Információért cserébe büntetlenséget kaphat az a bűnöző, akivel erről a rendőrség - az ügyészség jóváhagyásával - alkut köt. A Legfőbb Ügyészség adataiból kiderül, hogy 1995-ben, az első olyan évben, amikor erre lehetőség volt, csupán egy ilyen egyezség született. 2001 első félévében 15 volt a megállapodások száma.
Csecserits István főügyész-helyettes elmondta, az elmúlt hét évben hatvanhárom vádalkut kötöttek. Megállapodás csak akkor születhet, ha az adatszolgáltató bűnöző cselekedete enyhébb megítélésű, mint annak a jogsértése, akiről a hatóság információt vár. Hozzátette, az egyezség létrejöttét többnyire megnehezíti az a tény, hogy az informátor csak a megállapodás aláírását követően hajlandó kiadni a birtokában lévő adatokat.
Az ügyészség képviselője elmondta, ha a közölt információ valósnak bizonyul, az adatközlő biztos lehet abban, hogy ügyét ejtik, az ellene folyó eljárást megszüntetik. Egy új jogszabály szerint létrejött az informátorok egy másik csoportja, a különösen védett tanúké. Az ilyen személy gyakran a bűnözők közül kerül ki, az alvilágon belüli érdekellentétek eredményeként. Ezeknek a személyeknek többnyire az egyetlen lehetősége, hogy a hatóságokhoz menekülnek, vállalva, hogy részt vesznek a büntetőeljárásban, igaz, csak a nyilvánosság teljes kizárásával. Csecserits István elmondta, a különösen védett tanúk nem vesznek részt a büntetőper tárgyalásán, őket egy másik bíró hallgatja ki az ügy többi résztvevőjének távollétében.
Szakértők úgy vélik, mind a vádalku, mind a különösen védett tanú státuszának alkalmazása további szabályozást igényel a hazai jogrendszerben. Szikinger István ügyvéd, alkotmányjogász úgy véli, helyes volna, ha a hatóságok nem csak büntetlenséggel honorálhatnák az ily módon hozzájuk eljuttatott információkat, hanem amerikai példára, a vád enyhítésére is lehetőségük lenne az adatokért cserébe.
A különösen védett tanúk további védelmére nemrégiben új törvényt dogoztak ki, melynek értelmében a tanú összes személyes adata megváltoztatható lesz, valamint a tervek szerint lehetővé teszi majd, hogy a védett személyt illetve hozzátartozóit új lakásba, településre öltöztessék, esetleg végleg külföldön telepítsék le.