Mérleghamisítással vádolják a kormányt

Ellenzéki képviselők ismételten mérleghamisítással vádolják a kormányt a 2000. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat kapcsán. A kormánypártiak többször visszautasították a vita során ezt a vádat.

Keller László (MSZP) azt mondta: a kormány törvénytelenül utalt át a központi költségvetés plusz bevételeiből több mint 70 milliárd forintot letéti számlára tavaly decemberben. Babák Mihály (Fidesz) közölte: a kormány ezt az összeget nem tüntette el, hanem jó célokra fordítja.

Bauer Tamás (SZDSZ) szerint ha egy vállalatnál meghamisítják a mérleget, akkor a rendőrség nem azt nézi, jó célra fordították-e a pénzt, hanem a számviteli szabályok megsértése miatt eljárás indít. Úgy látja: azért kell rosszabbnak mutatni a tavalyi mérleget, hogy a 2000. és 2001. év közötti változást kedvezőbbnek mutassák a valóságosnál.

Babák Mihály (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy a letéti számlára utalás lehetőségéről jogértelmezési vita van az Állami Számvevőszék és a pénzügyi tárca között. Véleménye szerint a kormánynak lehetőséget kell biztosítani arra, hogy az el nem költött költségvetési pénzt félretehesse.

Keller László szocialista képviselő két fideszes módosító indítványt kifogásolt: értetlenségének adott hangot amiatt, hogy Sasvári Szilárd és Búsi Lajos egy magáncég húszmilliós, Babák Mihály pedig a Magyar Televízió tízmilliárdos köztartozásának elengedését kérte. Az ellenzéki képviselő szerint az MTV-re vonatkozó indítványt vissza kellene vonni, vagy plusz forrást adni a többi közmédiumnak is.

Búsi Lajos (Fidesz) válaszában közölte: az ALTEK Tégla és Cserépipari Kft. száz százalékban magyar tulajdonú mezőtúri cég, amely többszörös átalakuláson ment át, és az 1980-as évek óta törleszt hiteleket. Hozzátette: veszélybe kerülhet a cég fejlesztési tervének teljesítése - amely alapján megpróbálják felvenni a versenyt a multinacionális cégekkel -, ha nem tudják tovább fizetni a hiteleket, és ezzel a kelet-magyarországi régióban több mint 100 munkahely szűnhet meg.

Bauer Tamás (SZDSZ) arra hívta fel a figyelmet, hogy a magán-nyugdíjpénztári rendszerben helyre kellene állítani az alkotmányos rendet. Úgy vélekedett, hogy a kormány meg akarja büntetni azt a több mint 2 millió embert, akik átléptek a vegyes finanszírozású rendszerbe. "A magán-nyugdíjpénztárak létrehozásával azt akartuk elérni, hogy a biztosítottak a befizetett összegek alapján kapják a nyugdíjukat" - mondta a szabad demokrata képviselő, hozzátéve: a kormány milliárdoktól fosztotta meg az e rendszert választókat azzal, hogy a törvény előírásával ellentétesen 6 százalékon befagyasztotta a pénztárakba fizetendő tagdíj mértékét.

Frajna Imre (Fidesz) szerint mintegy 400 ezer ember biztosan rosszul jár azzal, hogy magán-nyugdíjpénztári tag. "A kormány csak a visszalépés lehetőségét adja meg azok számára, akiket átkényszerítettek a vegyes finanszírozásba" - tette hozzá a kormánypárti politikus.

Göndör István (MSZP) azt mondta: az átlépő 2 millió ember kétharmadát semmilyen kényszer nem kötelezte, önként döntöttek a magán-nyugdíjpénztárak mellett. "Ezeket az embereket viszont a jelenlegi kormány a törvény erejével akarja elriasztani a magán-nyugdíjpénztáraktól" - jegyezte meg a szocialista képviselő.

Babák Mihály (Fidesz) kijelentette: az előző kormány egy egész korosztályt kényszerített a vegyes finanszírozású rendszerbe. A képviselő arra utalt, hogy a pályakezdőknek nem volt választási lehetőségük, mindenképpen be kellett lépniük magán-nyugdíjpénztárba.

Keller László (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy sokan jogosan vetik fel, mit keres a szerencsejáték-törvény módosítása a tavalyi költségvetés zárszámadásában. A képviselő ugyanakkor hozzátette, hogy azt támogatni tudnák, ha az informatika fejlődésével bővítenék a Szerencsejáték Rt. tevékenységét.

A szerencsejáték-törvény módosításának visszavonását kérte Lentner Csaba (MIÉP) is. Szerinte a jelenlegi szabályozás 18 ezer vállalkozásnak biztosít megélhetést, és az adóbevételek is 99 százalékban teljesülnek. Lentner szerint hatástanulmányok nélkül a jelenlegi rendszerbe nem szabad beavatkozni.

Tállai András, a pénzügyi tárca államtitkára érdekesnek ítélte, hogy az MSZP és a MIÉP azonos álláspontot oszt a zárszámadás azon része kapcsán, amely a szerencsejátékról szóló törvényt kívánja módosítani. A változtatás lényegéről szólva elmondta: a jövőben kiderül, hogy az úgynevezett első kategóriás szerencsejátékgépek mennyi bevételt hoznak, és a tulajdonosoknak majd ez után kell adót fizetniük.

Göndör István (MSZP) amellett érvelt, hogy a nyugdíjak megállapításánál pontosan határozzák meg a nettó keresetnövekedés és az infláció számait.

Kovács Kálmán (SZDSZ) kritizálta, hogy a jogszabály-módosítás mintegy 880 milliárd forintos állami garanciát tartalmaz a Magyar Fejlesztési Bank hitelfelvételeihez és egyéb tranzakcióihoz. Mint mondta, ez az összeg kiteszi az idei költségvetés 20 százalékát.

Keller László (MSZP) bírálta az ajánlás azon pontját, amely előírja: egy nemzeti audiovizuális archívum létrehozására el kell különíteni 14 milliárd forintot. Ez - mint mondta - összefügg egy másik ajánlási ponttal, amely alapján a személyi jövedelemadó előirányzatát meg kell emelni 14 milliárd forinttal. Szerinte ezt az összeget a Magyar Televízió megsegítésére akarják fordítani. "Mi indokolja, hogy a Magyar Televízió Rt.-t még 14 milliárd forinttal meg kell támogatni?" - tette fel kérdését a képviselő. Saját olvasatában ennek az az oka, hogy még inkább növelni akarják a kormány befolyását a közszolgálati médiában.

Sasvári Szilárd (Fidesz) úgy fogalmazott: a miközben a Magyar Televízió Rt. támogatásáról is szól a kritizált javaslat, egy olyan kulturális kincsről is szól, amit támogatni kell. Hozzátette: az MTV Rt., a Magyar Rádió Rt. és az MTI Rt. olyan archívumokkal rendelkezik, amelyek a nemzeti örökség részét képezik. Szerinte a közszolgálati médiumok pénzügyi helyzete nem megfelelő ahhoz, hogy ezt a kulturális örökséget meg lehessen védeni.

MSZP-s és fideszes képviselők kétperces felszólalásokban folytattak vitát a Magyar Televízió archívumának megőrzésére szánt 14 milliárd forintról. A szocialista képviselők szerint a kormány ezzel a televízió adósságait akarja finanszírozni. Ezt a kormánypárti politikusok visszautasították.

Göndör István (MSZP) úgy vélekedett, hogy a kormány diszkriminatívan alkalmazza azt a jogát, miszerint lemondhat használaton kívüli honvédségi ingatlanokról az adott város önkormányzata javára. A képviselő beszámolt arról: Nagykanizsa esetében például nem akarja megtenni ezt a kormány.

Keller László (MSZP) ismertette azt az indítványát, amely szerint a parlament felkérné a legfőbb ügyészt az ÁSZ-jelentésben jelzett, az Országimázs Központban, a Belügyminisztériumban, a Honvédelmi Minisztériumban, valamint a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumban tapasztalt szabálytalan pénzügyi tranzakciók kivizsgálására és a szükséges eljárások megindítására.

Babák Mihály (Fidesz) a szocialista képviselő indítványára reagálva közölte, hogy az Állami Számvevőszéknek erre törvény biztosít jogot.

Egy másik javaslatában Keller László azt indítványozza, hogy a Magyar Államvasutaknak nyújtandó hitelátvállalás feltételéül reorganizációs terv benyújtását szabja az Országgyűlés.

Lamperth Mónika (MSZP) kifogásolta, hogy a mintegy 280 milliárd forintot kitevő többletbevételekből az önkormányzatok egyetlen fillért sem kapnak. Szorgalmazta, hogy ebből a plusz összegből az önkormányzatok által fenntartott intézményeken keresztül részesüljenek az állampolgárok. Sasvári Szilárd (Fidesz) szerint a Széchenyi-terven keresztül az önkormányzati szféra is kaphat többlettámogatást, csak pályáznia kell érte.

A részletes vitát az elnöklő Szili Katalin lezárta.

Zárszámadás: a szerencsejátékról szóló részt kritizálták a legtöbben