Amióta az Egyesült Államokban napvilágra kerültek a fertőzött küldemények útján történt anthraxos megbetegedésekről szóló híradások, több mint húsz esetben kapott riasztást az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (KF), lépfene-gyanús csomagokkal vagy anyagokkal kapcsolatban. A KF minden ilyen esetben a helyszínre küld egy vegyi felderítő egységet, illetve szükség esetén más erőket is - mondta el az [origo]-nak Dobson Tibor, a KF szóvivője. A helyszínre kiérkező szakértők azon nyomban megvizsgálják az anyagot vagy csomagot, hogy meggyőződjenek róla, nem jelent-e közvetlen veszélyt. Ez a vizsgálat az eddigi összes esetben negatív volt - mondja a szóvivő.
A bejelentők - cégek, intézmények állampolgárok vegyesen - általában a 104, 105, 107, vagy a 112-es segélyhívószámokat tárcsázzák, a bejelentés megfelelő tartalma esetén a központ kapcsolja a katasztrófa-védelmiseket. A vegyi felderítő egységek minden esetben kiszállnak a helyszínre, annak elhelyezkedésétől függően negyed-egy óra alatt. A kiszállási időt kedden lassította a bejelentések nagy száma, a szóvivő elmondta: munkatársaik egyik címről mennek a másikra, iskoláktól intézményektől cégektől és magánszemélyektől is kaptak bejelentéseket.
A helyszínen megvizsgált gyanút keltő csomagot vagy anyagot ezután laborvizsgálatra átadják az ÁNTSZ-nek. Az eddig vizsgált 15 minta mindegyike negatív eredményt mutatott az előzetes mikroszkópos vizsgálatok alapján - mondta el az [origo]-nak Dr. Füzi Miklós, az Országos Epidemiológiai Intézet főosztályvezetője. Az összes begyűjtött mintát ebben az intézményben vizsgálják, mivel Magyarországon itt található az egyik - lépfene vizsgálatához szükséges - 3-as biztonsági osztályhoz közelítő felszereltséggel rendelkező labor (a másik az országos állategészségügyi központban van) - mondta el Füzi doktor.
A beérkező mintákat legelőször mikroszkópos vizsgálatnak vetik alá, nagy mennyiségű kórokozó esetén ugyanis ez a módszer gyors eredményt mutat. Ha ez a vizsgálat negatív eredménnyel jár, táptalajon tenyésztik fel a mintákban található mikrobákat, mert csak így győződhetnek meg arról, valóban nincs egy darab veszélyes kórokozó sem az anyagban. Arról, hogy e tenyészetekben van-e például lépfene bacilus, mikroszkóp segítségével, illetve kémiai reakciók útján győződnek meg. A jelenlegi esetekben végleges eredmények így legkorábban csak csütörtökre várhatóak. A vizsgálat költsége néhány száz forintba kerül, jelenleg az Epidemiológiai Intézet három munkatársa foglalkozik a gyanús anyagok vizsgálatával.