabban a kivitelezők, ahol kevesebb házat kellett építeniük. Számos előre nem látható jogi probléma hátráltatja a helyreállítást. Különösen az ingatlanok tulajdoni viszonyainak tisztázatlansága - örökösödési problémák, az átírás elmaradása, haszonélvezeti kérdések, több család együtt lakása - jelent komoly akadályt.

A szegényebb családok halogatják a költözést

Paradox módon helyenként a bőkezű állami támogatások sem segítik a házak gyorsabb átadását. Több építő cég vezetője megerősítette: gyakori, hogy különféle ürügyekkel, minőségi kifogásokra hivatkozva egyes családok halogatják a beköltözést. Ezzel ugyanis elvesztenék az árvízkárosultaknak járó napi 600 forintos segélyt. Egy öttagú családnak ez március óta csaknem havi 100 ezer forintos jövedelmet jelent, amely - különösen ezen a szegény vidéken - tekintélyes összegnek számít.

Tény, hogy a múlt hét elején még több mint ezren töltötték sátorban az éjszakákat. Ez a szám mára a hét végi lakásátadásokkal és a HUB átköltözésre vonatkozó rendeletével jelentősen csökkent. Istenes Sándor, a megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője szerint legalább 200-an továbbra is sátrakban várják házuk elkészültét.

A helyreállítás előrehaladtával fokozatosan átalakul a beregi falvak képe és lakosságának összetétele. Az árvíz jórészt éppen az itteni vidékre annyira jellemző régi vályogházakat döntötte romba. A helyükre épülő tornácos, magastetős téglaépületek emlékeztetnek ugyan elődeikre, de a magyar paraszti hagyományokat őrző Bereg építészete, településszerkezete nagyban módosul. Súlyosabb gondnak ígérkezik az amúgy is fogyatkozó beregi falvak népességének elvándorlása. Sok család kihasználva azt a lehetőséget, hogy romba dőlt háza újjáépítése helyett máshol hasonló nagyságú lakást vásárolhat, az elköltözés mellett döntött. Gulács lakossága például - mint Szűcs László jegyzőtől megtudtuk - 1100-ról alig 900-ra csökkent az elmúlt fél év alatt. Más falvakban is hasonló a helyzet: a településeken megközelítőleg 10 százalékos elvándorlással számolnak. Különösen a roma lakosság hagyja el nagy számban eddigi lakóhelyét. A jándi cigánysoron például csak négy magasabb helyen épült házat állítottak helyre, a többi család máshol próbál új életet kezdeni. Nincsenek könnyű helyzetben: még Szabolcsban sem könnyű találni.

Segélyből kapnak bútort a rászorulók

Megoldásra vár az ingóságok kérdése is. Házával együtt több száz család vesztette el minden bútorát. A HUB mai ülésén várhatóan erről is döntenek. Információink szerint a karitatív szervezetek, a BM segélyszámláján megközelítőleg 1,5 milliárd forint pénz- és tárgyadomány gyűlt össze. A helyreállított házaikba visszaköltözők már kaptak segélyszervezetek által összegyűjtött berendezési tárgyakból. Az új házakba azonban nem kívánnak ezekből juttatni. A HUB mai ülésén várhatóan úgy döntenek, hogy a pénz egy részéből új bútorokat rendelnek. Az elosztást a tervek szerint a karitatív szervezetek mellett a körülményeket legjobban ismerő önkormányzatokra kívánják bízni.

Korábban:

Házronbálók a Beregben