Csak az ellenzék ítéli el a bekiabálásokat

Az MSZP és SZDSZ elítéli az október 23-i megemlékezéseiket kísérő kifütyüléseket és beszólásokat. A miniszterelnök ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy részt vehetnek a politikai életben azok, akik vállalják a folytonosságot a kommunizmussal, a Fidesz és az FKGP pedig nem kívánta kommentálni a történteket.

Az 1956-os forradalomról Orbán Viktor miniszterelnök szokásos szerdai rádióinterjújában úgy fogalmazott: az elmúlt tíz évre visszatekintve enyhülő viták kísérik az ünnepet. Mint mondta: a Horn-kormány idején sokkal gyúlékonyabb volt a hangulat október 23-án. Egyre anakronisztikusabb az, hogy még mindig benne vannak a közéletben azok, akik annak idején lejáratódtak - jelentette ki a kormányfő, hozzátéve: a mélyben ellentmondás feszül a forradalmi igazságtétel és a választásra épülő demokrácia között. Orbán emlékeztetett: szabad választásokra épülő változás, nem pedig forradalmi logikát követő átalakulás történt 1989-1990-ben. Ezért sajnos tudomásul kell vennünk, a magyar társadalom egy része úgy szokott dönteni, hogy azok a személyek, politikai erők, amelyek vállalják a folytonosságot a kommunizmussal, szintén részt vehetnek a politikai életben - fejtette ki.

Az 1956-os megemlékezésekről ki kellene zárni a szélsőséges megnyilvánulásokat, azonban a miniszterelnök nyilatkozatai éppen ezeket táplálják - jelentette ki Szili Katalin. Az MSZP elnökhelyettese szerint Medgyessy Péter szocialista miniszterelnök-jelölt, vagy az egykori 1956-os halálraítélt, ma SZDSZ-es képviselő Mécs Imre kifütyülése és lehazaárulózása (a szocialista politikust a 301-es parcellánál mondott beszéde közben zavarták meg október 23-án a bekiabálók, az SZDSZ-es honatyát pedig még htéfőn, a Bem szobornál) megrendezettnek tűnt, mivel az elmúlt három év során erre nem volt példa. Szili hozzátette: ez már a választási kampány része lehet. A politikus úgy véli: a forradalom után 45 évvel egyik olyan politikai erőt sem szabadna nemkívánatosnak tartani a politikában, amely részt vett a rendszerváltásban.

Demszky Gábort is kifütyülték kedden a MIÉP-esek, amikor a főpolgármester virágot helyezett el a 301-es parcellánál. A politikus elmondta: húsz éve minden évben felkeresi a temető azon részét, mivel számára ez kegyeleti kérdés. Nem a temetőbe való az ilyenfajta politizálással kevert randalírozás és ordibálás - fogalmazott.

A MIÉP nem foglalkozik az ünnepség kísérőjelenségeivel - jelentette ki Győri Béla szóvivő.

Kis magyar füttytörténet

1992. október 23. Az 1956-os forradalom alkalmából tartott megemlékezésen fiatalok fütyülték ki Göncz Árpád köztársasági elnököt, aki nem tudta elmondani ünnepi beszédét.

1994. december 22. Ezer ózdi és környéki munkanélküli demonstrált a városi sportcsarnokban, hogy követelje a kormánytól az évek óta tartó ipari leépülés megállítását. Soós Károly Attila államtitkár elismerte, sok ígéretet és kevés konkrétumot kaptak az ózdiak. Beszédét bekiabálások, fütyülés, nagy hangzavar kísérte.

1995. március 22. Sok ezer diák tüntetett a felsőoktatási tandíj bevezetése ellen, Bokros Lajos pénzügyminiszter beszédét Budapesten hatalmas füttykoncert kísérte.

1996. május 10. Több mint ötszáz, idegenforgalmi szakember parlamenti tanácskozásán kifütyülték a turizmust felügyelő ipari minisztert, Dunai Imrét, aki túldimenzionáltnak tartotta a témát.

1999. március 14. A társadalmi párbeszéd felújítását, valamint a belügyi közalkalmazottak és köztisztviselok reálbérének ötszázalékos emelését követelte a Parlament előtt több ezer rendőrségi és belügyi dolgozó. Petíciójukat Nagy Andor, a miniszterelnök kabinetfőnöke vette át, akit a tüntetők kifütyültek.

Korábban:

Bekiabálással próbálták megzavarni Medgyessy beszédét