Könnyen kijátszható vagyonnyilatkozatok

A hónap végéig kell a köztisztviselőknek elkészíteniük a saját és családtagjaik vagyonbevallását, amellyel tetten érhető lenne a hivatalnokok esetleges gyanús vagyongyarapodása. A vagyonnyilatkozatot sokan szemfényvesztésnek tartják: könnyedén kikerülheti az ellenőrzést az a tisztségviselő, akinek vaj van a fején. A nem köztisztviselő családtag megtagadhatja a nyilatkozatot, így a tisztességtelen úton szerzett javakat az ő nevére írva nem derül ki a megmagyarázhatatlan vagyongyarapodás.

Hivatalos becslések szerint mintegy 80 ezer darab vagyonnyilatkozatnak kell érkeznie a hónap végéig a Közszolgálati Ellenőrzési Hivatalhoz (KELHI), amely 22-24 ezer köztisztviselő és 6 ezer hivatásos szolgálatot teljesítő rendvédelmi alkalmazott, valamint közös háztartásban élő családtagjaik vagyoni helyzetét tárja fel.

A vagyonnyilatkozatra köteles köztisztviselők köre

- a nem képviselő kormánytag és a politikai államtitkár évente,
-a közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, az államtitkári, helyettes államtitkári juttatásban részesülő köztisztviselő, valamint a főtisztviselő évente,
- főosztályvezető, a fôosztályvezető-helyettes, az osztályvezető, a kormány-, illetve a miniszteri (fő)tanácsadó, továbbá a politikai (fő)tanácsadó kétévente,
- főjegyző és a jegyző kétévente,
- különböző államigazgatási ügyben döntés meghozatalára jogosult köztisztviselő kétévente,
- a közbeszerzési eljárásban közreműködő köztisztviselő kétévente,
- a költségvetési és egyéb pénzeszközökkel, az állami és önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás tekintetében döntési jogosultsággal rendelkezô, illetôleg a pénzeszközök felhasználására, valamint a gazdálkodás ellenőrzésére jogosult köztisztviselő kétévente,
- a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény, továbbá az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletek szerint nemzetbiztonsági ellenőrzésre kötelezett köztisztviselő kétévente köteles megtenni.

A vagyonnyilatkozat egyfajta garancia, a törvény is a közélet tisztaságának biztosítására és a korrupció megelőzésére hivatkozik a vagyonbevallás intézményének bevezetésekor - mondta a KELHI vezetője. Nem valószínű ugyanakkor, hogy bárkinek is kiderülne a nyilatkozataiból a megmagyarázhatatlan vagyongyarapodása: aki esetleg törvénytelen módon tett szert értékes javakra, az vélhetően valamely hozzátartozója nevére íratja. A hozzátartozó, még ha szerepel is a törvényi körben, következmény nélkül megtagadhatja a vagyonnyilatkozatot. Így a hivatal tehetetlen.

A most elkészített vagyonnyilatkozatok kiindulási pontként szolgálnak a következő években beadottakhoz. Ezért, mivel most még nem lehet korábbi állapothoz viszonyítani, az első bevallás alapján nem lehet indokolatlan vagyongyarapodásról beszélni. Így az a hivatalnok, aki mondjuk négy villát és hét autót vall be, amit a fizetéséből nehezen lehetne megmagyarázni, ilyen módon jelenleg nem vonható felelőségre. A második vagyonnyilatkozatot már (a felsővezetőknek évente, a többi tisztségviselőknek kétévente esedékes) össze lehet hasonlítani az elsővel: ha a munkáltató gyanúsnak találja a munkavállalója gazdagodását, akkor a KELHI-t kérheti meg, hogy indítson eljárást. A hivatal hat hónapig vizsgálódhat, ezalatt meghallgathatja az érintett köztisztviselőt és hozzátartozóit, szakértői véleményt kérhet, adatokat kérhet a hatóságoktól, nyilvántartásokból és a pénzintézetektől - foglalta össze a KELHI lehetőségeit Kozma Ákos, aki megjegyezte: a magánbankok belátásán múlik, hogy megadják-e a kért adatokat. A KELHI nem nyomozó hatóság, nem ítéleteket hoz, hanem megállapításokat, amelyeket a munkáltatónak küld el. A döntést a munkaadó hozza.

A munkavállalóval szemben nem a saját munkáltatójának kell lefolytatnia a vizsgálatot, s ez fontos garanciális elem - magyarázta hivatalának szerepét Kozma Ákos.

Az érintettek ellenőrzése egy másik módon is lehetséges: névvel és címmel ellátott bejelentés esetén a munkáltató vizsgálatot rendel el. A meggyanúsított tisztségviselő is kap egy példányt a bejelentésből, így megtudhatja, hogy ki kezdeményezte ellene a vizsgálatot.

A hivatal csak anonim vagyonnyilatkozatokat kezel, a vagyonbevallás személyi része a munkáltatónál marad, amihez csak egy esetleges eljárás során juthat hozzá a KELHI.

A köztisztviselők bevallásainak kezelésére és ellenőrzésére felállított KELHI számára a költségvetés 2001-2002-ben 965 millió forintot biztosít.

[origo]