A polgári szolgálatra bevonulók száma tavaly már a hétezret is meghaladta, míg az idén az első félév adatai szerint háromezernél már jóval többen kaptak rá engedélyt. Három éve 4133-an kaptak erre lehetőséget, 1999-ben már 6695-en. Becslések szerint a továbbiakban a növekedési ütem dinamikus folytatására kell számítani.
De nemcsak a sorkötelesek körében népszerű a polgári szolgálat, hanem a munkaerőpiacon is. Kérdésünkre a megyei munkaügyi központokban sorra megerősítették: igen kapósak a polgári szolgálatosok.
Sőt Pest megyében és Budapesten például képtelenek kielégíteni a munkáltatók felfokozott igényeit. Több intézmény, akár százas nagyságrendben is toborozna alkalmazottat a fiatalemberek soraiból. Az Országos Mentőszolgálat száz főt, a Semmelweis egyetem százötvenet venne fel azonnali hatállyal, de a kisebb kórházak is jelentős létszámot igényelnének. A Honvéd Kórház ötven főt, a Flór Ferenc harmincötöt, a Váci Kórház szintén ötvenet.
A vonzerőt egyrészt e munkaerő alacsony költsége jelenti, amelyet ráadásul nem is bérként kell elszámolni. A polgári szolgálatosnak mindent egybevetve körülbelül havi 25-26 ezer forint üti a markát. (Ruhapénz havi 3180, zsold 4590, ebédpénz napi 580 forint). Ráadásul ennek az összegnek egy része - maximum 7700 forint - is visszaigényelhető a munkaügyi központoktól.
Ugyancsak vonzó a munkáltatóknak, hogy e fiatalemberek döntő többsége megbízható, jó munkaerő. Bár a munkahelyet a törvény szerint nem választhatják meg a polgári szolgálatosok, a központokban általában figyelembe veszik a kérelmezők óhaját. Nem kötelezhetnek például kórházi munkahely elfogadására olyat, aki mondjuk irtózik, sőt rosszul lesz a vér látványától.
A kórházak mellett sokan dolgoznak szociális intézményekben, gyermek- és ifjúságvédelmi területen, művelődési házakban, iskolákban, nonprofit egyesületeknél, a vízgazdálkodásban vagy épp a tűzoltóságoknál. Ennek ellenére a jogvédők nem elégedettek a kialakult helyzettel. Szerintük nyilvánossá kellene tenni a munkaadói oldal kínálatát, s a kijelölés helyett a teljesen szabad választást támogatnák.
Báti Márk, az Alba Kör ügyvivője úgy véli, visszaélésekre alkalmas ez a helyzet, esetleg olyan cégek kaphatnak munkaerőt, amelyek valamiféle gesztust tesznek a munkaügyi központnak vagy az adott ügyintézőnek. A jogvédők másik panasza a kérelmek elbírálására vonatkozik. Jelenleg ezt a megyei közigazgatási hivatalok végzik. Vitára az ad okot, hogy rendkívül nehéz az úgynevezett lelkiismereti ok definiálása, amely alátámasztja a fegyveres szolgálat elutasítását. Az Alkotmánybíróság meghatározása szerint: lelkiismereti oknak tekintendő a kérelmező személyiségét meghatározó, valamely lényegi vallási, erkölcsi vagy egyéb természetű meggyőződés. Az Alba körösök szerint ilyen kérdésekről nem ítélkezhet hivatal, ezért már évek óta szorgalmazzák, hogy mérlegelés nélküli, automatikus legyen az engedélyezés. Sok fiatal kérelmező nem tudja olyan árnyaltan és frappánsan megfogalmazni a saját lelkiismereti okát, mint amit elvárnak tőlük.
A jelenlegi gyakorlat olyan torzulásokhoz vezethet - véli a jogvédő -, mint ami néhány éve Szolnok megyében alakult ki, ahol jószerével több kérelmet utasítottak el, mint amennyit engedélyeztek.
Tóta Áronné, a megyei közigazgatási hivatal vezetője elismerte, néhány éve még akadtak vitáik, ám miután a bíróság többször is elutasította döntésüket, hozzáigazították gyakorlatukat a bírói útmutatáshoz.
A Békés Megyei Közigazgatási Hivatal munkatársa, Ivanics Erzsébet szerint szó sincs a meggyőződés vizsgálatáról. Egyszerűen azokat a kérelmeket szűrik ki, amelyek formailag nem is lelkiismereti okokra hivatkoznak. Sokan családi okokat, egészségügyi vagy egyéb szociális problémát jelölnek meg kifogásként. Ilyen a kérelmek 10 százaléka. Ezek egy részét meg tudják oldani polgári szolgálat nélkül is.
A fiatalok egy része kivár a döntéssel, mert a rövidebb katonai idővel a polgári szolgálat ideje is megkurtul. Mivel a törvény egy év haladékot ad a kijelölt munkahely elfogadására, feltehetően többen csak akkor kezdik majd meg a polgári szolgálat letöltését, ha már hatályba lépett a rövidebb időt meghatározó jogszabály.