Az orvosi kamara a szaktárca ellen

A Magyar Orvosi Kamara elfogadhatatlannak tartja az egészségügyi tárca által benyújtott kórháztörvényt. Gyenes Géza főtitkár az [origo]-nak azt mondta, az egész tervezetet vissza kellene vonni, vagy teljesen át kellene dolgozni. Még nagyobb lenne a pályaelhagyók, illetve a más országokba vándorlók aránya az orvosi szakmában, ha életbe lépne a tárca által készített jogszabály - véli a szakmai szervezet.

Az egész orvosi szakma véleményét figyelmen kívül hagyta az egészségügyi minisztérium, amikor a Parlament elé terjesztette az egészségügyi közszolgáltatások nyújtásáról, valamint az orvosi tevékenység végzésének formáiról szóló törvényjavaslatot - mondta a Magyar Orvosi Kamara főtitkára, Gyenes Géza az [origo]-nak. A kamara szerint vissza kellene vonni a tervezetet, vagy az egészet át kellene dolgozni. Mivel a javaslat már Parlament előtt hever, ezért csak esetleges képviselői módosító indítványokkal változtatható a szöveg. Az orvosok érdekvédelmi szervezete ezért lobbizásba kezdett: az összes egyéni képviselő részére eljutatta a kamara által megfelelőnek gondolt törvénytervezetet, hátha valamelyikük a választásokra gondolva beterjeszti az Országgyűlés elé.

Ha a jelenlegi tervezet életbelépne, akkor még nagyobb lenne a pályaelhagyók, illetve a más országokba vándorlók aránya az orvosi szakmában - véli az orvosi kamara. Az orvosok jogállásáról szóló rész például nem tisztázza, hogy az orvosok saját maguk határozhatnak-e sorsukról. A kamara álláspontja szerint az orvosnak joga van eldöntenie azt, hogy milyen formában kíván orvosi tevékenységet végezni.

A Magyar Orvosi Kamara levelet írt a Orbán Viktor miniszterelnöknek, melyben megfogalmazták aggályaikat a tervezettel kapcsolatban. A kormányfő az Egészségügyi Minisztérium vezetője mellett foglalt állást, amikor támogatásáról biztosította a tárca tervezetét.

A kórháztörvény

Vállalkozások is elláthatnák az egészségügyi intézmények működtetését, ha a Parlament elfogadja az úgynevezett kórháztörvényt. Az állami szervek és az önkormányzatok átadhatnák -megfelelő szerződéses garanciák mellett - a kiválasztott egészségügyi intézmények működtetéseinek feladatait. Erre nyilvános pályázat útján kerülhet sor, melyben ki kell kérni a Magyar Orvosi Kamara területileg illetékes szervezetének, az érintett betegek érdekképviseleti szervezeteinek, valamint a kórházi felügyelő tanács véleményét. Ha a feladat-ellátás átruházása egyházi tulajdon visszaadás keretében kerül sor, akkor nincs szükség pályázatra a tervezet szerint. Az alapellátás körében kötött szerződés korlátlan időre köthető, a feladat-ellátási, illetve -átvállalási szerződés pedig 3-tól 15 évre.

Az állami szférából kikerülő egészségügyi ingatlanok az úgynevezett egészségügyi célvagyon jogintézménye alá kerülnének a tervezet szerint, ami garantálná, hogy továbbra is a lakosság egészségügyi ellátására kellene biztosítani a vagyontárgyakat.

A törvényjavaslat foglalkozik az orvosok jogállásával, eszerint alkalmazottként, szabadfoglalkozásúként, illetve vállalkozóként végezhetnék tevékenységüket. A szabadfoglalkozású doktornak saját felelősségére kell végeznie a munkáját, az egészségügyi szolgáltatónak okozott kárért teljes felelőséggel tartozik.

A törvénytervezet sorsa - bár kormányzati előterjesztés - kissé bizonytalan: az Országgyűlés egészségügyi bizottsága ugyanis általános vitára alkalmatlannak találta egy kis koalíciós segítséggel. A kormánynak csekély többsége van csak a Parlamentben, a fideszes képviselők körében sem népszerű az előterjesztő miniszter, Mikola István. A miniszterelnök, Orbán Viktor azonban minisztere mellé állt, ezt követően a Fidesz frakcióvezetője Szájer József is.

A törvény jövő év január 1-jén lépne életbe.

[origo]