Jogtalanul kér tájékoztatást a rendőrség a gyorshajtóktól

A Legfelsőbb Bíróság alkotmányellenesnek ítélte azt a rendőrségi módszert, amivel a traffipax által lefényképezett autók sofőrjeit azonosítják. Az évente tízezer gyorshajtó mostantól alkotmányossági okokra hivatkozva megtegadhatja az adatközlést arra vonatkozóan, hogy ki ült a volán mögött amikor gyorhajtáson kapták a gépkocsit.

A Legfelsőbb Bíróság alkotmányellenesnek ítélte azt a rendőrségi módszert, amivel a trafipax által lefényképezett autók sofőrjeit azonosítják. A bírák igazat adtak annak a magánszemélynek, aki miután autóját gyorshajtás során lefényképezték, az írásbeli felszólítás ellenére nem volt hajlandó elárulni a rendőröknek, hogy ki vezette a kocsit.

A bíróság szerint a rendőrség megsérti az állampolgárok alkotmányos jogait, amikor az adatkérés során nem közli, hogy milyen célból kéri az információt, és nem tájékoztatja a nyilatkozatra felhívott személyt jogairól. A rendőrség több tízezer esetben jár el hasonlóan, ezért ha az autósok tömegesen tagadják meg az adatszolgáltatást, új bizonyítási módszert kell kidolgozni a gyorshajtók ellen. Az Egyesült Államokban a bizonyítás érdekében szemből fényképezik le a gyorshajtó kocsikat, azért, hogy felismerhető legyen a szabálysértés elkövetője.

A felperes azután támadta meg a rendőrség szabálysértési határozatát, hogy a tulajdonában lévő személygépkocsi forgalmi engedélyét és rendszámát hat hónapra bevonták, azzal az indokkal hogy a tulajdonos jogos ok nélkül tagadta meg az adatszolgáltatást. A gépjárművet korábban gyorshajtás során lefényképezték, majd egy nyomtatványt postáztak a tulajdonosnak, amelyen konkrétan meg kellett volna neveznie azt a személyt, aki akkor vezette az autóját. Ám a felperes csak annyit közölt, hogy valamelyik családtagja ült a volánnál.

Az ügyben elsőfokon eljáró bíróság elutasította a felperes keresetét, a Legfelsőbb Bíróság azonban a többi között az Alkotmányra is hivatkozva megváltoztatta az elsőfokú ítéletet és hatályon kívül helyezte a rendőrségi határozatokat.

A LB megállapította, hogy a rendőrhatóság a felperest az adatszolgáltatás céljáról egyáltalán nem, a jogokról és a kötelezettségekről pedig nem kellően tájékoztatta.

Az Alkotmány azonban alapvető jogként rögzíti a személyes adatok védelméhez való jogot, illetve az ártatlanság vélelmének elvét - mondta el az [origo]-nak Lomniczi Zoltán, aki a Legfelsőbb Bíróság főtitkára, és szóvivője is egyben. A bíróság azt is elisnerte: a felperes nem kötelezhető rá, hogy közvetlen hozzátartozója ellen terhelő nyilatkozatot tegyen.

Gyorshajtás miatt, becslések szerint évente több, mint tízezer hasonló nyomtatványt postáz a rendőrség, ezért ha a gépkocsi-tulajdonosok a mostani esettel egyezően megtagadják az adatszolgáltatást, a hatóságoknak új módszereket kell bevezetni a vétkesek személyének kiderítésére.

[origo]