<P style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt">Szigorúan büntetik a környezetkárosítást

Súlyos ítéleteket hoznak a bíróságok a környezetszennyezési, illetve -veszélyeztetési ügyekben - derül ki egy lapunk birtokába került jelentésből. Gondatlan lólegeltetésért másfél millió, nősziromgyűjtésért harminchatmillió forintos büntetést szabtak ki, egy, háza udvarán fémhulladékot égető férfi pedig három hónap börtönt kapott.

Harminchatmillió forintos kártérítésre kötelezett a Bács-Kiskun Megyei Bíróság egy férfit, aki a Kiskunsági Nemzeti Park területén több mint két és félezer, védett szibériai nőszirmot szedett. Ezzel az esettel együtt hatvanöt alkalommal kezdeményezte a környezeti veszélyeztetéstől való eltiltást, valamint a természetben okozott kár megtérítését az ügyészség - áll a lapunk birtokába kerül összefoglaló jelentésből.

A Legfőbb Ügyészség szerint a tapasztalatok azt mutatják, hogy a legtöbb esetben elég a felszólítás, a környezetszennyezést általában megszüntetik és módosítják az azt előidéző technológiát. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 19 esetben figyelmeztették a gyárakat, többségükben sikerrel. Így például egy nyírbátori gyár átmenetileg felfüggesztette a termelést, amit csak a kifogásolt kémény magasítása után folytat. A Matáv több, a zajkibocsátást csökkentő beruházást hajtott végre, a vásárosnaményi szennyvíztisztító telepen átalakították a keverőüzemet, Nyírbogdányban pedig új szennyvíztisztító épül. Az elmúlt másfél évben 19 per indult vízszennyezés miatt, 12 a föld, 4 pedig a levegő védelme érdekében.

A öt éve létező környezetvédelmi jogszabályok nem csak a perindítást teszik lehetővé az ügyészek számára. Törvényességi felügyeletet is gyakorolnak a környezetvédelmi hatóságok eljárásai és döntései felett, bizonyos esetekben pedig büntetőeljárást kezdeményeznek. A környezet- és természetkárosítás, a veszélyes hulladék illegális elhelyezése bűncselekménynek minősül. Az utóbbi években egyre több feljelentés érkezik ilyen ügyekben. Ezek jelentős számában azonban a nyomozóhatóság megtagadja vagy megszünteti a nyomozást, mert a feljelentett cselekmény nem minősül bűntettnek. Az elmúlt három évben jelentősen nőtt a külföldi elkövetők aránya, tavaly 18 ilyen személy ellen indult eljárás.

A tapasztalatok szerint leginkább a közép-, illetve felsőfokú végzettségűek köréből kerülnek ki a tettesek. Növekszik azok száma, akiket a bíróság végrehajtandó vagy felfüggesztett szabadságvesztésre, illetve pénzbüntetésre ítélt. Büntetik a veszélyeztetést is, ezért például egy férfi 3 hónapos, két évre felfüggesztett börtönbüntetést és 30 ezer forint pénzbírságot kapott, mert háza udvarán lakozott réztekercset égetett, hogy így nyerje ki abból a fémet.

Vidra megnyúzása, védett teknőcök csempészete, illetve denevérek elpusztítása miatt is emeltek már vádat ügyészek. Súlyos megítélés alá esik a gondatlanságból elkövetett cselekmény is. Baranya megyében egy férfit másfél millió forintos pénzbüntetésre ítéltek azért, mert őrizetlenül hagyott lovai egy fokozottan védett erdő fáinak kérgét rágták.